Család és/vagy karrier?

Család és/vagy karrier témában tartottak konferenciát a házasság hete keretében csütörtök délelőtt a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések mind a család és a karrier közti harmónia megtalálását és megteremtését szolgálták.

A konferencia kezdetén elsőként Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke átadta Novák Katalin államtitkár üdvözletét, aki a konferencia fővédnökségét vállalta el. Köszöntőjében Kopp Mária szavait idézte a nevét viselő intézmény vezetője:

Fontos, hogy a nők együtt tudjanak működni a férfiakkal, és ugyanez fontos visszafele is. Ebből kifolyólag a házasság a népegészségügyi jóllét alapvető forrása.

Skrabski Árpád és felesége, Kopp Mária egész munkásságukkal, életükkel kiálltak amellett, hogy házasságban élni jó. Munkásságuk kiterjedt egészen az egyén és a társas tényezők megfigyelésére is. A Kopp Máriáról elnevezett intézmény több olyan jellegű kutatást folytatott le, mely az egyének boldogságát, házasulási szándékát és gyermekvállalási szándékát vizsgálta. Az elnök kiemelte, ezek a kutatások bizonyítják, hogy

akik házasságban gondolkodnak, egyben a gyermekáldásra is nyitottabbak,

mint akik csak élettársi viszonyt kívánnak létesíteni.

Fontos a konferencia a tekintetben, hogy kiemelt feladatunk a család és munka összeegyeztetése. Ahogy Fűrész Tünde fogalmazott, ketten könnyebben harcolnak meg ennek a feladatnak a nehézségével. Reménytelinek nevezte a statisztikai mutatókat, melyek a házasságkötések 27 százalékkal való növekedését mutatták ki 2019-ben. Ezzel egyedülállót produkált e tekintetben Magyarország az EU-s átlaghoz képest, mindezt úgy, hogy hatvan éves mélypontra jutott a válások számának mutatója. Beszédét azzal zárta:

A házasság újra népszerű Magyarországon, és újra divatját éli.

A házasság hetét szervező Harmat Kiadó igazgatója, Herjecki Kornél köszöntőbeszédében felelevenítette, 13 éve egy kis ökumenikus csoport helyezte a figyelem központjába a házasságot. Ehhez 12 éve csatlakozott a Harmat Kiadó a Family magazin által. Közben a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is elkezdte ünnepelni a házasság világnapját február hónap második vasárnapján. Ezekből a kezdeményezésekből nőtte ki magét a házasság hete rendezvénysorozat, melynek fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége. Az igazgató örömét fejezte ki, hogy az összefogás, ahogy az eddigi években, ezután is minőségi és pozitívan ható eredményeket szülhet.

A társadalom fontos építőkövei a házasságok, fontos ezek megerősítése. Egy lakás otthonná varázsolásában mindnyájunknak lehetőségeink szerint segítséget kell nyújtani. A munka és a család összeegyeztetése egy boldog házasság és családi élet fő alapelve, melyet a konferencia is hivatott szolgálni.

A köszöntők után Dr. Bagdy Emőke előadásában a rítusok fontosságának visszaépítéséről beszélt a mai rohanó világban. A  rítus biztonságadó történések sorozata, automatizmus. De adott esetben lehet különleges esemény, amely jelzi, hogy valami fontos történik; ugyanakkor egy átmenet is. Régen a házasságkötések előtt fontos volt a fiúk, lányok beavatása, hogy hozzáértőkké válhassanak általa. Ma már kikopott ez a szokás, és számos más, igen fontos rítust elfelejtettek az emberek. Holott az ember vágya ma is az együttes élményben a szenzáció átélése. A pszichológus professzor asszony elmondta, világunkban is fontos az áldás rítusának felelevenítése. Ahogy régen is áldást adtak a szülők a házasulandó gyermekeikre, úgy ma sem szabadna elengedni erre a fontos útra a gyermekeket ennek hiányában. A házasságra lépőknek pedig felelősségük, hogy hivatásuk révén visszaadjanak valamit abból, amit kaptak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a nők belekerültek egy olyan konfliktusba, mely a korábbi generációk társadalmi berendezkedése révén nem is volt kérdés: két urat nem lehet egyformán szolgálni (munka és család). Ehhez még hozzájön a genetikai folyamatok léte is. Most kell megoldani, hogy ne legyenek elcsúszások. Feladatunk van abban a társadalom számos területén, hogy egy nő minden lehetséges segítséget megkaphasson ahhoz, hogy mindkét téren helyt tudjon állni.

