Diákok faggathatták a kormány képviselőit

Kövér László házelnök a program házigazdájaként ismertette, hogy az Országgyűlésben a parlamenti képviselőknek lehetőségük van konkrét kérdésekben tájékoztatást kérniük a kormánytól, illetve kritikai észrevételeket is tehetnek.

A gyermekek világnapjának megünneplésére az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat pályázatot hirdetett 8-18 év közötti gyerekek részére, akiknek arra kellett válaszolniuk, hogy milyen kérdést intéznének a miniszterekhez, ha képviselők lennének. Magyarországi településekről és a határon túlról háromszázhatvan iskolást hívtak meg az ünnepségre, akik közül több tucatnyian személyesen is feltehették kérdésüket.

A nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztost egyebek mellett arról kérdezték, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy az erdélyi települések ne néptelenedjenek el. Válaszában Szilágyi Péter kifejtette: cél az, hogy a külhoni magyarok helyben tanulhassanak. A kormány 2010 óta nem határokban, hanem nemzetekben gondolkodik, 3000 külhoni szervezetet támogat – mondta.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelõs miniszteri biztos, Maruzsa Zsoltán köznevelésért felelõs államtitkár, Kontrát Károly belügyminiszter helyettes és Lengyel Kinga, az MNB fõosztályvezetõje (b-j)

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, előkészítés alatt áll egy olyan stratégia, amely 2021-2030 között jelöli ki a kutatás-fejlesztés és az innováció legfőbb irányait. Beszélt arról is, hogy tavaly fogadta el az Országgyűlés a nemzeti éghajlatvédelmi stratégiát, amely szemléletformáló és oktatási intézkedéseket is rögzít, és

a fiatalok a kiemelt célcsoportja.

Az internet helyes használatával kapcsolatban felidézte: a kormány 2016-ban fogadta el a digitális gyermekvédelmi stratégiát, az optimális használat ugyanakkor életkor- és személyiségfüggő, abban a családnak, a pedagógusoknak, de még a kortárs diákoknak is felelősségük van. Az informatikai fejlesztésekről szólva azt mondta: két év alatt megduplázták az iskolákban elérhető sávszélességet, informatikai eszközöket vásárolnak az iskolák számára, új digitális tananyagok is készülnek.

A hiányszakmákkal kapcsolatos felvetésre Schanda Tamás azt mondta:

programokkal segítik a szakmák megismerhetőségét, ilyen például a nyitott gyárak éjszakája, de tájékoztató kiadványok, honlapok is rendelkezésre állnak.

Járai Zsigmond, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterelnöki megbízottja

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Járai Zsigmond, a csángó-magyar együttműködés miniszterelnöki megbízottja egy csángó diák kérdésére azt hangoztatta: a Kárpátokon túl élő csángó magyarokat a magyarság részének tekinti a kormány, és mindaddig támogatja őket, ameddig ez szükséges és lehetséges.

A köznevelésért felelős államtitkárt többek közt arról faggatták, miért nem jár a szülőknek a családi pótlék az első diploma megszerzéséig. Maruzsa Zoltán azt mondta:

ugyanúgy támogatják a felsőoktatásban részt vevőket,

mint a kiskorúakat, csak esetükben nem a szülők, hanem a fiatal felnőttek kaphatnak ösztöndíjat, az erre fordítható keretösszeget pedig az elmúlt időszakban jelentősen növelték.

Arra a kérdésre, hogy miért nem teszik kötelezővé, hogy minden általános iskolás megtanuljon úszni, azt mondta: a kormány egyetért a felvetéssel, és nagyon kevés olyan hely van Magyarországon, ahol nincs uszoda. Eddig 20 tanuszodát adtak át, 26 kialakítás alatt áll, további 6 esetben keresik még a tervezett létesítmény helyszínét. Célnak nevezte, hogy még ebben a ciklusban minden járásban rendelkezésre álljon tanuszoda.

Mint a valóságban! Diákok az Országház Felsõházi termében.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Arra a felvetésre, miért nem lehet természettudományos tárgyakból előre hozott érettségit tenni, Maruzsa Zoltán azt mondta: múlt héten fogadták el azt a rendeletmódosítást, amely bővíti az előre hozott érettségik lehetőségét, ezt várhatóan hamarosan kihirdetik.

Az egyik diák a KRESZ iskolai oktatását kifogásolta, mire Maruzsa Zoltán felidézte: tavaly nyár óta visszatérítik a tanfolyami képzések díját, ha sikeres a vizsga.

Tantervi oktatását ugyanakkor nem támogatják a KRESZ-nek, az ugyanis plusz tanórát jelentene, a tanfolyami jellegű felkészülés célravezetőbb.

A nyelvoktatással összefüggésben a jövő évtől induló programokat emelte ki: az angol-, francia-, némettanárok anyanyelvi környezetű továbbképzését, valamint a 9. és 11. évfolyamos diákok kéthetes nyári külföldi nyelvtanulási lehetőségét.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkárt többek közt a Terrorelhárítási Központ felszereléseiről faggatták. Ő megjegyezte, hogy bár pontos listát nemzetbiztonsági okból nem mondhat, de a szervezet minden olyan eszközzel rendelkezik, amellyel valamennyiünk biztonságát tudják szavatolni. Szintén tőle tudakolta egy diák, mi történne, ha nagyobb számban mégis bejutnának migránsok az országba. A parlamenti államtitkár közölte, Magyarország cselekedne; eddig is megvédték az ország határait, a visegrádi országokkal együtt erre képesek a továbbiakban is.