Szakralitás, az élet értelme és a család jellemformáló ereje

A III. Demográfiai csúcson jártunk ahol vezető politikusok mellet Köves Slomó, Schäffer Erzsébet és Böjte Csaba is szót emelt a család védelmében.

érték
2019. szeptember 10. Czefernek Léna

Fotó: Családháló

Élénk médiaérdeklődés kereszttüzében zajlott múlt héten a III. Demográfiai csúcs a Várkert Bazárban. Nem csupán azért, mert a magyar miniszterelnök mellett hazánk témában érintett és a környező országok vezető politikusai is felszólaltak, de olyan „szakértők” is helyet kaptak az idei csúcs előadói között, akik testközelből élik meg a demográfiai problémákat és azok családokra gyakorolt hatásait. Mert ahogyan azt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára találóan megfogalmazta, minden olyan hangra szükség van napjainkban, amely a családot erősíti.

Míg a konferencia első napján inkább politikusok szólaltak fel megvilágítva a demográfiai problémák gazdasági, társadalmi oldalát, addig a pénteki szekcióban főként olyan kezdeményezések és civil szervezetek kaptak szerepet, amelyek sokszor helyben végzik a munkát a családokért. Ilyen volt Snétberger Ferenc, aki megkapó gitárjátékot adott elő tanítványaival, rávilágítva a roma fiatalok integrációjának és felzárkóztatásának fontosságára, s ilyen volt Toufic Baaklini a Keresztények Védelmében elnevezésű szervezet beszámolója, mely arra mutatott rá, milyen mozgatórugói vannak a migrációnak. A teljes program felsorolása szinte lehetetlen lenne, de szeretnénk kiemelni néhány izgalmas előadást, amely minket is megérintett!

A szoptatás szakralitása

Schäffer Erzsébet megható történetet mesélt el arról, hogy egy rosszkedvű, vonatkupéban összezárt társaság kedélye hogyan oldódott föl annak hatására, hogy egy anyuka megszoptatta gyermekét. A Pulitzer-díjas újságíró kiemelte, hogy itt nem csupán etetésről, hanem egy szakrális, transzcendens történésről van szó, amely mindenkit megérintett, mert

a látszat ellenére mindannyian rendben vagyunk belül.

Akik gyermekeik szívéért küzdenek

Sokakat fakasztott könnyekre Dwight Stitt, a Fathers Fighting for Their Children’s hearts (Apák, akik a gyermekeik szívéért küzdenek) alapítója és elnöke, aki azt tűzte célul maga elé, hogy az elvált szülők képesek legyenek megerősíteni vagy újjáépíteni a gyermekeikkel való meghitt viszonyt. A kezdeményezést saját tapasztalatai hívták életre, ahogyan fiával egy táborozás alkalmával találtak újra egymásra. A nonprofit szervezeten keresztül olyan ingyenes programokat (táborokat, túrákat) szerveznek édesapáknak, ahol gyermekeikkel értékes időt tölthetnek együtt. Senki nem hallgatta száraz szemmel a beszámoló végén érkező vallomást, miszerint lányával még nem sikerült a viszonyt jobbá fordítani, de a szervezeten keresztül már többszáz apának segített, s talán ezzel csökkenthető az apátlanság riasztó mértéke.

Hogyan tegyük izgalmassá az értéket?

Azurák Csaba a médiáról és annak közvélemény formáló szerepéről tartott előadást, arra kihegyezve, hogyan lehet az értéket jól becsomagolva eladni a nagyközönség számára. Sajnos napjainkban

a nézettség lett a legfőbb értékmérő,

ezért aztán megváltozott a hírérték fogalma, ami a lényeges és fontos dolgok helyett a szenzációs és érdekes felé vitte el a hangsúlyt. Sajnos a minőség nem egyenlő a sikerrel, ezért aztán minden újságírónak, szerkesztőnek szüksége van a fantáziájára és kreativitására, hogy este a családok olyan műsor elé ülhessenek ami értéket közvetít. A szakember tanácsa az újságíróknak: ne féljünk izgalmassá tenni és jól marketingelni mondandónkat!

Több bölcső mint koporsó

Tanulságos volt Stéphane Buffeteaut, korábbi Európai Parlamenti képviselő előadása is, melyből kiderült, hosszú távon

a gazdaságnak sem tesz jót,

hogy elöregszik Európa társadalma. Az idősek ugyanis már nem fogyasztásra vannak berendezkedve, így a folyamat hosszú távon a gazdaság megtorpanásához vezet. Ráadásul minél kevesebb az aktív lakosság száma, annál nagyobb teher nehezedik rájuk, s ez növeli az adókat és emeli a várható nyugdíjkorhatárt. Azonban a problémára nem jelenthet megoldást a migráció (mások gyerekeivel számolni!), hiszen az általa generált társadalmi feszültségekre számos történelmi példát láthattunk már. Véleménye szerint jelenleg a „Nyugat” rengeteget tanulhat Kelet-Közép – Európától, amely az élet kultúrája mellett tette le a voksát.

Társadalom, ahol van miért élni

Köves Slomó vezető rabbi arról tartott előadást,

miért nem születik elég gyermek?

