Vízimentő-tábor gyerekeknek

 Hazánkban évente nagyjából 25 gyermek veszti életét vízben. Többek között ezért indultak el a gyerekeknek szóló vízimentő-táborok és kurzusok.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2014. július 24. Gyarmati Orsolya

Hazánkban évente nagyjából 25 gyermek veszti életét vízben. Többek között ezért indultak el a gyerekeknek szóló vízimentő-táborok és kurzusok.


Dunamenti kisvárosban lakunk, a gyerekek az első melegebb nyári naptól szeptember közepéig vízben vannak. A part mentén sok-sok anyuka álldogál, folyamatosan a vizet fürkészik, és egymást túlkiabálva igyekeznek figyelmeztetni a gyerekeket: “Ott már nagyon mély! Gyere kijjebb! Erős a sodrás! Meg ne lássam, hogy még egy centivel beljebb mész! Indulunk haza, ha nem fogadsz szót!”, és még sorolhatnánk. Aggodalmuk nem alaptalan, hiszen még egy jól úszni tudó felnőtt is könnyen bajba kerül, hát még a gyerekek.

A statisztika elszomorító és mindenképpen elgondolkodtató, hiszen a gyerek-vízbefulladás rögtön a második leggyakoribb halálok a közlekedési balesetek után. Bár a korábbi, évi negyven áldozathoz képest jobb a helyzet, mégis, számtalan ember – köztük sok-sok gyermek –  hal meg értelmetlenül folyóban, tóban vagy akár az otthoni medencében, ahol akár bokáig érő víz is okozhatja a tragédiát – legalábbis a legkisebbeknél.

Hazánkban éppen ezért találta ki a  Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, hogy nyári táboraiban megtanítja a jelentkező gyerekeket a vízimentés alapjaira, amelyek elsajátításával adptt esetben mind bajbajutott társaikon, mind önmagukon segíteni tudnak. Az egyhetes kurzusok Zánkán zajlanak és vizsgával zárulnak. Kezdeményezésüknek látványos az eredménye, hiszen másfél évtized alatt sikerült komolyan csökkenteni a halálesetek számát. Ám a nullától még messze vagyunk…

Pánik a vízben

De vajon mi is történik pontosan, amikor valaki a vízben tartózkodva bajba kerül? A szakemberek újra és újra elmondják a lehető legtöbb fórumon (sajnos, úgy tűnik, hiába), hogy egyrészt tilos száraz testtel beugrani a vízbe, mivel a szív nem feltétlenül tud alkalmazkodni a váratlan hideghez, és már meg is van a baj. Gondot okoz az is, hogy sokan olyan helyen fürödnek, ahol tilos lenne: örvények, erős sodrás, kiszámíthatatlanul mélyülő folyómeder – ezek a tényezők mind-mind rendkívüli módon növelik a vízbefulladás kockázatát, és ott van még nagyon gyakori elemként az alkoholfogyasztás, ami ugyancsak fokozza a veszélyt. A kihelyezett bóják és a viharjelzések figyelmen kívül hagyása is sok-sok életet követelt már. Ennek ellenére, ha a víz veszélyeire figyelmeztetünk valakit, gyakran az a válasz, hogy “Ugyan már, tudok úszni!” Nos, rossz hírünk van: ez sajnos nagyon ritkán ment meg egy fuldoklót a haláltól.

Bár filmekben gyakran látunk segítségért kiáltozó, hangosan csapkodó, integető “fuldoklót”, a valóságban ez egyáltalán nem így történik. Ha valaki fuldokolni kezd, a legtöbbször egyszerűen elmerül – ez éppen egy másodperc – és onnantól már nem sok esélye van. Sokszor kettős tragédia történik: valaki épp meglátja a bajba került embert, de mentős tapasztalat híján a fuldokló őt is a mélybe rántja. Az okok egyébként gyakran “banálisak”: elég egy lábhoz súrolódó vízinövény, hogy valaki pánikba essen és fuldokolni kezdjen…

Ha valaki elmerül, onnantól kezdve csupán percei vannak hátra. Az extrém, nagyon szerencsés eseteket leszámítva, amikor valakit négy percen belül kihúztak és profi módon újraélesztették, a legtöbben meghalnak, vagy maradandó agykárosodást szenvednek.

