Migrénes gyerekek

A gyermekkori erős fejfájás hányingerrel, hányással párosulva, pláne ha még látás-, beszéd- vagy tudatzavar is megelőzi, nagyon megijesztheti a szülőket. A visszatérő rohamszerű fejfájások, közismert nevén migrénes rohamok hosszabb rövidebb időszakban minden huszadik gyermeket érintenek.

Gyermekkorom óta klasszikus zsibbadással, látás és beszédzavarral kezdődő migrénes rohamaim voltak. A migrént édesapámtól örököltem, aki szerencsére, orvosként is tudott segíteni, de meg kellett küzdenem a fejgörcsöt megelőző kiszolgáltatottsággal, amikor kommunikálni sem tudtam, sőt az otthoni telefonszámunkat sem tudtam megmondani, és a tágabb környezetem, tanáraim, osztálytársaim értetlenségével is, akik irodalmi élményeik kapcsán valamiféle arisztokrata nyavalygásnak tekintették a rohamokat. Sajnos mindhárom gyermekem örökölte a hajlamot. Pár éve egy gyerekpszichológus megkérdezte tőlem, szokott-e fájni a gyerek feje. Amikor mondtam, hogy igen, de ez nálunk családi betegség, közölte, hogy „asszonyom egy gyerekeknek nem lehet migrénje. Biztosan ön szokta mondogatni, hogy fáj a  feje, és a gyerek csak utánozza.” Azóta egyre több ismerősömtől hallom, hogy a gyermekük hasonló visszatérő tünetekkel küszködik, de kevesen tudják, hogy ez migrén is lehet.”

Ijesztő tünetek

Serdülőkorban tipikus, de kisgyermekeknél sem ritka ez az önálló fejfájásforma. A gyermek „nagyon betegnek” tűnik, sápadt, elfekszik, pihenésre, csendre vágyik, gyakran hány. Az alvás nemcsak jól esik, de csillapítja, vagy meg is szünteti a panaszokat. Hasonló lefolyással vissza-visszatérnek a rohamok, de két roham között panasznentes a gyermek. Iskolás kortól bevezető zsibbadások, látászavar, esetleg beszédzavar is szerepelhet a kórképben, ami a felnőttkori „stroke”-ra emlékeztetve riadalmat kelthet, de ez esetben ártalmatlan tünetről van szó. Kisebb gyermeknél a sápadtság, elesettség, hányás a jellemző, serdülő korban pedig zavart tudatállapottal, ájulással, szédüléssel párosulhat a fejfájás. Kisebb korban szimmetrikus, kétoldali fájdalom jellemző, serdülőkorra pedig a panaszokban kialakul a jellegzetes féloldalasság.

Általában egy napig tartanak a tünetek, a gyermek másnapra kialussza magát, és panaszmentesen ébred. Az első ilyen fejfájásroham napokig tarthat, előfordul, hogy ez még nem típusosan migrénes, és mivel napokig tart – összetéveszhető lelki eredetű panasszal. A rohamok gyakorisága változó, évi egy-kettő vagy akár heti több is előfordul.

Mi okozza?

Valószínűnek látszik, hogy valamilyen örökletes, az idegi ingerület átvitelért felelős sejtalkatrész – „ion-csatorna”– hibája okozza. A roham izgalmi állapotot és kerigésváltozásokat idéz elő az agyban, kellemetlen de átmeneti és veszélytelen zavarokat okozva, görcsös fejfájáshoz vetetve. A migrén után maradéktalanul visszaáll a normális állapot. Külső kiváltó tényezők szintén szerepet játszanak a roham jelentkezésében, melyek megfigyelésével és tudatos elkerülésével megelőzhetjük vagy enyhíthetjük a rohamot. Hormonális változások gyakran „fordítanak egyet” a migrénre való hajlamon: a serdülés előtt jelentkező fejfájósság várhatóan serdülésekor javulni fog, a szülés után jelentkező pedig a menopauzával.