Rámutatott: a tendencia világszerte látható, ám Európában sokkal súlyosabb a helyzet. Véleménye szerint azokba a társadalmakba nem gyűrűzött be a jelenség, ahol a „van miért élni?” kérdése megválaszolható. Ha az egyén személyes életében megéli, hogy van küldetése, amit a következő generációknak is átadhat, akkor szeretné az életet továbbvinni. A család nem versenyképességi, hanem

életképességi tényező

– zárta a mondandóját a főrabbi.

Egész évben fagyasztott eper?

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a szülővé válás fontosságát egy egyszerű példával világította meg: nagyon szereti az epret, de nem szeretne egész évben fagyasztott epret enni, hiszen minden évszaknak megvan a maga finom gyümölcse. A gyermeket is orvoshoz visszük, ha nem nő, nem fejlődik, eképpen Isten is mindig új feladatot ad az embernek, s ezeken keresztül ajándékoz meg bennünket újabb és újabb örömökkel. Böjte Csaba szerint az a bölcs, aki ezeket az ajándékokat el tudja fogadni: az alkotó férfikor is szép, ezért "merjük felé kinyújtani a kezünket, ne akarjunk újra gyermekké válni!"

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója megható példát is hozott szavai megerősítésére: egyik volt neveltje az éjszaka közepén hívta fel őt az örömhírrel, hogy gyermeke született. Véleménye szerint nem sok minden történhet az életben egy felnőtt férfival, ami miatt neki éjjel háromkor telefonálhat- ez is mutatja, milyen nagy, milyen jó dolog apává válni, az életet szolgálni.

A házasságról és az apa nélküli gyermekvállalásról is szólt:

"a Jóisten nem kap sírógörcsöt, ha valaki egyedül vállal gyermeket",

de mennyivel jobb szépen terített asztalhoz ülni és együtt étkezni, mint valahol bekapni néhány falatot – nem véletlen hogy ennek is megvan a kultúrája. Ráadásul az anyaság és az apaság olyan forrásokat fakaszt a szívünkben, amelyekre nem is számítottunk - fogalmazott.

Felidézte: sokszor kérdezik tőle, honnan van ereje hatezer gyermekről gondoskodni? Válasza:

"Amikor egy kislány jön velem szembe, aki úgy néz rám, hogy „Ez az én pap bácsim, aki a legerősebb, aki mindent megold!”, akkor hagyjam cserben? Inkább olyanná válok a kedvéért!"

Véleménye szerint ez is mutatja, hogy az emberi kibontakozásnak egy nagyon fontos állomás a szülőség, Józsefi értelemben is. Enélkül csak torzók, befejezetlenek lehetünk, hiszen arra születtünk, hogy a szolgáló szeretet útján az élet mellett döntsünk - fogalmazott, hozzátéve, hogy merjük egymást biztatni ezen az úton!

"Jó dolog jónak lenni! Milyen más kitüntetés, rang töltheti még el ekkora melegséggel a szívünket, mint az anyaság vagy az apaság?"

Ez egy ajándék!

Nem a gyermekvállalás elmulasztását kéne büntetni, hanem azért imádkozni, hogy ezt az ajándékot mindenki megkaphassa! - zárta szavait Böjte Csaba.

Pro Familiis díjakat adtak át

A III. Demográfiai Csúcs záróakkordjaként átadták az idei Pro Familiis díjakat. A díjátadó kapcsán Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy család a legtermészetesebb társadalmi forma, a politikának pedig tisztelnie kell ezt. Véleménye szerint a liberális és baloldali gondolkodók egyfajta "emberkísérletet" hajtanak végre, mikor le akarják bontani az embereket meghatározó identitáselemeket: a nemzethez tartozást, a hitet, férfi és női mivoltunkat, továbbá a családot.

Ennek azonban Magyarország és a konferencia résztvevői nem hívei, a magyar kormány és az előadók szerint a család, a gyermek az első, és "habár a világból érkező impulzusok sokszor elbizonytalanítanak ebben a hitben, most mégis megerősítést nyerhettünk, hogy nem vagyunk egyedül" - fogalmazott az államtitkár.

Szerinte mindenkinek autonóm döntése, hogyan szervezi az életét, de az államnak is le kell tennie a voksát bizonyos értékek, adott esetben a család mellett. Az állam azonban önmagában kevés az emberek gondolkodásának megváltoztatásához, szükség van olyan civilekre is, mint a mostani díjazottak, akiknek nemcsak munkája, hanem élete is példaértékű.

Pro Familiis díjban részesült Tóth-Heyn Péter egyetemi docens, főorvos, a Semmelweis Egyetem I. számú gyermekklinikájának igazgatóhelyettese; Farkas Péter szociológus, humánökológus, politológus, egyetemi oktató; Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus és felesége, Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna dramaturg, jelmeztervező; Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár; Victor István református lelkész, vallástanár; Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke; Balog Zoltán református lelkész, volt miniszter; Lorenzo Fontana volt olasz családügyi, majd európai ügyekért felelős miniszter; Gudrun Veronika Kugler osztrák parlamenti képviselő, valamint Chris Smith amerikai kongresszusi képviselő és felesége Marie Smith.