Észak-Írország és az abortusztörvény: nem lesz változás?

Észak-Írországban napról napra feszültebb a hangulat, hiszen február végén általános választásokat tartanak. A pro-life pártiak beizzították kampányhadjáratukat, mivel abortusz-szabályozásban is voksolnak az írek.

Írországban jelenleg az abortuszügy szinte minden nap terítékre kerül: a múlt héten az északír politikusok nagy része megszavazta, hogy az ország abortusztörvénye – ami az egyik legszigorúbb Európában – ne változzon semmit. Érvényben maradt tehát a terhességmegszakítást szinte minden esetben tiltó rendelkezés, még akkor is, ha a magzat nemi erőszakból vagy vérfertőző kapcsolatból fogant, vagy ha olyan rendellenessége van, ami miatt egészen biztosan meg fog halni születése után rövid idővel. A szavazás szembement azzal a tavaly novemberi bírósági döntéssel, amely szerint a fenti három eset súlyosan sérti az emberi jogokat, de ellenkező álláspontot képvisel a lakosság 68 százalékával szemben is, mivel ennyien vélik úgy Észak-Írországban, hogy nemi erőszak és halálos magzati rendellenesség esetén engedélyezni kellene a terhességmegszakítást.

Javaslatot terjesztettek elő ezen a héten is ugyenezen három dolog kapcsán, de a többség ismét a jelenlegi törvény hatályban maradására szavazott.

Az elmúlt néhány évben rendkívül kiéleződtek a pro-life és a pro-choice pártiak közötti ellentétek. Az abortuszlobbi óriási nyomást gyakorolt a társadalomra és a politikusokra egyaránt, amelynek következménye az lett, hogy számos olyan politikus, aki 2011-ben még abortuszellenesnek vallotta magát 2013-ban mégis megszavazta azt a törvényt, amely utat nyitott a terhességmegszakításoknak Észak-Írországban.

Az északír alkotmány nyolcadik kiegészítése 1983-ban megerősítette az 1861 óta fennálló törvényt, amely szerint tilos megszakítani a terhességet. Az északír állam egyenrangúként tartja számon a magzatokat, a 8. kiegészítéssel pedig elérték, hogy az abortuszt soha ne lehessen legálissá tenni a jövőben. Erre a jogalkotók szerint azért volt szükség, hogy megakadályozzák az olyan esetek előfordulását, mint az Egyesült Államokban a híres Roe vs. Wade-ügy, amely legalizálta a terhességmegszakítást az USA-ban.

“Az életnek nem kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy csodálatos legyen”

Bár a szavazás természetesen nem csak ezt a témát fogja érinteni, mégis, a legfontosabbnak jelenleg ez tűnik. Ma sok tízezer ember köszönheti az éltét a 8. kiegészítésnek. A pro-life kampányolók pedig mindent megtesznek, hogy a szabályozás ne változhasson. „Használd a szavazatodat, hogy megvédd az emberi életet.” – hangzik az egyik jelmondat.

A 8. kiegészítés elismeri az anya élethez való jogát, de kiterjeszti ezt a jogot a magzatra is, kijelentve, hogy meg is védi azt. Ez a szabály, amelyet egy katolikus doktrína alapján fogalmaztak meg, hatékonyan akadályozza meg ugyan a terhességmegszakítást, ugyanakkor számos zavaros helyzethez vezetett 1983 óta. 2013-ban az EU Emberi Jogok Bíróságának nyomására megszületett Az élet védelme a várandósság alatt nevű törvény, amely egyértelmű jogi keretbe helyezte az abortuszt. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az egyetlen ok, amiért terhességet meg lehet szakítani Írországban az az, amikor az anya élete veszélyben forog, s ez kiterjed az öngyilkosság kockázatára is. Ezen túl bárki, aki megkísérel abortuszt végrehajtani, vagy akár csak segédkezik benne (még akkor is, ha a magzat vérfertőző kapcsolatból, erőszakból fogant, vagy a magzat valamilyen fejlődési rendellenesség következtében meg fog halni), akár életfogytiglani börtönbüntetésre is számíthat.