Az előadást követően kezdetét vette az első kerekasztal-beszélgetés, mely a boldogság, keresés, házasság témakörökkel foglalkozott.

Pongrácz Attila, a Széchenyi István Egyetem dékánja egy igen fontos kommunikációs eszköz jelentőségére fókuszálva kifejtette, a reklámok által uralt világban végre helyet kaptak a családról alkotott pozitív képek. Ehhez előbb az egyházi fórumok, de lassan az állami oldal is csatlakozott. Továbbá hangsúlyozta, hogy a házasságkötések pozitív tendenciája mögött együttesen jelen van a belső és a külső motivációk megjelenése is.

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke hangsúlyozta, egy házasságkötés és a gyermekvállalás egy életre szóló elköteleződést és stabilitást, kiszámíthatóságot követel. Ebben kell segíteni a családokat.

Mihalec Gábor családterapeuta örömét fejezte ki, hogy mára felismertük: a házasság nem gúzsba kötözött rabság, hanem egy igazán jó dolog, ami csak velünk történhet. Nem a game over (játék vége) szemlélet kell erőre kapjon, hanem a next level (következő szint). Sokat számít, hogy milyen az általános közhangulat, hiszen befolyásolja a házasulási kedvet.

Odor Andrea országos vezető védőnő hangsúlyozta, az otthonról, származási családból hozott minták nagyon sokat számítanak, illetve ugyanennyire fontos, hogy lehessen a fiatalokkal a házasságot érintő kérdésekről őszintén és bizalommal beszélni. Öröm, hogy közbeszéd tárgya lett a házasság és az, hogy lehet több gyermekkel is jól élni.

Berényi András üdvözölte, hogy a társadalom felébredt e tekintetben Csipkerózsika álmából. Az életigenlés nyer egyre szélesebb teret, és ennek erősödésére a kötődést kell megerősíteni.

Engler Ágnes, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alelnöke a fiatalokra fókuszálva kérdezett rá a társadalmi feladatokra. Berényi András e téren kifejtette tapasztalatait, miszerint az egyetemeken indított szakkörökben mernek megnyílni a fiatalok a családalapítás, az élet nagy kérdéseit érintő témák tekintetében.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a hiteles, követendő példák szükségesek, mivel ezzel lehet igazán a jót átadni, a fiatalok számára követendővé tenni. A Debreceni Egyetemen immáron sikerrel működő családi életre nevelést célzó kurzusokat szeretnék, ha kiterjeszthetnék országos szintűre, mert a diákok, Engler Ágnes szerint csakis pozitív visszajelzéseket adtak annak tekintetében. A házasságot a szakemberek egy biztonságos kikötőhöz, illetve edzőteremhez hasonlították, ahol a kommunikációt edzhetik a felek a mind jobb megértés érdekében. A veszélyes zónák a házasságban a harmadik fél megjelenése, a közömbösség lehetnek, de ha képes a pár egy irányba nézni, úgy, hogy közben rátekint a mellette lévőre, sikerre viszik a közös ügyet. Mindemellett fontos szerepet tölt be a hit. Az sem mellékes továbbá, hogy milyen tisztelettel szólítja meg egyik-másik fél a házastársát. Ezen elemek mentén fontos az állandó egyensúly megtartása minden téren ahhoz, hogy sikeres lehessen az adott házasság.

