Hogyan neveljünk boldog gyermeket?

Évek óta a dánokat választják világszinten a legboldogabb embereknek, míg a magyarok csak a háttérben kullognak. Vajon mitől ennyire boldogok az északi ország lakosai? A hygge-életérzéstől. Összegyűjtöttük, hogy ez alapján milyen módszerekkel nevelik a gyermekeiket.

A hygge (ejtsd: hügge) azt a tudatos jelenlétet jelenti, amivel odafigyelünk arra, hogy minél több boldog pillanatot éljünk át. Ez azt jelenti, hogy igyekszünk a lehető legtöbb emberrel társas kapcsolatokat létrehozni. Nem kell arra gondolnunk feltétlenül, hogy mindenkivel öribarik legyünk, de egy kedves szó, egy mosoly mindenkinek adható.

A dánok évek óta a legboldogabbak. Mi a titkuk?

Az, hogy igyekeznek nem rágörcsölni a dolgokra. Ne gondoljuk azt, hogy náluk nincsenek gondok, hogy nem vitáznak a gyerekkel vagy, hogy minden happy a munkahelyükön. Ők is emberből vannak, így nekik is vannak rossz napjaik, de a hangsúlyt inkább a pozitív dolgokra helyezik. Egy rossz nap után igyekeznek feltöltődni egy közösen eltöltött vacsorával a családdal, vagy egy gyertyafényben olvasással a kádban. Milyen egyszerű, nem igaz?

Erőszakoljam magamra a boldogságot?

Lényegében igen, de szebben hangzik, ha úgy fogalmazunk, hogy megtanuljuk értékelni a legapróbb kis dolgot, ami mosolyt csal az arcunkra. Zárjuk ki az életünkből a negatív gondolatokat! Ha hazaérünk a gyermekünk ne azt lássa rajtunk, hogy utáljuk a munkahelyünket, a világ pedig egy borzasztó hely. Próbáljunk meg egyensúlyt teremteni a család és a munkahely között. Erre már többször adtunk tippeket, ráadásul a kormány is egyre több fronton igyekszik támogatni ezt a szülők számára munkahelyi bölcsivel és ovival, valamint egyéb juttatásokkal.

Boldogság, gyere haza!

Lehet furcsán hangzik, de a boldogsághoz elengedhetetlen egy kényelmes, de mégis sikkes családi fészek. Hogy alakítsuk át az otthonunkat úgy, hogy megfeleljen a hygee-életérzésnek? Előszöris alakítsunk ki olyan központi helyeket, ahol a család és a barátok kényelmesen összegyűlhetnek. Lehet ez egy kényelmes nappali vagy étkező. A dánok imádnak beszélgetni és meghitten együtt lenni, ezért ők az étkezőrészt használják leginkább, ahol körbeülik az asztal, jókat esznek, borozgatnak és beszélgetnek közben.

Kiegyensúlyozott szülő = boldog gyermek?

A hygge egy megfogalmazhatatlan jelenség, egy életérzés, ami leginkább a meghittség megteremtésével fejezhető ki. Ha ezt a gyermeknevelésben szeretnénk kamatoztatni akkor az első és legfontosabb lépés, amit tehetünk, hogy sok-sok közös családi programot, összejövetelt szervezünk. Nem csak ünnepek alkalmával, hanem a hétköznapokban is. Ilyenkor ne szóljon a tv, ne zavarjon a telefon. Egyszerűen csak összpontosítsunk egymásra, beszélgessünk vagy játsszunk.

Hogyan legyünk (jól) együtt?

A gyerkőcök kiskorban sokkal inkább igénylik ezt a bensőséges családi légkört, mint a nagyok, azonban velük is összehozható néhány közös családi program, ilyen például a főzőcskézés, az esti séta vagy egy jó koncert.

Tegyük félre a negatív gondolatokat. Tudom mennyire jól esik sokszor panaszkodni arra, hogy hülye a főnök, hogy rossz a közlekedés, hogy milyen az oktatás…stb. de ne ezzel törődjetek, amikor épp a hygge-időtöket töltitek. Persze, ha nagyon kikívánkozik és épp ez kellene ahhoz, hogy átjárjon titeket a béke és a szeretet, akkor csak tessék, de miután kibeszéltétek a problémát lépjetek is tovább.

Közös mókázás együtt – most írhatnánk, hogy menjetek ki a szabadba és tollasozzatok vagy társasozzatok, de azt gondoljuk, hogy minden családnak más a hobbija és mások az igényei, így inkább azt tanácsoljuk, hogy csináljátok azt, amit a leginkább szerettek és minden családtag és barát kiteljesedhet közben.

Van Én-idő és Mi-idő is egy családban. Nem kell mindig együtt lenni és egymáson lógni. Egy kamasz biztosan vágyik majd egyedüllétre, ahogy anya és apa is. És akár a legkisebb is. A lényeg, hogy ezt az időt töltődéssel és valódi tartalommal töltsük meg.

A hygge-módszer nem jelenti azt, hogy az ember nem lehet egyedül vagy nem lehet rosszkedvű. A lényeg az, hogy minden rosszban megtaláljuk azt a kevéske jót, aminek a hatására a hozzáállásunk is változni tud.