A házasság egy különleges dolog: test, lélek és szellem egybeolvadásáról szól

A Muzslai házaspár harminckét éve él boldog házasságban. Teljes az összhang kettejük között, szinte megszakítás nélkül tudják folytatni egymás gondolatait. A tizenegy gyermekes párral beszélgettünk házasságról, kitartásról, problémákról és megoldásokról.

Családháló: 2=1, mit jelent ez Önöknek pontosan?

Muzslai Gábor: A 2=1, egy nemzetközi misszió neve, ami több, mint 30 éve működik körülbelül 90 országban a világon. Itt, Európában is több országban létezik. A misszió azért kapta ezt a nevet, mert a házasság egységéről beszélünk, és a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy megértsék az emberek, hogy egy férfi és egy nő házassági kapcsolata egy egységet hoz létre. Mi ketten vagyunk egyek. Ez nálunk már a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy mi már egy test vagyunk. Ez az eggyé válás, ez az egy test-kapcsolat egy fantasztikus titok, egy fantasztikus élmény, egy életre szóló kaland. Nemcsak a szexualitás területén válunk egy testté, hanem az egész lényünk eggyé válik. Valójában azonban hármas lények vagyunk, mert mi keresztényként tudjuk azt, hogy van testünk, lelkünk, de szellemünk is. Ez a három válik eggyé és ez az izgalmas. Mindez azonban csak akkor sikerül, ha valóban akarjuk ezt az egyesülést.

CSH: A társadalom alapfeltétele a boldog, egységes család. Ma azonban nagyon sok házasság és család széthullóban van. A legszomorúbb talán mégis az, hogy a felek sokszor nem tudnak, vagy épp nem akarnak ezen javítani…

Muzslai Etelka: Ennek a világméretű jelenségnek több oka is van. Egyrészt egy rossz generációs életminta: a párok már eleve úgy házasodnak össze, hogy kimondják ugyan, hogy jóban-rosszban együtt vagyunk, de közben belül úgy gondolják, ha nem sikerül, legfeljebb  elválunk. Apám is elvált, nagyanyám is elvált és ez, mint egy alternatíva ott van bennünk. Ezért nagyon fontos erről beszélni, mert ezt tapasztaljuk a kurzusainkon is: akik adnak esélyt önmaguknak, azok újra talpra tudnak állni, sőt, még jobb lesz a házasságuk, mint valaha volt. Szerintünk azért is van sok válás, mert a házastársak nem tudják, hol keressenek segítséget, ráadásul a környezetünk is azt sugallja, hogy ha nem megy, válj el. Az emberek pedig az olcsó és a könnyebb megoldást választják. Nem tanulnak meg harcolni. Pedig van segítség, csak tudniuk kell a pároknak, hogy ezt hol kaphatják meg.

CSH: A házaskurzus a 2=1 Alapítványnál például egy ilyen hely?

Etelka: Abszolút! Ha már az egyik fél rendbe akarja hozni a házasságát, az nagyon jó. Olyan pár is volt a kurzusunkban, akik 18 év után elváltak és már volt 3-4 gyerekük, ráadásul az egyik fél már élettársi kapcsolatban élt, de mégsem érezték így jól magukat. Azt mondták, hogy eljönnek, és újra megpróbálják együtt. Sikerült!

Gábor: Ez csak egy példa a sok közül. Ennek a világszintű szervezetnek a hazai képviselőiként tudjuk, hogy a misszió kétmillió házaspárt ért el a harminc év alatt. Sok konferenciára jönnek el házaspárok és mondják el, hogyan tudták átvészelni a házasságtörést, vagy egyéb gondjaikat. Szinte minden problémára van megoldás. Maga a kurzus ötletgazdája is egy olyan házaspár, akik maguk is átmentek egy házassági törésen, miközben már a harmadik gyermeküket várták. Szóval maga a képzés egy tapasztalatból született, az évek során pedig megszületett a szülői kurzus, a házasságfelkészítő tanfolyam, valamint az intim hétvége, ami a szexualitásban és a szerelem megújításában segít.

Azt tapasztaljuk, hogy a tanfolyamon résztvevők 80 százaléka pozitív változáson megy keresztül. Nagyon kevés olyan pár van, akik nem tudnak fejlődni, megoldást találni a gondjaikra. Ez az esetek többségében azért van, mert nem foglalkoznak a feladatokkal, de akik otthon beszélgetnek és komolyan veszik a gyakorlatokat, azok biztosan tesznek egy lépést előre.

