A szoptatás is része a környezetvédelmi kirakósnak

A szoptatás és a környezetvédelem ezer szállal összefügg egymással.

szoptatás
2020. augusztus 07. World Alliance for Breastfeeding Action (WABA) 2020-as kiadványa

Fotó: Pixabay

Környezetünk épsége és újszülöttjeink egészsége ezer szállal kapcsolódik egymáshoz. Elsőre talán meglepőnek tűnik, pedig tény: a szoptatás a teremtett világ megóvásában is jelentős szerepet játszik. A 2020-as szoptatás világhete nem véletlenül emeli ki a szoptatás és a bolygónk egészsége közötti összefüggéseket. S hogy mik is ezek a fontos egybeesések? Milyen kihívások vannak előttünk, s hogyan lehet ezekre megoldást találni? Nézzünk kicsit a téma mögé!

„El kell ismernünk, hogy ‘ég a ház ‘, és hogy a következő generációknak szükségük van arra, hogy gyorsan cselekedjünk az ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében az élet minden területén… A szoptatás része ennek a kirakósnak, és sürgős beruházásokra van szükség az egész szektorban.” (Joffe, Webster & Shenker, 2019)

Fenntertható fejlődés

Bolygónk egészségét úgy is meghatározhatjuk, hogy „az emberi civilizáció egészsége és a természetes rendszerek állapota, amelytől az előbbi függ”. Az emberiség és a bolygó egymásrautaltsága tehát azt követeli meg tőlünk, hogy találjunk megoldásokat, amelyek előbbi és utóbbi számára is előnyösek. Ide kapcsolódik a fenntartható fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelenlegi generáció igényeit, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generációit. Ebbe kapcsolja bele a szoptatást az ENSZ, amely kulcsfontosságúnak nevezi az anyatejes táplálást a fenntartható fejlődés céljainak elérése szempontjából.

„A szoptatás meglepő katonának tűnhet az éghajlatváltozás elleni háborúban, de hozzájárulhat az eredmény megváltoztatásához.” (Dr. Taru Jindal, 2020)

Milyen összefüggés van a környezeti károsodás és a szoptatás között?

A környezeti károsodás legtöbbször emberi tevékenység eredménye. Élelmiszer-előállítási rendszereink és fogyasztási szokásaink jelentős mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és a környezet pusztulásához. A COVID-19-világjárvány érdekes fordulatot hozott ezen a téren: megtanította nekünk, hogy mindannyian érintettek vagyunk, és azonnali, összehangolt társadalmi válaszra van szükség. Ráadásul valóban mindannyian tehetünk valamit a karbonlábnyomunk és az ökológiai lábnyomunk kisebbítése érdekében – akár kisbabáink táplálásával is.

A szoptatás védelme és támogatása nem csupán azért fontos, mert rövid és hosszú távon is pozitív befolyással van a baba és a bolygó egészségére – a fertőzések, betegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszhat.

Ráadásul a szoptatás mint táplálási forma sokszor életmentő lehet: a közelmúlt eseményei ugyanis azt is bebizonyították, hogy vészhelyzet (természeti katasztrófák, járvány vagy akár háború) esetén az egyetlen elérhető táplálékforrást jelentheti.

Számos ország néz szembe a túl- és alultápláltság kettős terhével. A nem fertőző betegségek szintén terjednek. Az élelmiszerbiztonság hiánya emberek millióit érinti, különösen a konfliktusok és a katasztrófák által sújtott területeken. Táplálkozásunk és étkezési szokásaink mögöttes tényezői ezeknek a kérdéseknek. A szoptatás hozzájárulhat a rövid és hosszú távú egészséghez, a megfelelő táplálkozáshoz és az élelmezésbiztonsághoz normál és vészhelyzet esetén. A szoptatás védelme, támogatása és elősegítése vészhelyzetek előtt, alatt és után azonban további kihívásokat jelenthet.

Fontos tudni, hogy a tápszerrel történő táplálás hatással van a környezetre és az éghajlatra a termelési, csomagolási, elosztási és előkészítési módszerei miatt. Szemben az anyatejjel, amelynek termeléséhez csak az a kiegészítő élelmiszer szükséges, amelyre az anyának szüksége van, ezért kevesebb természeti erőforrást használ fel, és szinte semmi hulladékot nem eredményez. Ha a szoptatás az optimális szintre növekedne, az évente több mint 823 000 gyermek és 20 000 anya halálát akadályozhatná meg. A szoptatás hiánya évente mintegy 302 milliárd dolláros gazdasági veszteséget eredményez!

