A mozgalom túlnőtt minden álmomon – Interjú Skrabski Fruzsinával

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom legfőbb célja a kívánt gyermekek megszületése. Az idén tíz éves mozgalom eredményeit idéztük meg Skrabski Fruzsinával, a mozgalom vezetőjével.

Családháló: Annak idején édesanyja, Kopp Mária által publikált kutatási eredményekből derült ki, itthon a tervezett gyermekek száma rendre elmarad a valóságtól. Mik a legfőbb befolyásoló tényezők, változtak ezek az elmúlt tíz évben?

Skrabski Fruzsina: Sok oka van annak, hogy nem születnek meg a kívánt gyerekek: nehéz párt találni, elköteleződni, nem elválni. Aztán nehéz összeegyeztetni a munkát és a magánéletet, rengeteg a meddő pár és van, aki a rossz szülésélménye miatt fél második gyereket vállalni.

Végeztünk egy kutatást az egyetemeken. A fiatalok 2.5 gyereket szeretnének, ennek akadályaként elsősorban a stabil párkapcsolat hiányát említették, másodikként a félelmet a szülői szereptől és csak harmadikként mondták a karriert és az anyagiakat.

Tehát sok ok van, de lehet rajta segíteni, például, ha valaki kapott segítséget az első gyerekénél, akár a szomszédtól, ő könnyebben vállal másodikat.

A trend javult a rengeteg állami támogatással és az egyre több családbarát céggel.

CSH: Kopp Mária mindig hangsúlyozta, milyen fontos a családi életre nevelés már kisgyerekkorban. Manapság már léteznek erre irányuló törekvések, sőt, nemrég elindult a “háromkirályfi” szervezésében egy általános iskolai program is. Mesélne nekünk egy kicsit arról, mik a program legfőbb célkitűzései, és hogyan kell ezt a gyakorlatban elképzelni?

Fotó: Családháló

S. F.: Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél hamarabb megtanuljuk, hogy lehet egy életen át, boldog családi életet élni. Az együttműködő, támogató, kommunikációs képességeink fejleszthetőek, erre rengeteg jó program van. A tanáraink, óvónőink Boldogságóra és Családi Életre Nevelés képzésen vehetnek részt, itt megtanulják, hogyan tudják játékosan segíteni a diákjaikat, hogy jobban tudjanak alkalmazkodni, elfogadni és mindeközben a saját életüket kiteljesíteni. Közben a szülőknek előadásokat tartunk kamaszokról, kütyükről és az új világról.

CSH: Napjainkban az anyaság rendkívül sokszínű: van, aki főállású anya, míg másnak valamilyen atipikus foglalkoztatási forma az útja, egyesek bölcsődébe adják a gyermeküket, míg mások óvodába is csak később küldenék – társadalmunk viszont nemegyszer elítéli, ha valaki „más”, mint az átlag. Hol tartunk most a szemléletformálódásban?

S. F.: Erre nem tudok kutatási eredményt, mindenesetre mi az összes formát támogatjuk.

Ez egyéni, hogy ki, mitől boldog.

Nagyon szép élet az is, ha valaki otthon marad és a gyerekeit neveli és az is, aki a gyerek mellett dolgozik. Az én anyukám például akkor írta meg a doktoriját, amikor otthon volt velünk.

Fotó: Családháló

CSH: A mozgalom egyik legfontosabb topikja a család és karrier összeegyeztethetősége. Úgy tűnik, ebben a tekintetben is a régi, ösztönös berögződések elengedése a legnehezebb, mind munkavállalói, mind munkaadói fronton. Hogyan lehet ezeket a legkönnyebben rugalmassá alakítani, megváltoztatni? Egyáltalán milyen egy ideális egyensúly, egy családbarát munkahely?

S. F.: Évente adunk az Év Családbarát Vállalata díjat kis-, közép-és nagyvállalat kategóriában. Egyre több a pályázó egyre nagyobb cégek harcolnak a díjért.

Szerencsére kevés a munkaerő, ezért a cégek kénytelenek valami pluszt adni a dolgozóiknak, hogy profitot termeljenek.

A családbarátság nagyon vonzó.

A British Telecom, egyik családbarát vállalatunk, felmérte tavaly és kiderült, hogy a legjobb PR számukra a családbarát díjunk volt, azt mondták a jó jelentkezők, hogy amiatt mennek hozzájuk.

Egy cég, akkor nyerheti el a családbarát díjat, ha a vállalat hosszútávú stratégiájában benne van, hogy mindenben segíti a szülőket. Bátorítja őket, hogy vállaljanak gyereket, képzést ad, amikor otthon vannak a babával, rugalmas munkaidőben jöhetnek vissza az újdonsült anyukák, apukák. Megoldható a munka, ha beteg a gyerek, táborral segítik őket a nyári szünetben.

CSH: A gyermekvállalás ösztönzése a fiatalok megszólításával kezdődik, e célból is indítottak akciókat. Mennyire nehéz a mostani nemzedéknek belevágni a gyermekvállalásba?

S. F.: A pártalálás nagyon nehéz. Nem tudom, mi miatt? Kevesebb közösség van, mint régen? Nem divat a hosszútávú kapcsolat? A sok rossz házasság, válás elriasztja őket?

Fotó: Családháló

Mi arról tartunk előadásokat, hogy lehet meghaladni a rossz szülői mintákat, mert meg lehet haladni.

A rosszból is lehet tanulni és aztán jól csinálni.

CSH: Foglalkoznak a meddőség kérdésével is, amely rengeteg párt érint Magyarországon…

S. F.: Igen, egy roadshowt szerveztünk a témában. Császár Noémi dolgozott ki egy előadást erről, amiben az összes lehetőséget felsoroltuk és a legjobb megoldásokat ajánljuk. Nekem is tíz év után, lombikkal lett egy gyerekem, úgyhogy pontosan tudom, ez milyen nehéz.

CSH: Az elmúlt tíz év tükrében: melyek azok az eredmények, amire büszkén tekintenek vissza?

S. F.: Minden ötödik magyar hallott rólunk a Kutatópont kutatása szerint. 2013-ban az összes parlamenti frakcióvezető aláírta a nyilatkozatunkat. Az Apa- és Nagyszülő-füzeteink minden kismamához eljutnak a védőnőkön keresztül. Több mint 10 ezer gyereket emeltünk országszerte az Egyszerre felemelt gyerekek világrekordjakor. Húsz helyi szervezetünk van, amiket önkéntesek vezetnek. Hatalmas az érdeklődés a családbarát vállalat díjra, egy fantasztikus csapatban dolgozunk.

Szóval jóval túlnőtt a mozgalom minden álmomon.