Gyermekvállalás – ezért sem szabad a végtelenségig várni
Egy bizonyos kor után nem csak nehezebb teherbe esni, de a fejlődési rendellenességek aránya is nő.
Nemrég megjelent a sajtóban Vajna Tímea figyelmeztetése, amelyben arra hívja fel a leendő édesanyák figyelmét, hogy nem érdemes negyven éves korig várni a gyermekvállalással. Az régóta tudott, hogy bizonyos életkor felett már sokkal nehezebb a teherbeesés, de azt is érdemes tudni, hogy a fogamzóképes kor vége felé gyermeket vállalni jelentősen kockázatosabb a magzat számára. Ezt a Semmelweis Egyetem friss kutatása is alátámasztotta nemrég. Hogy mi is lenne akkor az ideális időpont? Ezzel kapcsolatban kerestük meg az Egyetemet.
Mint megtudtuk, a kutatásból az derült ki, hogy 23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb. A Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint a leggyakoribbak és legveszélyesebbek a keringési rendszer fejlődési rendellenességei, illetve 20 éves kor alatti anyák esetében a központi idegrendszer, előrehaladott korban pedig a szív fejlődési rendellenességei, illetve az ajak és szájpadhasadékok is nagy arányban fordulnak elő a babáknál.
Ráadásul ahogy azt korábban Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a vasarnap.hu hasábjain megírta, a gyermekvállalási nehézségekkel küzdő párok száma sajnálatos módon növekszik, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de feltehetően a párok ötöde – hatoda érintett.
Kutatások szerint 40 éves kor körül már minden harmadik párnak vannak ilyen típusú kisebb-nagyobb nehézségei.
Éppen ezért nem mindegy, hogy mikor kezd bele egy pár a gyermekvállalásba.
Vajna Tímea figyelmeztet: nem szabad negyven éves korig várni a gyermekvállalással
Fűrész Tünde a KINCS 2018-as kutatásáról beszélve azt is megírta, hogy a megkérdezett kisgyermekes családok 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy több, mint egy évig várakoztak, amíg megszületett az első gyermekük, tizedüknél pedig négy évnél is tovább kellett várni a gyermekáldásra.
Az a mítosz, hogy „ma már bármilyen életkorban szülhetnek a nők”, egészen egyszerűen félrevezető, hiába látunk napjainkban több celebet is édesanyává válni a negyvenes éveik végén-ötvenes éveik elején. Nem szabad elfeledkezni róla, hogy ezek mögött a sikertörténetek mögött is rengeteg lemondás, orvosi beavatkozás és könny húzódhat meg. Éppen ezért fontos a KINCS elnöke által is megfogalmazott igazságokra odafigyelni:
“az anyai és az apai életkor az elsődleges és legfontosabb tényező, amely a termékenységet és az egészséges gyermek megszületését befolyásolja. Nemzetközi egészségügyi kutatások mutatják, hogy 40 éves kor körül a spontán módon bekövetkező várandósság, a fogantatás valószínűsége jelentősen csökken.”
Ehhez még bátran odavehetjük a Semmelweis Egyetem kutatási eredményeit, amely szerint 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20 százalékkal, míg a 32. életév után 15 százalékkal nőtt a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az általuk meghatározott ideális gyermekvállalási életkorhoz (23-32) képest.
És most következzenek a száraz tények:
A csak az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, nyak, fül és szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére (100 százalékkal) nőhet, és elsősorban 40 éves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést. Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti-szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34 százalékkal nőtt a kutatás szerint.
A mindkét korcsoportot érintő lehetséges rendellenességek közül a szívfejlődési hibák kockázata 7 százalékkal lehet magasabb a túl fiatal anyák magzatainál, illetve 33 százalékkal az idősebb kismamák esetében.
Az ajak- és szájpad hasadék kialakulásának veszélye 9 százalékkal nőhet fiatal anyák gyermekeinél, míg 45 százalékkal 32 éves kor fölötti terhességnél. A magzati nemiszervi fejlődési rendellenességek kockázata fiatal anyák esetében 15 százalékkal, idősebb anyák esetében 16 százalékkal lehet magasabb.
A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatai szerint a nem-genetikai rendellenességgel született babák 65 százaléka kisfiú volt. A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy nagyon gyakoriak a hímvessző kisebb, nem súlyos fejlődési rendellenességei.
De itt van például a mozgásszervi anomáliák veszélye, amely túl fiatal kismamák babáinál 17 százalékkal, míg idősebbeknél 29 százalékkal nőtt. Az emésztőszervi defektusok rizikója pedig 23 százalékkal és 15 százalékkal növekedett a fiatal, illetve idősebb anyukák esetében.
Ebből is látható, hogy nem lehet az életkori tényezőt figyelmen kívül hagyni, ha a gyermekvállalásról van szó. Éppen ezért fontos a kormány legutóbbi intézkedése, amelyben a babaváró hitelt elsősorban a 30 év alattiaknak és a már gyermeket váróknak tették elérhetővé, ösztönözve ezzel a fiatalabb generációt a gyermekvállalásra.
