Családháló

Kezdőoldal Beszélgetések Ahol nem végeznek majd egyetlen abortuszt sem

Ahol nem végeznek majd egyetlen abortuszt sem

Kórház, de egyházi fenntartású.  A hierarchia itt másodlagos, hiszen a legfontosabb az, hogy a személyzet valódi, összetartó közösségként a gyógyítás teljességére, az egész emberre figyeljen. Múltról, keresztény értékrendről, vezetésről és tervekről beszélgettünk a Bethesda Kórház főigazgatójával, Dr. Velkey Györggyel.

Írta: Gyarmati Orsolya,

Kórház, de egyházi fenntartású.  A hierarchia itt másodlagos, hiszen a legfontosabb az, hogy a személyzet valódi, összetartó közösségként a gyógyítás teljességére, az egész emberre figyeljen. Múltról, keresztény értékrendről, vezetésről és tervekről beszélgettünk a Bethesda Kórház főigazgatójával, Dr. Velkey Györggyel.


Családháló: A Bethesda egyházi fenntartású kórház, ami elég ritka Magyarországon. Kevéssé vonatkoznak az intézményre az egészségügyet érintő változások, mint az állami fenntartásúak esetében?

Dr. Velkey György: A 150 éves Bethesda huszonnégy éve, a rendszerváltás környékén került a református egyház felügyelete alá. Mi, az itt dolgozók ezt küldetésként éljük meg:  a gyógyítás teljességére, a beteg minden egyes igényére épp úgy szeretnénk odafigyelni, mint azokra, akik kiszorultak az ellátórendszerből. Az állami rendszerrel egyrészt nagyon szoros a kapcsolatunk, hiszen a Bethesda országos nagy profiljai (az országos égésközpont, a gyermekepilepsziai ellátás, a gyermekrehabilitáció és az intenzív ellátás) szorosan kapcsolódnak hozzá. Ugyanakkor önálló fenntartónk van,  miközben a többi három egyházi kórházzal is szorosan együttműködünk. Alapvetően az egészségügy jogszabályai, törvényei és azok változásai mindig hatnak ránk is, de sokszor nem közvetlenül, például a most bevezetendő kancelláriarendszer sem fog minket érinteni.  Ennek az állami rendszeren kívüliségnek időnként hátránya is van, mivel emiatt bizonyos forrásoktól korábban elestünk, ami nemritkán vezetett nehéz helyzetekhez.

CSH: Említette, hogy a teljes embert igyekeznek nézni, nem csupán a betegséget. Hogyan lehet egy olyan csapatot „összehozni”, amelynek minden tagja ezt az értékrendet vallja magáénak?

V.Gy.: Ez egy sok évtizede indult, és még most is zajló munka, aminek már sok a kézzelfogható eredménye. Az általunk megfogalmazott szemléletmód lényege, hogy odafigyelünk a betegre, a környezetére és minden igényére. Ez persze elsősorban a tartósan nálunk fekvő betegek, az égett vagy epilepsziás páciensek, a krónikus bélbetegségben szenvedők esetében valósulhat meg igazán. Kimondtuk azt is, hogy fel merjük vállalni a kórházban fekvők családjainak szociális problémáit, a családterápiás igényeket, a gyerekek pszichés problémáit, viselkedészavarait, és közel engedjük magunkhoz a betegség kapcsán felmerülő spirituális kérdéseket is. Éppen ezért kezdetektől úgy választjuk ki a munkatársakat, (és ők is úgy találnak ránk), hogy mindezt ők is fontosnak tartsák, s persze a belső megbeszélések és a munka során egyre érzékenyebbé is válnak erre a fajta értékrendre, hozzáállásra. A Bethesdában dolgozó 350 munkatársunk nagy részének valóban ez az egyéni gyógyítási filozófiája is, és ebből következik a másik eleme annak, amit csinálunk: hogy a gyógyító tevékenység alapvetően közösségi munka, ezért nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az itt dolgozók jól működő közösségben tudjanak létezni, ahol a hierarchia másodlagossá válik. Egyenlő emberi értékeket hordozunk, és nagyobb részünknek az adja a biztonságot, hogy egy spirituális dimenzióban  is látjuk magunkat, de akik nem így gondolkodnak, mert nem hisznek Istenben, azok is értik és érzik ennek a jelentőségét. Komplex emberre és családra figyelés, közösségi munka – ez a Bethesda működésének lényege.

