A láthatatlan légió

A cserkészetnek nincsen alternatívája, ennél jobbat nem lehet kitalálni a gyerekek számára – állítja Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség Országos elnöke. 8000 fős tagságával már most is Magyarország legnagyobb tagságú ifjúsági szervezetének számítanak, azonban a vezetőség 10 éven belül meg szeretné sokszorozni a létszámot.

– Az 1912. december 28-án szövetséggé szerveződő cserkészet annyira népszerűvé vált Magyarországon, hogy 1933-ban Gödöllő adhatott otthont a 26.000 fő részvételével tartott 4. cserkész világdzsemborinak. Ma is trendi cserkésznek lenni?

– Ahhoz, hogy helyén kezeljük a szervezet jelenlegi állapotát, ismerni kell a folyamatokat: a cserkészet a negyvenes évekig virágzott Magyarországon, 1948-ban azonban felülről irányított összeolvadásunk az úttörőkkel évtizedekre meghatározta a mozgalom helyzetét. Jelzésértékű, hogy 1989-ben a cserkészet volt az első bejegyzett társadalmi szervezet, és az akkori eufória komoly állami támogatást élvezett. A kilencvenes évek elején tartott március 15-i ünnepségünket az Operaházban rendeztük, az esemény fővédnöke a köztársasági elnök volt, de tiszteletét tette a rendezvényen a házelnök és a miniszterelnök is. A kezdeti lelkesedésazonban nem tartott túl soká. Az idősebbek, akik évtizedes kihagyás után újra elkezdték a cserkészmunkát, egy másik generáció tagjaként nehezen találták a hangot „unokáikkal”.Az évezredváltás sem hozta meg a fordulatot, a mozgalom számára – létszámadatok tekintetében – mélyrepülést hoztak az első évek. A legnagyobb problémát az utánpótlás jelentette: a vezetés nem tudta, talán nem is feltétlen akarta kinevelni utódait.

A 2006-os tisztújító közgyűlés azonban változást hozott. Egy kis háttérszervezésnek köszönhetően hatszázan jelentünk meg a helyszínen… Az új elnökség felállása generációváltást is eredményezett: 32 évesen én voltam a legidősebb tag az elnökségben.

– A felmérések szerint a gyerekek többsége elhízott, nem sportol és legszívesebben a számítógép és a tévé előtt tölti szabadidejét. Mivel lehet megszólítani a jelenlegi fiatalokat?

– Sokan mondják még ma is, nem vagyunk sehol. Az egyenruha viselésének hiánya miatt valóban nem látszódunk, miközben mi vagyunk Magyarország legnagyobb ifjúsági szervezete. Véleményem szerint a cserkészetnek nincsen alternatívája, ennél jobbat nem lehet kitalálni a gyerekek számára: közösségbe kerülnek, a természetben töltik a szabadidejüket, és a cserkésztörvények is nagyszerű életelvek alapján rendeződnek, hiszen kényszerítés nélkül tesznek nyitottá a lelki, szellemi, érzelmi, a fizikai és a társas kapcsolatokban való növekedésre. Az a háló, amit egy jól működő cserkészközösség nyújt, óvó erő lehet a tinédzser kori, vagy későbbi nehézségek idején is.

– Téged mi vonzott a mozgalomhoz?

– 12 évesen – még általános iskolásként, 1986-ban – került a kezembe egy könyv a cserkészetről. Ahogy belelapoztam, már akkor éreztem: nekem erre van szükségem. Ez a lelkesedés a Budapesti – Fasori Evangélikus Gimnáziumban nyert valódi teret. Első élményeim egyike volt a csapatunk újjáalakulása, 1989 szeptemberében. Az alkalmon jelen volt Endrődi Frigyes bá’, aki a cserkészek részéről 1948-ban letette a zászlót. Számára katartikus élmény lehetett átélni az újjászerveződést. Én – akkor még, elsős gimnazistaként – keveset értettem az egészből. A második gimnáziumi évben őrsvezető lettem, később pedig segédtiszt. 1995-től néhány évig vezettem is a 16-os E.G. csapatát, hiszen az egyetemi évek alatt sem szakadtam el a cserkészettől. 2002-től, friss segédlelkészként néhány évre ugyan kikerültem a vérkeringésből, mígnem a 2006-os tisztújítás merőben új feladatokat rótt rám a mozgalomban.

– Van életkori korlát? Hány éves kortól lehet valaki cserkész? És harminc felett is lehet nyitni felétek?

– Hét éves kortól várunk mindenkit, felső korhatár pedig nem létezik. A csatlakozás feltétele egy alapképzés elvégzése, majd fogadalmat is kell tenni. A legtöbben 10-12 éves korban találkoznak a cserkészettel az iskolákban rendezett toborzások alkalmával. Aki vezetői feladatot vállal idővel egyre nagyobb teret kap, ezzel párhuzamosan növekedik a felelőssége is. Elsődleges irány a természet: a fiatalok hamar megismerkednek a túrázással, az evezéssel vagy a barlangászással. A 15-17 éves közötti tagjainkat kószának, a 17 felettieket pedig vándornak hívjuk.

– A cserkészet elsősorban a fiataloknak nyújt programokat. De mi lesz azokkal a diákokkal, akik leérettségiznek? Nagy a lemorzsolódás?

