UNICEF jólléti jelentés: Magyarország a középmezőnyben

Az UNICEF új gyermekek jóllétéről szóló jelentése szerint az oktatás, egészségügy, jövedelem terén meglévő egyenlőtlenségek komolyan befolyásolják a gyermekek jóllétét a gazdaságilag fejlett országokban is.

Az Egyenlő esélyt a gyermekeknek: Rangsor táblázat a gyermekek jóllétét érintő egyenlőtlenségekről a fejlett országokban című Éves Jelentés rangsorolja az EU és az OECD 41 országát annak alapján, hogy az egyes területeken (jövedelem, tanulmányi teljesítmény, egészségi állapot és az élettel való elégedettség) legrosszabb helyzetben lévő gyerekek mennyivel maradnak le a középmezőnybeli társaiktól.

Dánia szerepel az összesítő rangsor első helyén, a gyermekek közötti kismértékű egyenlőtlenség miatt, míg Izrael és Törökország a lista utolsó helyén állnak.

A 41 ország közül 19-ben, a gyerekek több mint 10 %-a medián jövedelem alatti háztartásban él. Míg a gyermekek önbevalláson alapuló egészségügyi panaszai vonatkozásában az egészség-egyenlőtlenség szinten minden országban nőtt 2002 és 2014 között, a kellő testmozgás és az egészséges táplálkozás terén mért egyenlőtlenség pedig szinte mindenhol csökkent.

A legrosszabb helyzetben élő gyerekek és a középmezőnybeli társaik közötti különbség a szövegértés-olvasás vonatkozásában szintén csökkent az országok többségében.

A jelentés összesítő rangsor táblázatában a középmezőnyben találjuk Magyarországot – Ausztrália, Németország, Görögország, Románia, Portugália mellett.

• Relatív jövedelmi különbség – Magyarország a 21. a vizsgált 41 EU vagy OECD ország között.
• Tanulmányi teljesítménybeli különbség – Magyarország a 17. a vizsgált 37 EU vagy OECD ország között
• A gyermekek önbevallásán alapuló egészség-egyenlőtlensége alapján – Magyarország a 18. a vizsgált 35 EU vagy OECD ország között
• Különbségek az élettel való elégedettségben – Magyarország a 15. a vizsgált 35 EU vagy OECD ország között.

2013-ban a gyermekszegénységi ráta Magyarországon 15 százalék volt, a gyermekes háztartások több, mint fele depriváltnak minősült. Ez azt jelenti, hogy ezeket a háztartásokat anyagi körülményeik miatt legalább 3 érinti a felsorolt 9 problémából: (1) megfelelő lakhatási körülmények hiánya, (2) váratlan kiadások fedezetének hiánya, (3) fűtés hiánya, (4) kétnaponta protein-gazdag étkezés hiánya, (5) a lehetőség hiánya, hogy a család évente egy hetet üdülhessen, (6) színes televízió hiánya, (7) mosógép hiánya, (8) személygépkocsi hiánya, illetve (9) telefon hiánya. Azon gyermekek többsége (93 százalék), akik a legalsó jövedelmi decilishez (legalsó tíz százalékhoz) tartoznak, ilyen háztartásban élt.

“Az 13. számú Éves Jelentés világosan emlékeztet minket arra, hogy a gyermekek jólléte bármely országban nem csak az egyéni körülményektől vagy a gazdasági fejlettségtől függnek, hanem a szakpolitikai döntésektől” mondta dr. Sarah Cook, az UNICEF Firenzei Kutatóközpontjának igazgatója. “Véleményünk szerint az egyenlőtlenségek növekedésének hosszú távú hatásai miatt, a kormányoknak elsőbbséget kell adni a gyermekek jóllétének, már most, hogy elérhessék a bennük rejlő lehetőségek maximumát később.”

Más jelentős megállapítások a következők:

• A világ két leggazdagabb országát, Japánt és az Egyesült Államokat a jövedelmi egyenlőtlenségek tekintetében a lista alsó harmadába rangsorolták. Mindkét országban az alsó tíz százalékba eső gyermekek háztartási jövedelme kb. 40 százaléka azoknak a gyermekeknek, akik a jövedelem eloszlást tekintve a középmezőnybe sorolhatóak.
• Két magasabb jövedelmű ország, Belgium és Franciaország is az oktatási ranglista alján szerepelnek a gyerekek tanulmányi eredményeinek különbségei miatt.
• Törökországban a gyerekek fele, Bulgáriában, Franciaországban, Izraelben, Olaszországban, Máltán és Romániában a gyerekek kb. egyharmada számolt be napi egy vagy több egészségügyi panaszról.
• 2002 óta csupán Spanyolország és az Egyesült Államok mutatott javulást mind a négy egészségügyi mutató tekintetében.
• Négy országban – Észtországban, Írországban, Lettországban és Lengyelországban – kisebb az egyenlőtlenség a tanulmányi eredményekben, és kevesebb gyermek esik az elvárt általános tudásszint alá.
• Tíz országból, ahol gyűjtöttek származási országra vonatkozó adatokat, hétben mutatták ki, hogy a migráns gyermekeknél alacsonyabb az élettel való elégedettségi szint.