A várandósság alatti stressz örökre meghatározza a kicsi jövőjét

A magzatkori traumáinkról sok esetben nem is tudunk, ám azok mégis kihatnak a későbbi életünkre. Keller D. Zsuzsanna, kineziológus segítségével utánajártunk hogyan is tudjuk feloldani ezeket a mélyen gyökerező problémákat.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2016. január 20. Csontos Dóra

A magzatkori traumáinkról sok esetben nem is tudunk, ám azok mégis kihatnak a későbbi életünkre. Keller D. Zsuzsanna, kineziológus segítségével utánajártunk hogyan is tudjuk feloldani ezeket a mélyen gyökerező problémákat.


Családháló: Egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy mennyire fontos az anya és a gyermek kapcsolata magzati korban. Mikortól kell erre különösebben figyelni?

Keller D. Zsuzsanna: A fogantatástól kezdve minden, ami történik, minden, amit átélünk az hatással van a magzatra, és ez az egész későbbi életünkre kihat. A 16. hét az, amikortól a baba már hall, érzékel és reagál a külvilágra. Az életünkben minden stressz 5-6 èves korunk előtti időszakra vezethető vissza.

CSH: Hogyan hat ki a magzatkori stressz a későbbi életünkre?

KZS: Volt egy édesanya, aki a várandóssága alatt ugyanolyan intenzitással dolgozott, mint előtte és emiatt rendszeresen repülővel utazott. Megszületett a gyermek, és olyan 7-8 hónapos volt, amikor a család nyaralni indult, szintén repülővel. A baba annyira sírt, fulladt, hogy a felszállás előtt ki kellett szállniuk a gépből. A gyermek beazonosította azt, hogy a repülőgépen ő rosszul érzi magát az anyukája pocakjában. Hogy miért? Egyszerűen azért mert a repülőn mások a légköri viszonyok és ezt egy kisbaba nem annyira tolerálja. Ráadásul az anyukát az orvosa is figyelmeztette, hogy nem jó, ha nem vesz vissza a tempóból, ám az anyuka anyagi okok miatt nem tehette meg, hogy ne dolgozzon. A pici a pánikrohamával ezekre a negatív élményekre reagált, amikor beszálltak a repülőbe a családdal. 

CSH: Hazánkban egyre több a depressziós, szorongásos ember. A többség ezt vagy nem veszi figyelembe, vagy nem tudja, hogy mi váltja ki a frusztrációját. Vannak jelek, amik arra utalhatnak, hogy a születésünk előtti események váltanak ki belőlünk ilyen érzelmeket, indulatokat?

KZS: Ami az anyával történik a várandósága alatt azt a magzat ugyanúgy megéli és tapasztalja. Legyen szó halálesetről vagy balesetről, de még az előzőleg elvesztett magzat miatti stressz is erősen kihat az éppen fejlődő pocaklakóra. Az ilyen gyermek idősebb korában nagyon meg akar felelni az elvàrásoknak, és állandóan a tökéletességre törekszik majd. Azt sem szabad elfelejteni, hogy rengeteg édesanya szorong a várandóssága alatt. A legnagyobb félelem az, hogy sikerül-e kihordani a picit, és, hogy ő maga mennyire lesz jó anya. A hormonok is nagy mértékben szerepet játszanak, éppen emiatt már a gyermek jövője is aggasztja az édesanyát.  

CSH: Sok olyan kisbaba van, akit „azzal a céllal” vállalnak a szülők, hogy megmentsék a rossz házasságukat. Általában egy ilyen kapcsolatban sok a veszekedés a várandósság ideje alatt is. Hogyan és milyen módszerrel védjük meg a gyermekünket odabent, ha odakint „áll a bál”?

KZS: Nem tudjuk ilyenkor teljesen megvédeni a pocaklakót, hiszen, amit az édesanya átél azt éli meg a kicsi is. Egyet nem szabad elfelejthetünk: a gyermeki lélek kiválasztotta az adott szülőpárt, ahová érkezni fog! Tudatosítani kell magunkban, hogy mi vagyunk az a két ember, aki a leginkább segíteni tudja abban ezt a gyermeket, hogy felkészüljön a feladatára és annak megoldására az életben. Ezek a gyermekek azt érzékelik, hogy valamit meg kell menteniük ezért a felnőtt életükben is mások problémáinak megoldására törekszenek majd. Ha valamit nem tudnak tökéletesre fejleszteni, akkor agresszívvá is válhatnak, annyira vágynak a jóra.

CSH: Ha a születése után egy kisbaba kizárja a külvilágot és ennek az orvosok nem látják semmilyen egészségügyi okát (például egy kicsi nem reagál a hangokra, de egy idő után mégis felveszi a kapcsolatot a külvilággal), akkor egyértelműen gondolhatunk arra, hogy a babával valami baj történt a pocakban?