Etelka: Visszatérve a kérdésre, hogy miért van ilyen sok válás, a véleményünk és tapasztalataink alapján a legfőbb ok az, hogy a fiatalokat nem készítik fel a házasságra. A felkészítő kurzusunk célja, hogy úgy menjenek bele a házasságba, hogy tudják, hogy mire mondanak igent, hogy tudják, ez életre szóló kapcsolat és, hogy megtanuljanak harcolni a kapcsolatukért. Itt megismerik önmagukat, a társukat, megtanulnak konfliktust kezelni és kommunikálni. Fontos elmondani azonban, hogy ezek a képzések nemcsak azoknak jó, akiknek rossz a házasságuk vagy gondjaik vannak a gyereknevelés terén, hanem azoknak is, akik aránylag jó házasságban élnek. Egy házasság sosem áll egy helyben. Mindennap tehetek valamit azért, hogy jobban érezze magát velem a férjem vagy, hogy én jobban érezzem magam mellette. A tüzet, ha nem táplálják, akkor kialszik. Egy házasság sem magától jó.

Muzslai Gábor és Etelka

CSH: Manapság sokáig elhúzódik az igen kimondása… Mivel tudnánk ezen változtatni?

Gábor: Mi azt gondoljuk, hogy az elköteleződés lényegét, más szóval a szövetség lényegét nem értik az emberek, és ez az egész fel van borulva. Nagyon fontos lenne megértetni, hogy bár nagyon jó a szex és nagyon fontos a szexualitás, nem ettól lesz jó egy házasság. És ma a szexuális kultúra miatt odajutottunk – ahogy korábban említettem van testünk, lelkünk, szellemünk- hogy a test került az első helyre. Azt gondolják az emberek, hogy akkor jó egy házasság, ha jó az intimitás, de az intimitáshoz kell egy szellemi és lelki intimitás is. Ez a három tudja legjobban kielégíteni a házasságot.    

Először saját magunkban kell rendet teremteni. Fel kell ismernünk, hogy nekünk kell változnunk és nem a társunknak. Ez egy nagyon komoly felismerés kell, hogy legyen. Amikor leteszem a fegyvert, és nem várom el a másiktól, hogy annak érdekében változzon meg, hogy jobb legyen a házasságunk, akkor indul be egy folyamat. De ez csak akkor sikerülhet, ha az ember a Teremtőjével kapcsolatba kerül és a szellemi oldala kezd rendbejönni. Az embernek magával kell rendbe jönnie. És ehhez kapcsolatba kell kerülnie azzal, aki megteremtette, aki válaszokat tud adni arra, hogy miben legyél jobb.

Etelka: Amiről Gábor beszél az azt jelenti, hogy mit is jelent valójában a testi-lelki-szellemi egység, hogy mit jelent a megbocsájtás, amire szinte mindennap szükségünk van. Mit jelent a férfi és nő szerepe a házasságban? Hogyan látom a házastársamat? Isten hogyan látja őt? Ezeket mind meg kell tanulnunk. Egy csomó olyan dolog van, amiről tényleg tanulnunk kell és akkor valóban minőségi ugrás következik be az egyén és a közös házasságtestünkbe.

Gábor: Azok, akik tanácsra várnak, de nem tudnak részt venni egy tanfolyamon, a következő alapelveket tudnám tanácsolni: Meg kell értenünk, hogy nekünk kell változtatnunk. A másik pedig az, hogy tegyünk mindennap olyat, amiről tudjuk, hogy a párunk örülne neki, még akkor is, ha vannak sebek a szívünkben és nem tudtuk feldolgozni azokat a fájdalmakat, amiket kaptunk a másiktól. Kell egy döntést hoznunk arról, hogy megbocsájtunk, ami azt jelenti, hogy nem úgy viselkedünk a másikkal, ahogy megérdemelné. Kezdjünk el mindennap tudatosan tenni azért, hogy boldoggá tegyük a párunkat. Meg is kérdezhetjük tőle, hogy mi okozna neki örömöt vagy elmondhatjuk, hogy nekünk mi okozna örömet. Ha már az egyik fél eldönti, hogy változtatni akar a házasságán, akkor az esetek legnagyobb részében az tényleg változni fog. Igaz, hogy két fél kell a párkapcsolat javításához, de ha már az egyik fél mély, következetes döntést hoz, hogy én akarok változtatni, és harcolni akarok ezért a házasságért akkor ez így is lesz.

Etelka: Igen, mert ez visszahat a másikra. Ha már az egyik változik, akkor elkezd a másik is, mert egy test vagyunk. Nem tudom úgy bántani a házastársam, hogy közben én ne sérüljek, mert egy test vagyunk.

CSH: Ez iszonyat nehéz, amikor az emberben tombol a düh, és azt akarja tudatosan vagy tudattalan, hogy a másiknak is fájjon.