 

 

Mi történik a vízimentő-táborban?

Sok szakember azt mondja, az a legrosszabb, ha családtag indul a bajba jutottért a vízbe, mivel érzelmi érintettsége okán nem tud higgadtan mérlegelni. Ám talán ha minél többen elvégeznének egy-egy vízimentő-tanfolyamot, sok tragédia megelőzhető lenne. A zánkai táborokban a résztvevők megtanulják például, hogyan kell egy kapálódzó, pánikba esett fuldokló mögé úszni és átkarolni őt úgy, hogy az ne tudja lerántani a víz alá a segítségére sietett embert. Erre ugyanis nagy az esély, ha valaki nem tudja a speciális fogásokat, amivel le lehet állítani a pánikot. A szakemberek azt mondják, mivel a félelem megsokszorozza az erőt, akár egy gyerek is képes magával húzni a mélybe egy szakképzetlen felnőttet, mivel nem lehet rá hatni szavakkal. Éppen ezért tanácsolják a mentők, hogy ha van rá mód, beúszás helyett inkább dobjunk valamilyen eszközt a vízbe, amibe a fuldokló megkapaszkodhat.

A vízimentő-táborosok a fenti helyzeteket elkerülendő szabadulófogásokat is megtanulnak, hogy a pánikoló, csapkodó, kapálódzó ember ne tudja őket is életveszélybe sodorni. Van, amikor valakinek “csak” begörcsölt a lába vagy egyszerűen úgy érzi, nem tud tovább úszni, mert nagyon elfáradt. Ez az egyszerűbb eset, mert nagyobb az esély rá, hogy az illető képes együttműködni a mentővel.

Az egyhetes kurzusból nem maradhat ki az újraélesztés megtanulása sem, hiszen hiába vontattak partra valakit, ha az eszméletlen és nem ismerik a mellkasi kompresszió és a befúvás pontos módját. Ezen kívül a jelentkezők megismerik az önmentés-technikákat (hanyatt lebegnek a vízen), a láb görcsösségének elmulasztását, és egy életre megjegyzik azt is, hogy ha meglátják a másodfokú viharjelzést, egy percig sem maradnak tovább a vízben.

 

És most nézzünk néhány, a vízbefulladással kapcsolatos téveszmét.

1.“A fulladás hangos és látványos. Úgyis meghallom, ha a gyerekem segítségért kiált.”

Sajnos ez csak a filmekben van így. A veszélybe került gyermek nem tud mérlegelni, éppen ezért van, hogy sokszor olyan helyen is megfulladnak gyerekek, ahol leér a lábuk.

2. “A gyerekem tud úszni, nem kerülhet bajba.”

A statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb gyermek, aki megfullad, már tudott úszni. A fulladásos baleseteknek nem sok köze van az úszótudományhoz…

“Egy kis alkohol nem árt meg.”

Az alkohol minden esetben rontja az ítélőképességet, így a vízben épp olyan tragédiát okozhat, mint ha valaki ittasan vezet autót. Az alkohol lelassítja a reakcióidőt, a motoros mozgást, de növeli a kihűlés és a szívinfarktus kockázatát is.

“A jogosítvány megszerzéséhez kellett egészségügyi vizsgát tennem, úgyhogy meg tudom menteni a gyerekemet.”

A vízben mentés egészen más, mint próbababán gyakorolni a szárazföldön a stabil oldalfekvést, így egy egyszerű elsősegély-vizsga semmit nem ér.

A táborra, amelyet már sokezer önkéntes elvégzett, itt lehet jelentkezni!