Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek Kamaszok konfliktuskezelése mediációval

Kamaszok konfliktuskezelése mediációval

Életünk minden korszakában és minden élethelyzetben adódhatnak konfliktusok. A kamaszkor különösen terhelt ebből a szempontból. Miért van ez? Talán mert a kamaszok direkt rosszul viselkednek otthon és az iskolában is csak azért, hogy minket, felnőtteket bosszantsanak? Lehet, hogy mi ezt így érezzük, de ez nem ilyen egyszerű.

Varga Szilvia,

A kamaszkorban számtalan változáson megy keresztül minden gyermek, elsősorban hormonálisan, másodsorban lelkileg, szellemileg. Jellemző rájuk az ún. élettani lustaság és a kritikusság, ahhoz viszont még nem elég érettek, hogy a kritikáikat ne bántóan fogalmazzák meg, hiszen ők még ösztönösen és azonnal mindent kimondanak. Ezt érzékelhetjük mi, szülők, bosszantó, pimasz viselkedésnek.

A legtöbb kamasz önértékelési zavarokkal küzd, és rendkívül fontos számára, hogy elfogadják a kortársai. Lelki, testi változásait is már nem a szüleivel, felnőttekkel szeretné megbeszélni, hiszen a kor sajátja az is, hogy elutasítsanak mindent, ami a felnőttekhez kapcsolódik, épp a leginkább szeretett családtagoktól távolodnak el, és kortárs kapcsolatokat létesítenek. Ez utóbbi viszont létszükséglet számukra, hisz a kamaszok úgy érzik, a világ rossz, a felnőttek ellenségesek velük, az iskola didaktikusan rájuk kényszeríti a tananyagot, a szabályokat, mindenki hazudik (vagy korábban sok mindenről hazudott) nekik, és feltétlenül tartozniuk kell valahová a családon kívül.

Tovább nehezítheti a kamaszkort, ha komoly változások állnak be a család életében, például szülők munkahely váltása, költözés, válás. Az ehhez hasonló drasztikus változások hatására a serdülők nem tudják a maguk tempójában átélni a gyerekből felnőtté válás folyamatát, így vagy nehezen, későn válnak le szüleikről, vagy épp ellenkezőleg, túl hamar, még éretlenül válnak felnőttekké. Ilyen esetekben különösen oda kell figyelnünk arra, hogy segítjük kamasz gyerekünket a változások, konfliktusok feldolgozásában.

Kihez fordulnak a kamaszok, ha konfliktushelyzetbe kerülnek, hogyan oldják meg ezeket?

Elsősorban kortárs kapcsolataik segítségével keresnek megoldást ilyen esetekben, ha egyáltalán felszínre kerül a probléma, és elmondják bárkinek.  A hazai kultúrában ugyanis a külső segítség iránti igény sokak számára a gyengeség jele. Gyakran sem a felnőttek, sem a kortárs közösség nem tesz különbséget a felelősségáthárítás, a társak „bemártása” és a konfliktus rendezéséhez való segítségkérés között. Már kisgyermekkorban elvárják a szülők, hogy a gyerekek ne zargassák a felnőtteket a konfliktusaikkal. Azok nyilvánosságra kerülése viszont elengedhetetlen feltétele a vitarendezésnek.

Ha nyílttá válik a konfliktus, kit kereshet meg a kamasz, hogy segítséget kérjen? Sokszor egy olyan kortársához vagy nála 1-2 évvel idősebb iskolatársához, ismerőséhez fordul, akit viselkedése, készségei miatt alkalmasnak érez arra, hogy hozzájárulhasson a problémája megoldásához. Ezek a gyerekek sokszor belesodródnak a mediátor szerepébe úgy, hogy a segítő szándék megvan bennük, de soha nem tanulták, hogy tudnak hozzáértő segítséget nyújtani, nincsenek eszközeik ehhez, ami így nagy terhet róhat rájuk.

