Leállították a túlhordással kapcsolatos kísérletet, miután több baba is meghalt
A kutatók szerint a kísérlet folytatása nem lenne etikus - hat kisbaba vesztette életét a 43. héten a túlhordással kapcsolatos kísérlet közben.
Fotó: Pixabay
Átfogó svéd kutatás vizsgálta a túlhordás előnyeit és hátrányait, majd váratlanul leállították a projektet, mivel hat kisbaba is meghalt a szülés elmaradása okán – számolt be róla a The Guardian.
A kutatók még tavaly rekesztették be a kísérletet, mivel öt kisbaba halva született, egy gyermek pedig születés után nem sokkal vesztette életét, miután a 43. hétbe engedték az édesanyákat szülésindítás nélkül. A résztvevők most azt nyilatkozták, “nem lett volna etikus” folytatni a vizsgálatot.
Még mindig nincs általánosan elfogadott vélekedés túlhordás esetén a megfelelő protokollról. Abban egyetértenek a szakemberek, hogy egy 40. hetet betöltött egészséges várandós esetében folyamatosan nő a rizikó, s ha a szülés nem indul meg a 41. hétig, annak az anyára és a babára is káros hatása lehet.
De mivel alapvetően alacsony mindenféle szövődmény rizikója, így a kutatók szerették volna statisztikai szempontból is megvizsgálni a kérdést. A göteborgi Sahlgrenska egyetemi kórház vezetésével olyan kutatást indítottak, amelyben 14 kórházban mintegy tízezer szülő nő adatait elemezték volna ki túlhordási szövődmények szempontjából.
A kutatásba olyan nőket vontak be, akik betöltötték a terhesség 40. hetét és nem indult meg spontán a szülés. Az anyákat véletlenszerűen osztották két csoportra: az egyikben a megkezdett 42., míg a másiknál a megkezdett 43. héten indították be a szülést, ha az nem indult meg spontán.
Tavaly októberben azonban hirtelen berekesztették a vizsgálatot – amely célként kitűzött adatfelvétel negyedénél tartott-, mivel a hat haláleset azt bizonyította, hogy ebben az időszakban jelentősen megnő az esély a magzati halálozásra. Az egy héttel korábban megindított terhességeknél nem történt hasonló tragédia.
A média ugyan beszámolt az eseményről, de a kutatók addig nem akartak nyilatkozni eredményeikről, míg azt nem publikálták valamely orvosi szaklapban. Az egyik kutató nemrég megjelent doktorija azonban tartalmazta a részleteket.
A szerző azt írja, hogy a kutatás magával hozhatja a kórházi protokoll megváltoztatását, s egységes ajánlást legkésőbb a 41+0. terhességi héten a szülés megindítására vonatkozóan.
A Sahlgrenska kórház már be is jelentette, hogy a kutatásra támaszkodva meg fogja változtatni a protokollt ezzel kapcsolatban.
“Megvártuk, mag a tudományos elemzések is alátámasztják, hogy két hét várakozás a terminus után nagymértékben növeli a rizikót” – nyilatkozott a svéd televíziónak a kórház szülészeti osztályának vezetője. “Most azt tervezzük, hogy minden nőnek felkínáljuk a szülésindítást, aki betöltötte a 41. hetet”
Az egyik kórház, amelyben két haláleset történt, már meg is változtatta az ezzel kapcsolatos protokollt, és várhatóan a többi intézmény is követni fogja ebben. Közben egy gyászoló szülőket támogató svéd szervezet azonnali intézkedésre szólította fel az ország kórházait.
“Miután a kutatást leállították, nagyon etikátlan nem közzétenni az eredményeit, hiszen ezzel elvesszük a lehetőséget gyermekek életének megmentésétől” – nyilatkozta Malin Asp, a Svéd Csecsemőhalálozási Alapítvány elnöke. Sara Kenyon, a Birminghami Egyetemről szintén azt nyilatkozta, hogy a hat haláleset lényeges statisztikai és klinikai bizonyíték, melynek nyilvánosságra hozatala gyakorlati jelentőséggel bír.
***
Jelenleg Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja szerint “tekintettel a magzati és újszülöttkori morbiditás 40. hét után észlelt emelkedésére, valamint figyelembe véve a beavatkozás anyai szövődményeinek minimális előfordulását, kis kockázatú, singularis terhességek esetén, méhszáj statustól függetlenül a szülés megindítása javasolható a 41. terhességi hét betöltésekor.
Kedvezőtlen méhszájlelet esetén alkalmazható prosztaglandinos méhszájérlelés, amennyiben az nem ellenjavallt. Sikertelen szülésindukció vagy igen kedvezőtlen méhszájlelet esetén legkésőbb a 42. hét betöltéséig engedhető meg várakozás, – amennyiben a magzat méhen belüli állapotát megfelelőnek ítéljük és a magzatburok áll.
Várakozó álláspont esetén a 41. hét után a magzat állapotának rendszeres ellenőrzése javasolt. A 42. hét betöltésekor indokolt a rutinszerű szülésindukció. Ismételten sikertelen méhszájérlelés, illetve szülésindítás elektív császármetszés végzését indokolhatja. ”