A tápszer ökológiai lábnyoma

A legtöbb tápszer fő összetevője a tehéntej. A tejtermelés általában jelentős mennyiségű metánt és más üvegházhatást okozó gázt bocsát ki. Ráadásul a tejelő szarvasmarhák számára szükséges takarmányadagok vagy legeltetési területek erdőirtáshoz vezethetnek, ami viszont növeli a szén-dioxid mennyiségét, mivel a fák már nem képesek azt felszívni, és ezzel biztosítani a széndioxidcsapdát az éghajlatváltozás megelőzése érdekében. A tejelő tehenek takarmányadagját gabonafélékből és szójababból nyerik, rovarirtók és műtrágyák intenzív felhasználásával. Ez újabb jelentős ökológiai lábnyomot hagy maga után.

A tápszer előállítási, csomagolási, elosztási és előkészítési folyamatai, mint a legtöbb élelmiszer-előállításé, energiát igényelnek. Ha az energiaforrás fosszilis tüzelőanyag, a karbonlábnyom nagyobb lesz. A hulladék egy másik tényező, amelyet figyelembe kell venni az ökológiai lábnyom szempontjából. Egymillió csecsemő tápszerrel történő etetése két év alatt átlagosan kb. 150 millió doboz tápszert igényel. A fémdobozok, ha nem kerülnek újrahasznosításra, valószínűleg hulladéklerakókba kerülnek, míg a műanyag-, alumínium- és papírhulladékok gyakran az óceánjainkban végzik. A tápszerek előállításához és elkészítéséhez víz szükséges, méghozzá édesvíz, ami ritka természeti erőforrás, így a vízforrások megőrzésében, a vízlábnyom csökkentésében is szerepet játszik az anyatejes táplálás.

Amit tehetünk

Elgondolkodtató, hogy napjainkban a megszületett csecsemőknek csak kb. 40 százalékát szoptatják kizárólagosan hat hónapos korig, és csupán 45 százalékuknál folytatják a szoptatást két éves korig. Gyakran hiányzik az anyatejes táplálás támogatása, akár az egészségügyi rendszerben, akár a munkahelyen, akár a közösségben. Veszélyhelyzetekben pedig a szoptatási gyakorlat is veszélybe kerülhet. Az alternatívát igénylő csecsemők számára előfordulhat, hogy semmilyen (adományozott) anyatej nem áll rendelkezésre vagy nem könnyen hozzáférhető, sőt, a tápszerek ellátási lánca is gyakran megszakadhat.

Ugyanakkor 2019-ben a tápszer teljes piaci értéke körülbelül 71 milliárd dollár volt, az értékesítés különösen erős növekedést mutatott az alacsony és közepes jövedelmű országokban(!). Ráadásul

az anyatej-helyettesítő tápszerek mellett egyre növekszik az anyatej-kiegészítő tápszerek és a kisgyermeknek szánt tápszerek piaca, amelyeket a WHO feleslegesnek gondol.

A tápszeripar etikátlan marketing-gyakorlata tovább rontja a helyzetet. (Ilyen például a tápszerek adományozása és szükségtelen szétosztása, amely befolyásolhatja és alááshatja a szoptatást.)

Pedig minden nőnek, szülőnek joga van ahhoz, hogy a társadalom támogassa őt az optimális szoptatásban – szocio-kulturális helyzetüktől függetlenül. Ez a támogatás sokféle lehet: érkezhet a család irányából, a helyi közösségektől, az egészségügyi rendszertől és a munkahely felől is. A szoptatási tanácsadás is ilyen támogatás, amelyet közvetlenül a nőknek, szülőknek és gyermekeiknek nyújtanak a kifejezetten erre képzett egészségügyi dolgozók és tanácsadók. Ha a szoptatási tanácsadás elérhető és hozzáférhető, az megnöveli a szoptatás időtartamát és csökkenti a tápszeres kiegészítés arányát.

Ráadaásul a tápszerek ellátási láncában rejlő bizonytalanságok és a vészhelyzetekben általában uralkodó rossz higiénés körülmények miatt a szoptatás a legbiztonságosabb. A COVID-19 esetében a WHO és az UNICEF  is a szoptatást javasolja a szükséges higiéniai óvintézkedések betartása mellett.

Nemrég elindult a Zöld Táplálás nevű érdekképviseleti kampány, amely a szoptatás védelmére, támogatására és elősegítésére szolgál, valamint arra, hogy megvédje a szülőket a tápszercégek kereskedelmi nyomásával és félrevezető állításaival szemben. Szót emelnek a hat hónapig tartó szoptatás és az idősebb gyermekek számára megfelelő hozzátáplálás közösségi támogatása mellett.

Mint fogalmaznak, minden család számára fontos, hogy kereskedelmi nyomástól mentesen hozhassák meg döntéseiket az újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek táplálásával kapcsolatban. Támogatják a házilag készített családi ételek fogyasztását, melyek minimális feldolgozása – a jobb ár-érték arány mellett – egészségesebb és környezetkímélőbb alternatívát jelent az anyonreklámozott és feleslegesen ultrafeldolgozott élelmiszerekkel szemben.