Szabad-e locsolni?

Ha a locsolkodás csak az ócska kölniket vagy a zsebpénzt gyűjtő kapatos fiúkat jelenti, akkor a válasz egyértelműen NEM. Érdemes azonban megnézni, hogy mi volt az eredeti szokás és mit vehetünk át a mai, 21. századi életünkbe, hogy egy vidám, új hagyományt teremtsünk.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2016. március 25. Csontos Dóra

Ha a locsolkodás csak az ócska kölniket vagy a zsebpénzt gyűjtő kapatos fiúkat jelenti, akkor a válasz egyértelműen NEM. Érdemes azonban megnézni, hogy mi volt az eredeti szokás és mit vehetünk át a mai, 21. századi életünkbe, hogy egy vidám, új hagyományt teremtsünk.


A locsolkodás az utóbbi időben közutálatnak örvend. Eredetileg egyszerűen arról volt szó, hogy a vízzel való „meghintés” emlékeztessen a megkeresztelésünkre, ezért is kapcsolódott Krisztus feltámadásának ünnepéhez. Az idők során ezt a tartalmat elfeledték, a rituálé egyre bővült, a vízből kölni lett, a piros tojásból pénz, lassan elvesztette báját és varázsát a húsvét hétfő.

A locsolkodás eredete utal arra a legendára, amely szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Vidám tavaszi ünnep

A kölni mellőzésével és egy kis szervezéssel kedves családi és baráti ünneppé tehetjük ezt a napot. Az előkészületeket ott kezdjük, hogy 3-5 családdal, ahol hasonló korú gyerekek vannak, összebeszélünk. A fiúk mennek majd a lányos házakhoz, a lányok pedig otthon várják a legényeket. Az előkészület – mivel különböznek a szerepek – más lesz fiúknál, lányoknál. Legyen ez a nap egy olyan ünnep, amikor egyszerűen örülünk a tavasznak, örülünk annak, hogy egymást meglátogatjuk. Este a családtagok biztosan sok élményről tudnak majd egymásnak beszámolni. Fontos, hogy ne elvárt teljesítményként, kötelező „tisztelet- körként” éljük meg a találkozásokat.

Sokszor érzik magukat kínosan azok, akik egyedül nevelik a gyereküket, hogy ők kimaradnak ezekből a programokból, hiszen esetleg nincs apuka, aki elmenne a fiúval locsolkodni. Ez ne jelentsen akadályt! Álljanak össze a barátok, és egy apuka vigyen több fiút is magával, vagy akár az anyuka kísérje el a fiút. Nincsenek kőbevésett szabályok! A jó hangulat mellett fontos férfiszerep-tanulás is ez az alkalom, kár lenne kihagyni.

Lányoknak

Tojás nélkül nincs húsvét, így nem maradhat el a tojásfestés. A legkülönbözőbb technikákkal kísérletezhetünk: kezdőknek keménytojásra rajzolás filctollal, a haladóknak viasszal írókázás, levéllel hagymahéjban festés, stb. Mintákat felhasználhatunk a népi motívumok közül, de az egészen modern ötletektől se riadjunk vissza. A tojásokat rendezzük egy szép tálra, ebben a lányok szépérzékét hagyjuk kibontakozni, virágokkal, szalagokkal díszítsenek kedvükre! A festett tojás mellé adhatunk csokoládétojást vagy egyéb apróságot – pl. mézeskalácsot. A készülődéshez tartozik, hogy a vendégeket illik megkínálni süteménnyel, üdítővel. Készítsük el együtt a locsolóváró falatokat! A terítést szintén a lányok végezzék, már előre lehet mintás szalvétát választani, gyertyát gyújtani, a poharakra az alkalomhoz illő virágos vagy húsvéti jelölőt tenni.

A tojás a világegyetem nagyságát, az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét, valamint a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével fejezték ki. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.

Fiúknak

A fiús apukáknak remek alkalom a „férfiszövetség” erősítésére a locsolkodás. Készítsenek listát, hogy hová szeretnének elmenni, beszéljék meg, hogy mikor indulnak, és mi legyen a sorrend. Feltétlenül legyen kéznél tarisznya vagy kosár, amiben a hímes tojást hazavihetik!

Válasszanak locsolóverset, lehetőleg kívülről tanulják meg. (A zöld erdőben jártam kissé elcsépelt, ennél jobbak is vannak.) Lehet rövidíteni, átkölteni, a lényeg, hogy kedves legyen.

Locsolóversre két példa:

Az első:

Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.

És a második:

Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.

Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!

A locsolóvíz kulcsfontosságú kérdés, sokan emiatt mennek inkább kirándulni, hiszen senki nem szereti, ha egész nap erős kölni szag terjeng körülötte, pláne, ha a több keveredik. A legjobb „szagosvíz”, ami még szép is, a befőttesüvegbe szórt néhány virágszirom. Esetleg illatosíthatjuk menta vagy kakukkfű illóolajjal. Ha egy leveles bodzaággal meghintik a lányt, az pont elég is, hogy ne hervadjon el a következő tavaszig. A locsolás tehát nem árvíz okozását jelenti! Az egyik lányos háznál, ahová szép számmal érkeztek a locsolók nagy vizes edényekkel ezt a szöveget tették a kapura: Ebben a házban nem ürgék, hanem lányok laknak!

Ha lezajlott a „szertartás”, a lányok nem hervadnak el és a fiúk kiválasztották a nekik tetsző tojást, „együnk, igyunk, vigadjunk”!