KZS: Ha a szülők végig veszekednek a várandósság idején, akkor a kicsi előbb-utóbb elkezdi kizárni a külvilágot. Lehet, ha akkor csinálnak egy ultrahangos felvételt akkor a kis keze a fülein lettek volna. Nem véletlenül készülnek sokszor olyan képek, amikre azt hisszük, hogy mennyire cuki, de valójában egészen mást is jelenthet. A veszekedés hangjai is beszűrődnek és míg az anya meg nem nyugszik addig a baba is ilyen idegállapotban van. Nem ritka, hogy egy kisbaba születése után kizárja a világot – ilyenkor van az, hogy ezt nem akarom látni, vagy hallani -, sokszor

A kinezológia akkor is tud segíteni, ha a baba még odabent van, ilyenkor mindig engedélyt kell kérnünk a magzattól – tehát az édesanyán keresztül izomteszteléssel engedélyt kérünk-, hiszen rajta is átmegy a kismamán végzett oldás. Később, amikor az anyuka elhozza a kisbabát és beszélek hozzà, mindig megismer. Mèlyen a szemembe néz és mosolyogva azt mondja tekintete: „ó, hàt te vagy az!”

Keller D. Zsuzsa, kineziológus

CSH: Mostanában egyre nagyobb hangsúly helyeződik arra, hogy mennyire fontos, hogy a kismama folyamatos kapcsolattartásban legyen a magzatával egészen a születése pillanatáig. Tudna olyan módszereket mondani, amik ebben segíthetnek?

KZS: A meditáció egy jó módszer arra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljünk a babával. Találkoztam egy olyan párral, aki elmesélte nekem, hogy sokáig nem tudták, hogy mi legyen a születendő gyermekük neve. Mivel mind a ketten a meditáció hívei egyszer közösen végezték ezt a szertartást és mindkettejüknek ugyanaz a név jelent meg. Így született meg a kicsi neve.

Tökéletes program továbbá a kismama jóga (ahol apukák is részt vehetnek) és utána a baba-mama jóga, az úszás várandósan majd a babával közösen. Nagyon jót tesz olyan zenék hallgatása, amiket mi magunk is szeretünk. Hiszen, ami nekünk jó, az a babának is jó. De olyan egyszerű dolgok is segítenek harmóniát teremteni, mint a pocaksimogatás és a direkt kicsinek szánt beszéd, például arról, hogy milyen volt a napunk. De ebben az édesapa is vegyen részt, hogy ne érezze azt, hogy ki van hagyva valamiből.

CSH: Ha már felismertük, hogy segítségre van szükségünk akkor úgy gondolom már megtettük az első lépést a gyógyulás felé. Mi a következő lépés? Egy pszichológusnál tudunk arról beszélni, hogy mi bánt minket, de magzatkori emlékeink nincsenek. Előhoztatóak ezek az emlékek?

KZS: Izomteszteléssel megtaláljuk azt a kort, azt az eseményt és azt a viselkedést, amikor a probléma létrejött. Homlok-tarkó tartással a bal agyfélteke elcsendesítésével előhozzuk az emlékeket, amelyeket a képi emléktárban őrzünk. A jelenben történteket az agy balfélteke beazonosítja a múltban történtekkel és a képi emléktárból – hátsó agy – előhozza a már megszokott reakciókat, vagyis visszakapcsolunk a múltba. Nem új megoldásokra törekszünk, hanem adott helyzetben a régi berögzült viselkedésmintákkal reagálunk. Ennek az a lényege, hogyha önnek egy blokkja négyéves korban keletkezett akkor úgy fog reagálni, mint egy négyéves az adott pillanatban. Így oldjuk fel ezt a problémát: megváltoztatjuk az érzelmi stresszt különböző korrekciós technikákkal és ettől leszünk motiváltabbak a jövőben. Ezért oldjuk fel a múlt problémáit, hogy a jelenben az már ne akadályozzon minket az előrehaladásban.

CSH: Ha jól tudom a One Brain módszer nagyon sikeres a magzati problémák felderítésében és annak kezelésében. Hogyan tudunk megszabadulni a belső gátlásainktól ezzel a módszerrel és mit is takar ez pontosan?

KZS: A magzati vagy későbbi-korban kialakult negatív érzelmi stressz oldhatók. Az OB-módszer izomteszteléssel megkeresi azt az életkort, ahol a blokk kialakult, és korrekciók segítségével oldja azt. Nincs találgatás, a választ a kliens tudatalattija adja meg teljes pontossággal. A jelen problémája mindig egy meg nem oldott múltbèli esemény hatására alakul ki.

CSH: A kineziológia a mai napig megosztja a társadalmat. Sokan úgy vélik, hogy hatalmas segítséget tud nyújtani, míg mások kábé úgy képzelik el, mint egy szellemekkel suttogót. Ön hogyan fogalmazná meg, hogy mit jelent az ön számára a kineziológia és hogyan is működik valójában egy ilyen kezelés?

KZS: A kineziológia egy olyan módszer, ami sok embernek segít, hogy rendbe tegye az életétét. Az elgyengülő izom mutatja meg, hogy mely korban keletkezett a probléma. Ilyenkor arra is választ kapunk, hogy ehhez milyen viselkedés társul, és mely félelmek irányítják az életünket. A kezelés végére az izmok tónusosak- tartanak-, így ellenőrizzük, hogy sikeresen oldottuk-e fel az adott stresszt. Ezt kliensünk már abban a pillanatban is érzékeli.

Engem tizenhét éve a fiam izomtesztje győzött meg arról, hogy hatékony a módszer. Egyik évben Rómába szerettünk volna nyaralni menni, de nagyon tériszonyos vagyok így nem voltam biztos abban, hogy fel tudok menni egy-két látványos, de annál magasabb épületre. Visszamentem a fiam segítőjéhez, akivel közösen feloldottuk ezt a gátat bennem. A nyaralásunkat nem árnyékolta be a félelem, csak a pozitív energia.