„Ha rajtam múlott volna, soha nem teszem meg!” – Britney és a posztabortusz szindróma
Napokon belül megjelenik Britney Spears életrajzi könyve, amely a The Woman in me azaz A bennem élő nő címet viseli. Az énekesnő visszaemlékezései közül már kiszivárgott néhány részlet, a sajtó azóta nagy hangon taglalja, hogyan volt az akkor még szinte gyermeklány Britneynek abortusza Justin Timberlake-kel való kapcsolata során. Az énekesnő a közelmúltban már inkább botrányaival, mintsem dalaival került a figyelem középpontjába, s most is élénk kommentháború alakult ki a téma körül. Sokan legyintenek és hírhajhásznak nevezik, aki beszámol az esetről, mások Justin Timberlake felelősségét és szívtelenségét boncolgatják. A lényegről elterelődött a fókusz: egy nő segélykiáltásáról, akinek furcsa viselkedése valószínúleg köthető a múltbéli eseményhez. És aki sajnos nincs ezzel a problémával egyedül.
Britney maga a könyvben így fogalmaz a People magazin beszámolója szerint:
„Az egyik leggyötrelmesebb dolog volt (az abortusz), amit valaha is átéltem az életemben”.
Az énekesnő visszaemlékezéséből megtudhatjuk, hogy korábbi párkapcsolata, a szintén híres popsztár Justin Timberlake (akkor) teljesen biztos volt benne, hogy nem akar apává válni. Ő ezzel szemben annyira szerette a férfit, hogy mindig is arról álmodozott, egyszer egy család lesznek. Mindez sokkal korábban megtörtént, mint azt várta, hiszen ő 17, míg a férfi 18 éves volt, amikor teherbeesett. (Azóta mindkettőjüknek születtek gyermekei más párkapcsolatukból.) Ennek ellenére Britney így fogalmaz:
„Ha egyedül rajtam múlt volna a döntés, soha nem tettem volna meg”.
Kijelentése pedig nagyban egybecseng azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket az abortuszon átesett nőkkel foglalkozó szakemberek állítanak.
A kiszivárgott bulvárhír elég nagy vihart kavart a sajtóban ahhoz, hogy sokan elgondolkodjanak a történeteken. De mire gondoljunk, ha azt halljuk: Britney-nek abortusza volt? Miért rukkolt elő ezzel a hírrel ennyi év távlatából?
Nagyon nehéz nem látni, hogy mindez egy sebzett lélek segélykiáltása, akit a történetek megtörtek. Talán önkéntelenül is elgondolkodunk, milyen hatásai lehetnek egy ilyen döntésnek egy fiatal lány életére? Mert ez az, amit az abortuszpártiak, “az én testem az én döntésem” hangoztatói, a női szabadságjogok élharcosai sokszor elhallgatnak a bajba jutott fiatal lányok előtt. Hogy a gyors és hathatós „segítség” valójában nem segít, hanem árt. Hogy a posztabortusz szindróma egy létező jelenség:
A szindrómában szenvedők jellemzően rettegnek valamitől, gyakoriak a szembesítő rémálmok, flashback-ek (amikor az érintett újra és újra átéli a történteket, esetleg az emlékek tolakodó formában, asszociatívan kísértenek). Az abortuszon átesettek között kétszer gyakoribb az öngyilkosok száma. Gyakori a szorongás, a düh, az önvád, a vetélés és a meddőség, vagy a tudatmódosító szerekhez menekülés is.
Mindezeket Kovácsné Treer Mária lelkigondozó mesélte korábban lapunknak, aki férjével, Kovács Ferenc diakónussal egy évtizede szervez lelkigyakorlatokat abortuszon átesett nők számára.
A most megjelent könyv és a benne olvasottak alapján nem lehet elmenni amellett, hogy az énekesnő mentális állapotára (korábban az apja gyámsága alatt állt, most pedig rendre polgárpukkasztó és sokszor értelmetlen, meztelen, vagy suta videókkal és fotókkal próbálja felhívni magára a figyelmet a közösségi oldalakon) a fiatalkorában átélt esemény is befolyással lehetett.
Ugyancsak riasztó, de az ő esete kapcsán kiviláglik, milyen arányban döntenek a nők saját akaratuk ellenére a terhességmegszakítás mellett. A Lifenews.com beszámolója szerint az amerikai életpárti Charlotte Lozier Intézet 2023-as felmérésében 41 és 45 év közötti nőket vizsgált és arra jutott, az abortuszon átesettek 60 százaléka úgy érezte, hogy nagy külső nyomás hatására kellett meghoznia a döntést.
Raffai Péter, Az abortuszok demográfiai hatása 1956-2012-ig című tanulmány szerzője néhány éve egy életvédelmi konferencián arról is beszélt, Amerikában már léteznek olyan tanulmányok, amelyek arra vonatkoznak, milyen gyakorisággal fordul elő az, hogy a nő megbánja döntését. Ezekből kiderül, hogy az abortuszon átesettek 10,8 százaléka vélte úgy egy hónappal(!) a beavatkozás után, hogy vállalni kellett volna a terhességet. Két évvel később ez a szám már 16,3 százalék. Ami viszont sokkal elgondolkodtatóbb, hogy azok közül, akiknél megtagadták a beavatkozást,
csupán az öt százalék gondolkodott úgy a gyermek megszületése után, hogy szükség lett volna az abortuszra, vagyis 95 százalék már örült a gyermeknek! 9 év elteltével 38 százalék már azt is megbánta, hogy egyáltalán eszébe jutott az abortusz.
Riasztó üzenet Hollywoodból: Egy nő csak akkor lehet sikeres, ha abortálja gyermekét?
Kovácsné Treer Mária azt is megosztotta velünk, hogy sajnálatos, tudományos tény, de
a mentális egészség romlása az abortuszon átesett nők 80 százalékát érinti, a párkapcsolatok 70 százaléka pedig felbomlik az abortusz után, aminek oka valószínűleg a bizalom megrendülése.
Britney Spears szomorú története tehát talán túlmutat a bulvárhíreken. Talán egy riadó, egy figyelmeztetés: esetéből okulva gyanútlan fiatalok és szabadságjogokat hirdető abortuszpártiak is láthatják, mit okozhat ez a beavatkozás, milyen fájdalmakat hívhat elő valakiből akár évtizedekkel később. Mert nem egy foghúzásról van szó, amelyet egy hónap múlva elfelejtünk. És mert lehet jobb és élhetőbb alternatívát kínálni egy bajba került nőnek.
Forrás: Lifenews.com/People.com
Kiemelt kép forrása: Részlet Britney Spears – Girl In The Mirror c. videójából/YouTube
