Ha a gyerek abúzusról beszél, nem hazudik!

Nem szeretünk ilyesmiről beszélni, sőt, legjobb lenne nem is tudni róla. Ugyanakkor tény, hogy a gyermekek néha molesztálás, szexuális abúzus áldozataivá válnak. Az erről szóló statisztikák számadatai is eléggé elszomorítóak.

A New York-i Child Abuse Prevention Services adatai szerint például világszerte 18 éves korig a lányok negyede, a fiúk hetede válik szexuális visszaélés áldozatává; a magyar adatok optimistábbak, minden tizedik gyerekről tesznek említést. Még ennél is szomorúbb, hogy az elkövetők az esetek nagy többségében nem idegenek, hanem a gyermek családjából, rokonságából kerülnek ki, sokszor a vér szerinti apa, a nevelőapa, nagyapa, nagybáty személyében. Máskor egyéb tekintélyszemélyek: tanárok, edzők; kiskamasz és kamaszkorban barátok az elkövetők. Nemrégiben járta be az internetet a Saint Hoax fedőnevű művész furcsa kampánya, amellyel erre próbálja felhívni a figyelmet: képein Disney-hercegnők csókolóznak közeli rokonaikkal.

Az érintett gyerekek általában hallgatnak a dologról, az áldozatok kevesebb mint fele, fiúk esetén egyhatoda mondja el valakinek a történteket. Cikkünkben Helen Benedict írása nyomán abban szeretnénk segítséget nyújtani, szülőként mi a teendő, ha gyermekünk arról számol be, hogy szexuális visszaélés áldozatává vált. Egyes szakértők szerint ugyanis a szülőket legalább annyira, sőt, néha jobban megviseli a dolog, mint magát az áldozatot.