“Ha az abortusz csupán a nők joga, hol voltak az én jogaim?” (Gianna Jessen abortusztúlélő)

1980 és 2014 között minimum 161,987 nő utazott Angliába vagy Wales-be, hogy ott elvetesse gyermekét, az északír alkotmány 13. kiegészítése ugyanis törvényben védi azt a nőt, aki más országban akar véget vetni terhességének. Az Amnesty International és több más szervezet éppen ezért élesen kritizálta az északír kormányt, amiért külföldre „exportálja” a problémát.

Eközben azon nők körében, akik rossz anyagi körülményeik miatt nem engedhették meg maguknak az utazást, egyre növekvő elégedetlenség volt megfigyelhető, hiszen ők emiatt nem tudtak élni alkotmányos jogukkal, amit igazságtalanságnak éreztek.

Az elmúlt néhány évben számos morálisan nagy vitát kiváltó eset történt Írországban. 2012-ben Savita Halappanavar, egy indiai fogorvosnő halt meg vérmérgezésben, miután az orvosok nem voltak hajlandóak abortuszt végezni rajta. Halála nemzetközi figyelmet kapott, s tömegek tüntettek világszerte a hasonló esetek megakadályozásáért.

Tavaly decemberben egy agyhalott várandós nőt hetekig életben tartottak, mivel az orvosok attól féltek, hogy beperlik őket, ha hagyják, hogy a nővel együtt a magzat is meghaljon. Végül az északír Legfelsőbb Bíróság engedélyezte, hogy lekapcsolják az anyát a gépről.

Az ilyen esetek arra késztették a közvéleményt, hogy átgondolják az orvosi beavatkozások és az abortusz kapcsolatát. Ezzel párhuzamosan a nemi szerepek is átrendeződtek kissé. Noha Észak-Írországgal kapcsolatban még mindig él az a sztereotípia, hogy a nők helye otthon van, az igazság az, hogy sosem volt olyan magas a női munkaerő aránya, mint most.

“A válasz a krízisterhességre az, ha a krízist szüntetjük meg, nem a gyermeket”

Ezekkel a változásokkal párhuzamosan egyre több nő meri elmondani nyilvánosság előtt a történetét. Ott van például Ruth Bowie esete, akinél megállapították, hogy a magzat súlyos rendellenességgel, anenkefáliával fog világra jönni. Ennek a genetikai rendellenességnek a lényege az, hogy az agy tulajdonképpen nem fejlődik ki, így az ilyen magzatok minden esetben meghalnak néhány órával születésük után. Bowie-nek két választása volt az ír törvények ismeretében: vagy kihordja az egészen biztosan halálra ítélt babát, vagy elutazik egy másik országba, hogy megszakítsák a terhességét. Bowie-nek esze ágában sem volt kilenc hónapig a testében hordani egy olyan gyermeket, aki 100 százalékos biztonsággal meg fog halni születése után. Így aztán elutazott Birminghambe, ahol végrehajtották az abortuszt. „Úgy éreztem, a saját hazám egyszerűen kirúgott”, mondta a nő.

“A gondolat, hogy bizonyos életek kevésbé számítanak mint mások a gyökere mindennek, ami rossz a világban”

Február 11-én az északír politikusok nagy része megszavazta, hogy az ország abortusztörvénye – ami az egyik legszigorúbb Európában – ne változzon semmit. Így aztán marad a szinte minden esetben tiltó rendelkezés, még akkor is, ha a magzat erőszakból, vérfertőző kapcsolatból fakad, vagy a magzatnak olyan rendellenessége van, ami miatt egészen biztosan meg fog halni születése után rövid idővel. A szavazás szembe ment azzal a tavaly novemberi bírósági döntéssel, amely szerint a fenti három eset súlyosan sérti az emberi jogokat, de ellenkező álláspontot képvisel a lakosság 68 százalékával szemben is, mivel ennyien vélik úgy Észak-Írországban, hogy nemi erőszak és halálos magzati rendellenesség esetén engedélyezni kellene a terhességmegszakítást.