Etelka: Igen, de én azt gondolom, hogy a megbocsájtás a világon a legnagyobb dolog. Amikor elengedek valamit, ami nagyon fájó – és egyébként itt jön be a képbe Isten –, és soha többet nem hozom fel azt a dolgot, mert ő azt eltörli, akkor az nagyon jó. Itt jön a szellemi kapcsolódás, Istenhez tudunk fordulni és ő segít, hogy a fájó dolgokat el tudjuk engedni és helyre tudjuk hozni.  

CSH: Hogyan kapcsolódjunk szellemileg, ha nem vagyunk vallásosak? Forduljunk pszichológushoz?

Etelka: Az oktatásainkra teljesen hitetlenek is járnak és az valami csodálatos, amikor rájönnek arra, hogy szükségük van Istenre. A pszichológussal csak egy bizonyos szintig lehet elérni, mert a szívünket nem tudják a módszerek megváltoztatni, csak Isten.

Gábor: Sokféle segítségnyújtás van, sokféle szakembert ismerünk, aki tud segíteni, de ez tényleg csak egy szintet tud elérni. Az ember egy hármas lény. Sok esetben jó egy pszichológust megkérdezni, mert az önismeret nagyon fontos tényező. Ha valaki így felismerésre jut és van annyi akaratereje, hogy bizonyos dolgokon változtatni tudjon az sokat jelent. A gyökeres változás a szívben van.

CSH:  A szülői kurzusukkal kapcsolatban olvastam, hogy ez a tanfolyam egy megromlott szülő-gyermek kapcsolaton is tud segíteni. Hogyan kell ezt elképzelni? Rendbe lehet hozni egy olyan kapcsolatot, ahol a szülő és gyermek már nem beszél egymással, esetleg meghalt a szülő, de a bűntudat, a harag még megvan a gyermekben?

Etelka: Igen, és épp azért az a kurzus címe, hogy szülők vagyunk egy életen át, mert erre a kurzusra, nem csak kisgyerekes szülők, de nagymamák is el szoktak jönni. Valóban helyre jöhet egy kapcsolat még felnőttkorban is. Nekünk is van kisgyerekünk, nagy gyerekünk és unokánk is, így tudjuk azt, hogy akármekkorák a gyermekeink, mi mindig tudunk nekik jót adni. A felnőtt gyermekeinknek is szüksége van arra, hogy megöleljük őket, hogy bátorítsuk őket és hogy elmondjuk neki, hogy mennyire klasszak. Ez az identitásuk megerősítésében nagyon fontos. Felemelő látni, amikor a szülők rájönnek, hogy mit és hol rontottak el és elkezdenek a nagy gyermekeik felé szeretet adni. Ez a tanfolyam kilenc alkalomból áll, és úgy épül fel, hogy megnézzük, hogy minket, hogy neveltek a szüleink, mi most hogy neveljük a gyermekeinket és, hogy miben akarunk változtatni. Fantasztikus a gyógyulás! Olyan lelki sebekből épül újjá egy kapcsolat, hogy elképesztő. És valóban, még akkor is, amikor egy szülő már nem él, úgyis létrejöhet a megbocsájtás, az elengedés. Mindenkinek szívből javasoljuk ezt a kurzust.

CSH: Valóban javítható lenne egy felnőtt gyermek önbizalomhiánya, szeretetéhsége, amit soha nem kapott meg gyerekkorában is így nőtt fel, így élte az életét?

Gábor: A legjobb szülő Isten. Ő a mennyei apuka, ő segít és fegyelmez minket. Amikor felismerjük, hogy ő a mi apukánk, akkor jövünk rá, hogy nincs senki más, aki a szívünkben tátongó ürességet be tudná tölteni. Még a legjobb férj, a legjobb szülő sem tudja a benned lévő űrt betölteni. Ehhez a mennyi apukával való találkozás szükséges. Amikor az ember ezt megkapja, akkor már tud adni is. Tud adni, mondjuk egy meghalt szülő felé is. Az egyik szülői tanfolyamon résztvevő pár ott jött rá, hogy az előző házasságából a 32 éves fiúval teljesen elmérgesedett a viszony. Szerencsére teljesen rendbejött az életük. Le tudták zárni a múltat, de ez csak akkor megy, ha tiszta szívből ezt érzed.

Etelka: Csodálatos látni, ahogy felismerésre jutnak az emberek. Amikor rájönnek arra a résztvevők, hogy én miért lettem olyan, amilyen vagyok. Döbbenetes, de végigkísérnek azok a mondatok, amiket gyermekkorunkban hallunk, és azzá tesznek, akik most vagyunk. Nagyon gyógyító ez a kurzus, mert tudunk változtatni.  