CSH: Keresztény emberként és orvosként hogyan tudja ezt a két dolgot ötvözni?

V.Gy.: Én úgy érzékelem, az egészségügyben dolgozók között nagyobb arányban vannak keresztény emberek. Az európai orvoslás a keresztény diakóniából, a  karitászból, illetve a zsidó jótékonyságból indult, ezekből épült ki a XX. században a szolidáris egészségügyi ellátás. Ugyanakkor az is lényeges, hogy ezt a munkát jól végezni csak nagyon erős belső motivációval lehet, amihez alapot leginkább az erős hit tud adni. Élet-halál mezsgyéjén, az emberi egzisztencia alapkérdései körül mozgó hivatás ez. Nekem fiatal orvosként és keresztény emberként alapdilemmám volt, hogyan élhető meg a kettő együtt, de végül sok más társammal együtt megtaláltuk a választ a Bethesdában: a gyógyítást közösségben kell végezni, megélve a kereszténységünket és egyúttal egy kiteljesedett diakóniai jellegű szolgálatot nyújtva.

CSH: Egy gyermekkórházban a szenvedéssel, a fájdalommal való szembesülés hatványozottan nehezebb lehet, mint egy „átlagos” intézményben. Mi segít, hogy stabilak maradjanak és valódi támaszként tudjanak szolgálni a kis betegeknek?

V.Gy: Éppen az előbb felvázolt szemlélet. Ha az ember ismeri a saját helyét és útját, és érti is, alázatossá válik azáltal, hogy megismeri saját kompetenciáinak határait, és azokon belül megteszi a lehető legtöbbet. Ha van egy szenvedő gyerek, akkor közösségként tesszük fel a kérdést: mit tudunk neki adni, hogyan tudunk rajta segíteni?

CSH: Új szemléletű szülészeti osztály megnyitását tervezi a Bethesda. Mit lehet erről tudni?

V.Gy.: Sokszor és sokféleképpen megfogalmazódott már nálunk az az igény mind egyházi, mind társadalmi részről,  hogy a szülészeti ellátásban nagy szükség volna egy új szemléletű modellre. Mára jó kapcsolatrendszerünk alakult ki olyan ellátókkal, akik ezt az irányt értik, és szívesen képviselnék is azt a leendő osztályon. Az új szülészet három alappillére a  természetes, kevésbé medikalizált, ugyanakkor teljes biztonságot adó szülészeti háttér megteremtése, az élet védelmének a hangsúlyozása, tehát egy abortuszmentes szülészet, valamint  a szülészetre rárakóott anyagi disszonanciák kitisztítása, azaz egy világos pénzügyi rendszer megteremtése. A megvalósuláshoz már elkezdtük az egyeztetéseket.

CSH: Tehát az új szülészeten egyáltalán nem fognak abortuszokat végezni?

V.Gy.: Így van.

CSH:  Van még ilyen kórház az országban?

V.Gy.: Nincsen, jelenleg  az abortusz végzése a protokoll része.

CSH: Tehát kötelező elvégezni, ha egy anya azt kéri?

V.Gy.: Rendszerszerűen igen, ugyanakkor van egy jelentős réteg Magyarországon, amelynek  tagjai ezzel nem értenek egyet, és úgy gondoljuk, hogy megvalósítható kell legyen egy olyan intézmény, ahol nem történik terhességmegszakítás.

Hozzászólások

hozzászólás

Ez is érdekelhet!
Read previous post:
Ez történik Brexit után az Angliában tanulókkal

A Brexit - Nagy Britannia kilépése az EU-ból - keresztülhúzhatja a számításait azoknak a diákoknak is, akik az Egyesült Királyságban...

Close