A második kerekasztal a munka is, család is jegyében zajlott. A kerekasztal felszólalói közt volt Hadházy Tímea HR szakértő a MOL képviseletében, Kiss Katalin HR-szakértő, Révész Bálint a K&H osztályvezetője, Rózsa Katinka HR-vezető az Ingatlan.com képviseletében és Székely Levente kutató a Társadalomkutató Kft.-től. A kerekasztal-beszélgetést Ujvári Enikő, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alelnöke vezette. A kerekasztal során a szakértők azon kutatások eredményei szerint tárgyaltak a GYES/GYED időszakáról visszatérő édesanyák helyzetéről, mely felméréseket nemrégiben végeztek munkáltatók és munkavállalók között. A kutatók vázolták, hogy milyen arányban nőtt meg a családbarát vállalkozások száma, egyre nagyobb népszerűségnek örvend a részmunkaidőbe visszatérő édesanyák száma, illetve számos cég intézkedéseket tesz afelé, hogy könnyítsék a visszatérést nem csak az anyuka számára, hanem anyagi támogatásokkal a család számára is. Egyöntetűen megállapították a felszólalók, hogy fontos mindkét fél részéről a kellő időben elkezdődő kommunikáció. Illetve egyes cégek már a szülési szabadságra távozó hölgyekkel egy menedzseri beszélgetést folytatnak, hogy milyen tervekkel megy el, mikor szeretne visszatérni – ezzel is az esélyt növelik az évekkel későbbi sikeres újra-elhelyezkedésben.

Rózsa Katinka találóan fogalmazta meg, hogy a munka nem az életet jelenti. A munka csak egy része az életnek.

Ebben a szemléletben felelőssége van a munkáltató cégnek azt illetően, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a munka és család közti harmónia és egyensúly kialakítására, lehetőleg az egyén igényeinek a figyelembevétele által is. Ennek legfontosabb alapja a bizalom. Fontos a siker, de ez ugyanúgy igaz kell legyen a családi életre és a munkahelyi szerepvállalásra is. Kellő összefogással lehetséges, hogy egyre több cég létrehozzon akár cégen belül bölcsődét/óvodát, vagy olyan tereket, ahol míg dolgozik az anyuka/apuka, a gyermek játszani tud.

Végül Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió műsorvezetőjének moderálásával az egyik kerekasztal-beszélgetésen az idei házasság hete arcai, Semsei Rudolf, Dobay Eszter, Mihalec Dóra és Mihalec Gábor tettek tanúságot a sikeres munkamezőny és a családi élet színterének együttes működtetéséről.

Az idei házasság hete arcai úgy vallják, hogy a felkérés nemcsak feladatokkal jár, de ők maguk is sokat fejlődtek, erősödtek a házasságukban az elmúlt hónapok, és különösen a héten zajlott események során. Eszter elmondása szerint nem volt kérdés, hogy amikor jöttek a gyermekek, ő éveken át otthon maradt, és így egy háttérjátékosként erősítette férjét. Rudolf elmondta, hogy ami a szlogenjük, a „csapatjáték szerelemmel”, nem csak a családjukban jellemző, hanem a cégen belül is igaz.

A Mihalec házaspár is arról tett tanúságot, hogy jól ki tudják egészíteni egymást. Dóra 16 éven át otthon volt a gyerekekkel, 6 éve tért vissza a munkába. Ahogy ők fogalmaztak, amikor Gábor előadásokat tart, Dóra nagyon jól tudja koordinálni az adminisztrációs feladatokat. Viszont amikor Dóra szervezi a nyári gyerektáborokat és rendezvényeket, akkor ő a főnök, és Gábor, ha kell, beöltözik bibliai szereplőnek, a konyhán segít, vagy éppen ahol szükség van rá. Otthon Dóra az, aki biztosítja azt a békét és megnyugvást. Ahogy Dóra fogalmazott, nem kell túlbonyolítani a dolgokat, csak szeretettel kell feléjük közeledni.

A kiégés ellen mindkét sikeres férfi azzal védekezik, hogy az időt, melyet a családjára szánnak, azt dedikáltan nekik ajándékozzák. Ekkor csöröghet a telefon, jöhetnek az e-mailek, mind másodlagos, hiszen a család a legfontosabb! Mihalecéknél számos előnnyel jár a siker, hiszen Gábor hangsúlyozza, hogy az előadásokra, felkérésekre mindig úgy mond igent, ha legalább feleségével mehet. Semseiék pedig a rituálékban erősödnek újra és újra meg.

Ahogy Semsei Rudolf fogalmazott: különbözünk egymástól – utalt itt a Mihalec házaspártól eltérő módszerekre –, de boldogok vagyunk mindnyájan.