32 év házasság, 11 gyermek

CSH: Nagyon érdekelne, hogy egy lelkileg sérült, félelmekkel teli emberből lehet jó szülő? Hogyan győzhető le az a negatív érzelem, ami mondjuk a gyermekkorunkat jellemezte?

Gábor: Fiatalkoromban negatív hullámba kerültem a családi gondjaim miatt. Nagyon vágytam a szeretetre, az apai példamutatásra és ezt Istenben találtam meg. Kamaszként kezembe került a Biblia és engem ez elkezdett érdekelni. A mai napig olvasom az igét. Tudom, hogy most, aki ezt olvassa az azt mondja, hogy jól van, ezek Biblia olvasó emberek és akkor majd én is elkezdem olvasni, és majd jól leszek. Ez nem csak erről szól. Szokták mondani, hogy akkor jó, amikor nem te olvasod a Bibliát, hanem a Biblia olvas téged. Azt kezdtem el érezni, hogy szól hozzám az Isten, és azt éreztem, hogy Ő az én igazi apám. Meggyógyított az ő szeretete, pedig képzeld el, hogy én régen nem akartam gyereket, mert úgy gondoltam, hogy ez nem nekem való. Amikor rájöttem, hogy mi az én életcélom akkor azt mondtam, hogyha szeretnének jönni a gyerekek, én nem állok ellen. Isten megtanított arra, hogyan legyek jó apa, hogyan tanítsak. Nem volt egyszerű, mert mindig magammal szembesültem. Ha nem akartam olyan lenni, mint a szüleim, csak azért is olyan lettem. Nagyon sok önismeret kellett ehhez. 

CSH: Mi történik akkor, ha mi nem találjuk az összhangot Istennel?  Lehet, hogy próbálkozunk, de mégsem kapunk választ, nem lelünk békére. Hogyan változtassunk szellemi téren, ha ez nincs meg?

Gábor: Ez egy nagyon fogós kérdés. Lehet, hogy valakinek rossz az istenképe ott legbelül. Amikor először megértettem, hogy az összes negatív érzelmem, bosszúságom azért van, mert én édesapám elismerésére vágyom. Ez az olthatatlan szomjúság késztetett arra, hogy mindenkinek a tüskéimet mutassam, pedig akkor már több gyerekem is volt. Ez évtizedek munkája volt számomra. Ha az ember keresi Istent, akkor azt megteheti úgy, hogy minőségi időt szán a Biblia olvasása közben önmagára és Istenre. Olvasni kell Isten igéjét, de előtte imádkozni kell hozzá, hogy teljes szívünkben szeretnénk most megismerni őt. Ha feltesszük a kérdést az igére, hogy mit jelentett ez régen, és mit jelent most a számomra, majd a végén azt, hogy miben kell változtatnom az sokat segíthet.

Etelka: Nem mindegy hogyan olvassuk a Bibliát: „A bölcsek és idősek elől elrejtetted, a kisgyerekek előtt megjelentetted.” Kell, hogy legyen bennünk egy jó értelemben vett naivság, egy gyermeki hit. Isten megértéséhez hitre van szükségünk. Az értelmünkkel nem tudjuk megérteni őt. 

CSH: „Szenvedély egy életen át.” Lehetséges volna?

Etelka: Mi harminckét éve vagyunk együtt a Gáborral és mi szerelmesek vagyunk, és azt is tanítjuk, hogy a szerelem megmarad. Mi nem hiszünk abban, hogy a szerelem szeretetté alakul. Ezt mi nem is fogadjuk el, sőt, mi még szerelmesebbek vagyunk, mint, amikor 32 éve megismertük egymást!

Gábor: A szerelemi kapcsolat során olyan anyagok szabadulnak fel a szervezetünkben, amik segítik a kötődés kialakítását. A „rózsaszín ködről” bebizonyították, hogy összesen 18 hónapig tart, mert utána ez az anyag nem termelődik tovább. Ha nem ismerjük, hogy a bennünk lévő folyamatokat hogyan lehet tovább generálni akkor valóban leépül a szerelem és a szeretet marad. De olyan házasságot nem kívánok, amiben csak szeretet van. Szeretni bárkit lehet, míg szerelmes csak a házastársamba lehetek. Mit tehetünk? Tudnunk kell, hogy milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az oxitocin újratermelődjön. Meg kell tanulnunk kommunikálni, meg kell tanulnunk újra randizni, meg kell tanulnunk, hogy hogyan tudunk örömet okozni a másiknak, akár szellemi, akár lelki, akár testi szinten. És meg kell ismernünk és meg kell tanulnunk egymást. Folyamatosan törődnünk kell egymással.