A hisztirohamon is átsegít a humor

„A hellomama.blog.hu egy szubjektív mamiblog leendő és gyakorló édesanyáknak – nem csak gyerekről”. Így szól a bemutatkozás. Mitől szubjektív, és miért nem csak a gyermekről szól az oldal?

Szubjektív – mivel javarészt személyes tapasztalatokra, élményekre épülnek az egyes posztok. A gyermekvállalás és az anyaság témakörében írunk – de ebbe sok minden belefér, nem csupán a gyermek. Egy anya nem csak anya, nő is, ember is. Foglalkoztatják olyan kérdések, mint a párkapcsolat, a munka, a barátok.

Mikor és miért döntött a blog indítása mellett?

A hello MAMA 2016-ban indult, leginkább azzal a céllal, hogy kiadjuk magunkból az érzéseinket, és megmutassuk, hogyan éljük meg a gyermeknevelés néha nagyon is nehéz pillanatait. Az anyaságról sokan még mindig úgy gondolkodnak, hogy az egyfajta mártír szerep. Szerintünk nem az. Illetve, ha az, az senkinek sem jó. Sem a gyermekeknek, sem a szülőnek. Az anya frusztrálttá válhat a rá nehezedő feladatoktól, a gyermekek pedig érzik, hogy a mami feszült, de nem tudják az okát. Szerintem a tabu sok félreértést szül. A személyes véleményem, hogy a gyermekeknek sokkal jobb, ha egy nem tökéletes, de kiegyensúlyozott anyukájuk van, mintha egy állandóan feszült, mintaanya szerepnek megfelelni akaró szülő mellett kell élniük.

Kik írnak még az oldalra?

Idővel betársult mellém Kovács-Tóth Noémi kolléganőm, akivel hasonló a látásmódunk.

A blog humoros, már a címeken is mosolyogni lehet. Ez tudatos választás, vagy ez is a szubjektivitásból adódik?

Ez belőlünk fakad. Noéminek és nekem is lételemünk a humor. A nehéz helyzetekben pedig ez elengedhetetlen. Mi más segíthetne például egy dackorszakban lévő gyermek hisztirohamának kellős közepén?

„Köszi, nyár, jó volt veled, most már jöhet az őszi tanévkezdés”. Eljár a barátnőivel iszogatni. Bátor kijelentések. Biztos, hogy most vannak, akik levegő után kapkodnak. Mindig ilyen bevállalós és őszinte?

Szerencsére azért ma már ezek egyre kevesebb embert botránkoztatnak meg. Van, aki otthon is ki tud kapcsolni, nekem szükségem van arra, hogy más környezetben legyek néha. Ez alatt kéthetente egy-egy baráti vacsorát vagy mozit kell érteni. Egyébként pedig mindenki úgy él, ahogy szeretne. Az élet túl rövid ahhoz, hogy mások véleményével foglalkozzunk.

Olyan témákat is feszeget, amelyek – ahogy Ön fogalmaz – mindenkit érintenek, mégsem minősülnek általános beszédtémának. Ilyen például a szülés utáni szexualitás. Mit tapasztal, miért zárkózottak a nők?

Tartanak attól – sajnos sokszor joggal –, hogy jön a kritika, a nem kért negatív vélemény. Ha valaki gyakran találkozik rosszindulattal, kioktatással, kritizálással, egy idő után nem szívesen beszél magáról. Márpedig egy első gyermekes anyukának minden élmény új. Nem sokan hencegnek azzal, hogy szülés után egy tüsszentésnél szaladniuk kell a mosdóba, mert ez cikinek számít. Holott rengeteg nő küzd a problémával. Ilyen és ehhez hasonló témákban az embernek nem okoskodásra, lesajnálásra van szüksége, hanem értelmes tanácsokra.

A cikk ITT folytatódik.