Az angolszász országokban már hagyománya van az ún. „peer mediation” módszerének, azaz a kortárs mediációnak. Ennek lényege, hogy az iskolában intézményesített formában folyik vitás esetekben egy harmadik semleges fél bevonása közvetítőként. Ezeket a mediátorokat igyekeznek úgy kiválasztani, hogy az arra alkalmasság és technikai tudás számítson. Az eljárás önkéntes, a mediátorok nem hoznak döntéseket, csak segítik a felek győztes-győztes (win-win) megoldásra törekvését. A kortárs mediáció segíthet kezelni a közösségi média szabálytalan használatát, a kapcsolati nehézségeket, a zaklatást, a pletykálkodást, a lopást, az etnikai és kulturális különbségeket, a vandalizmust, és átsegíthet otthoni, családi problémák, változások megértésében, kezelésében. A mediációs oktatáson részt vett, majd a tényleges esetekbe bevont tanulók mellett mindig van felnőtt segítő, mentor, aki lehet egy tanár vagy speciális külső szakember is.

A „peer mediation” módszer hatása

A program hatására számos pozitív változás következett be az angolszász országokban:

A gyerekek szempontjából nézve:

  • jobb önbecsülés,
  • erősebb felelősségérzet,
  • mások meghallgatásának és megértésének képessége,
  • kritikus gondolkodás.

Az iskola számára kedvező eredmények pedig:

  • az iskolai légkör javulása,
  • a fegyelmi büntetések csökkenése,
  • kevesebb vita, verekedés, fegyelmezés,
  • több idő az érdemi munkára, tanulásra.

Ezen országok mintája mutatja, hogy a gyerekeket is meg lehet tanítani arra, hogy képessé váljanak közvetítőként segíteni egyrészt saját élethelyzetükön, problémáikon, másrészt kortársaikon, az ő konfliktusaikban. Ideális esetben pedig az iskola is együttműködő és aktív szerepet vállal e gyakorlat kialakításában, elterjesztésében.

Mit tehetünk mi, szülők addig is, amíg Magyarországon elterjedtebbé válik az iskolai mediáció?

Egy egyedülálló kezdeményezés indult útjára idén, melynek keretében két mediátor – Csömöriné Szabados Andrea és Pálvölgyi Beatrix – arra vállalkozott, hogy kamasz gyerekeknek szervez mediációs tábort, ahol a gyerekek elsajátíthatják az alternatív vitarendezés és konfliktuskezelés alapvető eszközeit. A MediDiák tábor jellegét tekintve egy erdei tábor, sok szabadidős programmal, de minden nap tanulják és gyakorolják a gyerekek, hogy mi is az a mediáció. A mediáció alapjait Nagy Zsóka tanítja meg nekik, aki évtizedek óta áll a családok szolgálatában, először az Egyszülős Családokért Alapítvány elnökeként, majd a Mediációval a Családokért Közvetítői Iroda alapítójaként, családi mediátorként.

A kamaszok családokat alkothatnak, szerepeket játszhatnak, szabadon átélhetik, feldolgozhatják saját konfliktusaikat, problémás élethelyzeteiket, melyeket otthon vagy az iskolában élnek át. A szituációk ily módon történő megélése segít nekik abban, hogy szakértői segítséggel dolgozzák fel a problémákat, és eszközöket kapjanak ahhoz, hogy hazatérve ők segíthessenek kortársaiknak illetve családtagjaiknak a problémák megoldásában.

A szervezők célja továbbá, hogy nem engedik el a táborban résztvevő gyerekek kezét a MediDiák tábor végével, hanem akár iskoláikat, szüleiket bevonva, továbbra is mentoraik maradnak, és rendszeresen egyeztetnek a gyerekekkel az eltelt időben kialakult és megoldott élethelyzetek, konfliktusok feldolgozásáról, közelítve ezáltal a korábban bemutatott angolszász kortárs mediáció mintájához.

(A szerző családi mediátor. Legutóbbi cikke, az óvodai mediációról ITT olvasható.)

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
A szakmai kollégium évek óta javasolja, hogy hamarabb hazamehessenek az anyák az újszülöttekkel

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium szülészeti tagozatának vezetője szerint a kollégium már húsz éve valamennyi kormánynál megpróbálta elérni, hogy a kötelezően...

Close