Keresztény vállalkozónak lenni: tanúságtétel

Veres András püspök a „felemelő szeretet” lelkiségéről és a Katolikus Társadalmi Napok folytatásáról nyilatkozik az ÉrMehálónak.

A keresztény vállalkozók és az Egyház együttműködése példát mutathat, hogy miképpen lehet a társadalomban a bizalmi hálót újjáépíteni – nyilatkozta az ÉrMehálónak dr. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke. A püspök úrtól megtudtuk, hogy idén Miskolcon folytatódik a Kattárs, és arról is beszélt, hogyan készül Szombathely 2016-ra, Szent Márton születésének 1700. évfordulójára, mely várhatóan a pápalátogatás éve is lesz.

– A 2013 őszén megtartott Katolikus Társadalmi Napok sikerének is tulajdonítható, hogy a rendezvény egyházi „gazdája”, az MKPK Caritas in Veritate Bizottsága is a figyelem középpontjába került. Korábban talán még sok katolikus sem értesült róla, hogy létezik ilyen testület. Mit kell tudnunk a bizottságról; mikor és milyen céllal hozták létre?

– A bizottságot 2011-ben hozta létre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, annak érdekében, hogy a társadalom több fontos területét érintő lelkipásztori munkát irányítsa, összehangolja. Ezek: a társadalmi igazságosság, a környezetvédelem, a migráció, illetve a cigányság helyzete. Az egyes területeknek korábban is megvoltak a referensei a Püspöki Konferenciában: a migráció felelőse Cserháti Ferenc püspök, a cigánypasztorációé Székely János püspök, az igazságosság, valamint a teremtésvédelem témaköre pedig hozzám tartozik. Mindegyik terület alapvetően összefügg az emberi fejlődés kérdésével, amit XVI. Benedek pápa a Caritas in veritate kezdetű enciklikájának a központjába állított, ezért érdemes összefogni az ezzel kapcsolatos munkát. Fontos állomás volt 2012 szeptemberében az a ciprusi találkozó, ahol több ország püspöki konferencia Caritas in Veritate bizottságainak vezetői tanácskoztak.

– Tehát a bizottság létrehozása nem hazai különlegesség, más országokban is létezik hasonló?

– A legtöbb európai országban van hasonló, a társadalmi problémákkal foglalkozó bizottság, még ha nem is mindenhol ugyanezzel az elnevezéssel. Ciprusban hangzott el tehát, hogy bár az Egyház társadalmi tanítása akadémiai szinten, illetve a gyakorlati életben eléggé ismert, mégsem mondhatjuk el, hogy a társadalmi élet, a politika fontos tényezőjévé vált volna. A feladat tehát az, hogy a társadalmi tanítást közelebb vigyük ez emberekhez, és szélesebb körben tudatosítsuk: az Egyháznak vannak válaszai a társadalmi kérdésekre! Ebből a megfontolásból született az a gondolat, hogy – több országhoz hasonlóan – mi is szervezzünk társadalmi napokat, ahol akár az utca embere is megismerkedhet az Egyház társadalmi tanításának elveivel és gyakorlatával.

– Az első kérdésemben sikeresként említettem az ősszel lezajlott Katolikus Társadalmi Napokat – most, néhány hónapos távlatból visszatekintve egyetért ezzel a minősítéssel?

– Sőt, hozzáteszem, nem várt módon sikeres volt a rendezvény. Az volt a cél, hogy minél több embert megszólítsunk, és számítottunk is arra, hogy sokan eljönnek. De a 18 ezres látogatói létszám jóval több, mint amit remélni mertünk; ezzel Budapest egyik legjelentősebb rendezvényeként beszélhetünk a „Kattárs”-ról.

– Akkor logikus a következő kérdés: lesz-e folytatás?

– A Püspöki Konferencia tagjaiban egyértelmű a szándék, hogy legyen folytatás. Eldőlt, hogy minden harmadik évben legyen ilyen országos jelentőségű, nagyobb szabású esemény, a köztes években pedig valamelyik hazai városunkban egy-egy napos rendezvényre kerüljön sor. Most, 2014 szeptemberében Miskolcon lesz ilyen nap, 2015-ben pedig valószínűleg egy dunántúli helyszínen. Mindenhol igyekszünk olyan témakört a középpontba állítani, ami az Egyház társadalmi tanítása szempontjából is fontos, és az adott térségben különös jelentősége van. Miskolcon például – ismerve Észak-Kelet-Magyarország szociális problémáit – kiemelten fontos, hogy a rászorulókkal való szolidaritást kifejezzük és reményt adjunk az embereknek.

– Ez az interjú a keresztény vállalkozókat, cégvezetőket tömörítő ÉrMe Üzleti Hálózat honlapján jelenik meg, ezért szeretném olyan témakör felé terelni a beszélgetést, aminek a mi szempontunkból lehet különös jelentősége. Püspök úr szerint a keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek van valamilyen különleges küldetésük a mai világban?

– Ma, amikor a társadalom nagy része eltávolodott Istentől és az Egyháztól, mindenkinek rendkívüli küldetése van, aki kitart a kereszténysége mellett. Ott, ahol a pénz és a gazdaság talán túl sok mindent irányít, és emiatt a piacgazdaságból sokan csak a „vadkapitalizmus” rémével találkoznak, nagyon fontos szerep jut a keresztény vállalkozóknak: ők tudják megmutatni, hogy más módon is lehet a gazdaságot művelni. Úgy, hogy a másik emberben partnert lát, hogy felelősséggel tartozik iránta. Természetes, hogy a keresztények is a vállalkozásuk eredményességére törekednek, jövedelemhez, megélhetéshez akarnak jutni. De a pénz és a tisztesség nem áll ellentétben egymással, és a keresztény vállalkozók példát tudnak mutatni abban, hogy hogyan kell ennek szellemében dolgozni. Emellett fontosnak tartom azt is, hogy a keresztény vállalkozónak a munkájában nemcsak önmagát kell képviselnie, hanem az Egyházat is, amelynek a tagja. Ma, amikor az egyházellenesség igen erőteljesen megnyilvánul – akár néhány politikai szereplő részéről is – nagy szükség van ilyen tanúságtételre.