Kiválthatja a rohamot:

– bizonyos ételek: például sajt, citrusfélék, csokoládé, „E” tartalmú mesterséges ízfokozókkal, vagy színezékkel készült ételek, felnőtteknél a vörösbor
– túl kevés folyadék fogyasztása
– kevés alvás
– hosszan tartó számítógép használat
– hormon tartalmú gyógyszerek, felnőtteknél a fogamzás gátló tabletták
– időjárási front,
– lelki stressz

Ha már elkezdődött

Mit tehetünk migrénes roham jelentkezésekor? Nem csak kellemes a beteg számára, hanem terápiás is a nyugalom és alvási lehetőség biztosítása, csendes, besötétített helyiségben. Hányinger esetén kúp formában javasolt adni a hányáscsillapítót, ha még nincs hányinger, tabletta formájában, és minél hamarabb, mert megakadályozhatjuk a súlyosabb kórkép kibontakozását. A lázcsillapító gyógyszereknek fájdalomcsillapító hatása is van, így a lázban előírt adag alkalmazása javasolt fejfájás esetén is. Ha hányás jelentkezik a lázkúp lehet hatékony.

Hiedelem, hogy kicsi gyermeknek ne adjunk gyógyszert, mert megterheli a szervezetét.  A kisgyermekeknek ugyanolyan szenvedést okoz a migrén, mint nekünk. 

Megelőző terápiaként alapvető az ismert provokáló tényezők elkerülése. A gyanúba hozott ételek megvonásával, majd fokozatos visszaadásával megtapasztalhatjuk, mi váltja ki a panaszokat, majd  diétával jelentős javulás érhetünk el. (Egészségünk érdekében migréntől függetlenül is javallt a mesterséges étel kiegészítők/adalékok? megvonása.)  Havi több, és súlyosan zajló fejfájásroham esetén folyamatos, néhány hónapon át tartó  gyógyszeres kezelést szoktak javasolni az orvosok. Ilyenkor a gyógyszer szedése nem ártalmasabb, mint az állandó rettegés a rohamoktól, és az iskolai hiányzások.

Mikor forduljunk orvoshoz?  

Ismert migrénes beteg esetén, megfelelően alkalmazott gyógyszerek mellett is előfordulhat, hogy nem szűnik a kínzó fejfájás, vagy az állandó hányás kiszáradással fenyeget. Ilyenkor vénásan alkalmazott gyógyszerelésre van szükség. Olyan esetben is forduljunk orvoshoz, ha a gyermeknek élete első súlyos fejfájásrohama során, nagyfokú elesettség, hányás, közérzetzavar, nem szűnő fájdalom lép fel. Ilyenkor orvosi feladat a migrén képében induló, de attól különböző betegségek kizárása. A kivizsgálásában a legfontosabb az alapos elbeszélgetés, a panaszok megfigyelése és a gyermek vizsgálata. Sokat segíthet, ha pontos fejfájásnaplót vezetünk. Tapasztalt orvos kezében ez értékesebb, mint a vérvétel, vagy az agyi képalkotó vizsgálatok (CT, MR). Klasszikus, visszatérő  migrén mögött nincs agyi szerkezeti eltérés, viszont az egyébként egészséges népesség  5–10%-ában találhatók fejlődési rendellenességek. Sürgős képalkotó vizsgálat a rossz állapotú, első rohamát produkáló betegnél lehet indokolt.

A migrén kórjóslata jó. Két éven belül a gyermekek fele panaszmentessé válik, de a hormonális változásokkal és az életkor előre haladtával a fennmaradó migrénes rohamok is jelentős javulást mutatnak. A legfontosabb megjegyezni, hogy a rohamok átmeneti működészavart okoznak, ám nem végeznek pusztítást az agyban, a terápia célja pedig a szenvedések és kényszerű ápolási idő csökkentése.

(A cikk megjelent a Képmás 2011. augusztusi számában.)