Stágel: A pozitív hozzáállás ellenére sem születnek meg a kívánt gyermekek

Egy országgyűlési képviselő mit gondol, mi a legfőbb oka az alacsony születésszámnak? A média, vagy a pénzhiány okolható inkább? – Stágel Bencét (KDNP) kérdeztük minderről.

– Van remény a jelenlegi tragikus magyar demográfiai helyzetben egy politikus szerint?

– Bár a probléma súlyos, mégis bíztatóak azok a kutatási eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a legtöbb magyar fiatal szerint hosszútávon a házasság a legjobb életforma, és több mint hetven százalékuk szerint nem lehet igazán boldog, akinek nincs gyermeke. A magyar fiatalok többsége tehát tartós kapcsolatot, családot és gyermekeket szeretne, ami európai összehasonlításban is kiemelkedő eredmény.

– Akkor mi a gond? Csak pénz kérdése lenne minden?

– Sajnos a szándék és a pozitív hozzáállás ellenére sem születnek meg a kívánt gyermekek. A XXI. század Magyarországában tehát közvetlen nemzeti célkitűzés kell legyen a fiatalok családalapításának segítése, mellyel közvetett módon állíthatjuk meg a népességcsökkenés folyamatát. Az elmúlt évben már átléptük a tízmilliós lélektani határt, és a statisztikák szerint húsz fiatalnak jelenleg csupán tizenhárom gyermeke születik.
A fiatal párok jelentős része úgy véli, hogy nem engedheti meg magának, hogy a gyerekvállalás kezdeti ideje alatt egy keresetből éljen. Sok fiatal anyagi okokból nem, vagy csak jelentős eladósodás árán tud önálló háztartást alapítani. Jelentős részüket pedig még a diákhitel is terheli.

– De az óvodai férőhelyek és a munkaadók pozitív hozzáállása nem anyagi kérdés…

– Ez így igaz. Jelenleg 10-15 ezer bölcsődei és több ezer óvodai férőhely hiányzik az országban, ezért sok kisgyermekes édesanya, ha kap is munkát, akkor sem tud visszamenni dolgozni. A képet sajnos azzal is ki kell egészíteni, hogy a fiatalok félnek gyereket vállalni, mert úgy gondolják, hogy sok munkáltató nem alkalmaz kisgyerekes munkaerőt vagy olyan nőt, akinél fennáll a lehetőség, hogy hamarosan gyereket szeretne. Európa legtöbb országához viszonyítva hazánkban a férfiak kevesebb szerepet vállalnak a gyereknevelésben és a családi feladatokban, ezért a nőknek sok családban nehezebb a gyerekvállalást és a munkát összeegyeztetni egymással. Mindezek mellett a fiatal szülők nem tudják vállalni a késői túlórákat sem, ezért a gyerektelenekhez képest jelentős hátrányban vannak a munkahelyükön, részmunkaidős állások hiányában pedig hosszú időt kénytelenek otthon tölteni, így számos esetben meghaladottá válik a szakmai tudásuk. Mindenképpen szükségesnek mutatkozik a munkaadók, munkavállalók és a kormányzat együttműködése, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak például a gyermekekhez fűződő munkaidő kedvezmények, a távmunka lehetősége, a rugalmas munkaidős, otthoni munka lehetőségeinek megteremtése. Úgy látom, hogy fontos lenne a választás szabadságának biztosítása a teljes és részmunkaidős foglalkoztatás között, melynek során a részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkaidő nem napi néhány órás, hanem például heti két napos foglalkoztatást jelentene. A bölcsődei és óvodai férőhelyek növelése mellett fontos lenne a családi napközik számának dinamikus növelése és támogatása, többek közt az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és az ellenőrzés egységesítésével. A családi napközik egyébként ráfordítás-haszon szempontból is gazdaságosabbak, mint a bölcsődék létesítése, ráadásul épp a kistelepüléseken javítanák a foglalkoztatottságot. Ezen felül adókedvezménnyel, az uniós támogatások elérhetővé tételével ösztönözni kellene a munkáltatókat munkahelyi bölcsődék és integrált bölcsődék-óvodák létesítésére.

– Megházasodni sem olyan magától értetődő dolog, ha talál is párt magának a fiatal…

– Sok tervezett gyerek nem születik meg, mert jelenleg a házasságok és az élettársi kapcsolatok több mint 60 százaléka felbomlik. Ezt csak kiegészíti az a tény, hogy a statisztikák szerint a párok 20 százaléka több mint egy évig sikertelenül próbálkozik a gyerekvállalással.

– És miben keresendő Ön szerint ennek az oka?

Itt több dolgot is fel lehet sorolni: A média által gyakran közvetített „értékrend” a család, a házasság és a gyerekvállalás ellen hat. Különösen fontos, hogy a család, mint az emberi élet alapvető közege pozitív példaként, megőrzendő értékként jelenjen meg a sajtóban.

Emellett hat az is, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer nem kedvez az anya- és bababarát szüléseknek. A jogszabályokban a kiskorúak védelméhez hasonlóan szabályozni kell a gyermeket vállalók védelmét például a közszolgálati médiumokban, reklámokban. A pártok egyenlő szerepeltetéséhez hasonlóan a gyermekes családok arányuknak megfelelő szerepelhessenek.

S ha ez nem lenne elég, a kisgyerekesek mögött egyre kevésbé állnak olyan támogató közösségek, melyekre számíthatnának a megváltozott életformához való alkalmazkodásban. A nagyszülők, keresztszülők, barátok maguk is dolgoznak vagy távol laknak.

– Tegyük fel, hogy minden „klappol” – hol kezdhet közös életet egy kevésbé tehetős pár?

– Az első lakáshoz jutás nehézségével szinte minden fiatal párnak meg kell küzdenie, ezért fontos, hogy a gyermeket vállaló fiatalok lakáshoz jutásának támogatása, a több generációs családok közeli lakhatásának elősegítése, valamint a lakás és a munkahely közelsége is kiemelt célkitűzések legyenek. Egyértelmű javaslatként fogalmazható meg a bérlakások, fecskeházak építésének, valamint a gyermeket vállaló fiatalok lakhatásának támogatása.