– Nem törvényszerű ez a folyamat, ugyanakkor nálunk is nagy probléma mindez. Hiteles programokkal és vezetőkkel azonban lassítható a lemorzsolódás. Nagy célunk, hogy megtaláljuk a korosztályi cserkészet lehetőségeit. Az idén nyáron előttünk álló Nemzeti Nagytábor – ahol őrsök táborozban majd együtt korosztályonként – egyik alap célkitűzése ennek a pedagógiai elvnek a mozgalomba integrálása. Mindemellett a jelenlegi elnökségben is folyamatosan tanulunk, hiszen a 30-as éveinket is a cserkészet égisze alatt éljük: munka, család és házépítés mellett. Nem könnyű, de talán a fiatalok számára is bizonyíték lehet, hogy meg lehet csinálni.

– A cserkész ahol tud segít – szól a harmadik cserkésztörvény. Önkéntes munkákban is részt vesztek?

– Miskolcon és környékén például aktívan részt vettünk a felsőzsolcai árvíz elleni küzdelemben 2010-ben, homokot lapátoltunk, és segítettünk a segélycsomagok szétosztásában, Devecserben pedig egy 15-20 fős cserkészcsapat küzdött az iszapmentesítésben. A mostani, dunai árvíz elhárításán is több százan dolgoztunk. Szeretnénk, hogy egyre szervezettebb formában legyünk képesek segíteni, mikor baj van.

– Napjainkban egyre pejoratívabb jelentése van az egyenruháknak. Ti ebből mit érzékeltek?

– Mindig hangsúlyozom a cserkészeknek: látszódjatok! Azért van egyenruhánk, hogy hordjuk! De nemcsak a külsőségek miatt szeretem hordani, hanem a praktikussági okokból is. A mai fiatalok már nem emlékeznek az úttörők piros nyakkendőjére. Szép színes volt, de műszálból készült, így még arra sem volt alkalmas, hogy egy forró edényt megfogjunk vele. Ugyanakkor el kell ismerni, nem feltétlenül a XXI. századi divatot követi. Több női vezetőnk is jelezte, nem elég csinos. A nyitottság megvan bennünk, ezen tényleg ne múljon a viselete!

– A szocializmusban annullálták a szervezet vagyonát, ingatlanjait. Van esély ennek visszaszerzésére?

– Az állam is elismerte, iszonyatos mennyiségű vagyon veszett el az államosításnak köszönhetően. Ez mai számokban nagyságrendileg elérheti a 90 milliárd forintot. Elvesztek az irodaházak, a vízitelepek és más közösségi irodák. A cserkészközpont például közadakozásból épült fel a Belvárosban. A rendszerváltás utáni újraalakuláskor, az első kormány utolsó napjaiban, hogy a működésünket biztosítani tudjuk, kaptunk egy irodaépületet 100 éves használatra, ám a kárpótlás nem jött létre. Mindezen nyilván sokat fog változtatni, ha birtokba vehetjük az elmúlt hetekben az Országgyűlés által is számunkra megszavazott ingatlant, a nagykovácsi Tisza-Teleki kastélyt.

– Mindez a tavaly nyáron a kormányzattal kötött megállapodásra vezethető vissza?

– A támogatás mindenképpen jelzi, nem mondtak le rólunk, ugyanakkor tény az is, cserébe feladatot is kaptunk: tíz év alatt meg kell dupláznunk taglétszámunk. Tavaly az Erzsébet-program keretében pedig például ezer hátrányos helyzetű gyereket táboroztattunk, idén, terveink szerint 1600-at. A mozgalom bővítését és a kapcsolatok kiépítését az egész Kárpát-medencére szeretnénk kiterjeszteni. A határontúli magyarság körében ugyanis kifejezetten nagy hagyománya van a mai napig a cserkészetnek. Csak egy érdekesség, állítólag Romániában több a magyar származású cserkész, mint a román.

– Meglehet a 16 ezres létszám?

– Ennél jóval nagyobbat gondoltunk. A Kárpát-medencében élőket is bevonva a programba reményeink szerint akár a több tízezres létszámot is elérhetjük – lassú és alapos fejlesztéssel, sok munkával. Ehhez természetesen komoly változásokra volt és van szükség: egy éve működtetjük a csapatalapítással foglalkozó mentorok hálózatát, akiknek a feladata, hogy segítse az újonnan létrejövő csapatokat. Hamarosan indul a reklámkampányunk is, óriásplakátokon és tévés spotokban próbáljuk bemutatni a mozgalom alapjait. A folyamat egyik legnagyobb erőpróbája a jövő hónapban megrendezésre kerülő Nemzeti Nagytábor. Ez nem klasszikus dzsembori lesz: a kétszáz hektáros területen mintegy 100 darab 30-35 fős rajtábort alakítunk ki, akik nomád körülmények között, vaélódi cserkésztáborban ünnepelhetik 100. születésnapunkat. Minden magyar cserkészt várunk határon innen és túlról, sőt még a tengeren túlról is. Az előkészületek másfél éve kezdődtek. Jelenleg már 3500 fő a regisztrált észtvevők és 500 a szervezők létszáma.