Családháló

Kezdőoldal Beszélgetések Aki összetört tojáshéjat kapott az ablaka alá, azt nem locsolta meg senki Húsvétkor

Aki összetört tojáshéjat kapott az ablaka alá, azt nem locsolta meg senki Húsvétkor

A Húsvét nemcsak a keresztények nagy ünnepe, hanem a természet feltámadásához is köthető. Az ősnépek is megünnepelték azt, ha kitört a tavasz. Kalina Vera néprajzossal beszélgettünk a húsvéti népszokásokról.

Írta: Vajda Boglárka,

Kalina Vera: A tavasz a megújulás kezdete, nagyon sok szokás kapcsolódik ilyenkor a vízhez, mint a locsolás is. Ez összekapcsolódott a keresztény vallással, Jézus Krisztus feltámadásával. Ezért van, hogy a tojás is, nemcsak magát a termékenységet, hanem magát a feltámadó Jézus Krisztust is, a születést is jelképezi.

A germán hagyományban a tavaszi napfordulóhoz kötődött Ostara, a túlvilág istennőjének termékenységi ünnepe, melynek elemei az újjászületés, a feltámadás.

Az ünnephez kötődő szokások részben pogány – kiszézés, villőzés – részben keresztény – passiójáték – gyökerűek. A húsvét katartikus rítus: kiemelt szerepet játszik a tisztaság, tisztulás. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyosvíznek nevezték.

A nagyböjti zöldágazás és villőzés, valamint a húsvét hétfői locsolkodás célja a termékenységvarázslás, a természet újjászületésére irányuló mágia. A húsvéti ünnephez teljes munkatilalom társult. A húsvéti szokások közül fontos az ételszentelés. Ételáldozat jellegű a húsvéti bárány; a bőséget, a gazdagságot szimbolizálja a sonka; a tojás pedig az élet, az újjászületés jelképe.

A nagyszombat éjjelén kezdődő húsvéti határjárás a tavaszi vetés mágikus védelmét szolgálta. Ma is gyakorolt szokás a locsolkodás – egykor a kútnál, forrásnál, újabban kölnivel. A meglocsolt leányoktól viszonzásként hímes tojást kaptak a legények viaszolt, karcolt, berzselt díszítéssel. A böjti tilalom után ekkor kezdődhetett újra a tánc is. A húsvéthoz kötődő újabb keletű szokás a gyermekek megajándékozása.

CSH: Magyarországon is elmondható, hogy a húsvéti népszokásokat többé-kevésbé életben tartjuk.

KV: Pontosan. Mivel ilyenkor a lányokat meglocsolják vízzel, ezt a napot ezért vízbe vető, vagy vízbe hányó napnak is nevezték. Ilyenkor a lányokra vödörszám hordták a vizet. Az, hogy kölnivel, vagy szódavízzel locsolkodnak, az később alakult ki.

CSH: A modernnek nevezett kor találmánya.

KV: Igen. 1940-es évektől jellemző, mint maguk a locsolóversek is. Nem voltak locsolóversek régen, csak kisebb rigmusokkal köszöntötték a lányokat, mint pl.: „locsolom, hogy a haja nőjön nagyra”.

De igazából a víz tisztító erejébe vetett hit volt az amikor, amiért ezt a szokást végezték. A termékenységet is elő akarták idézni ezzel, hogy a lányok majd férjhez menjenek. Általában azok a legények jártak a lányokhoz locsolkodni, akik kapcsolatban voltak egymással.

Mindig illett ajándékot adni a locsolásért cserébe, de a legények előtte is gyűjthettek tojást vagy szalonnát, és hétfőn reggel ezekből tojásrántottát készítettek. A megtört tojás héjából pedig szórtak annak a lánynak az ablaka alá, akit nem akartak meglocsolni. Ezeket a lányokat ezután más sem locsolta meg.

 

CSH: Ezt én most hallom először. Még a mai napig érdemes kutatni a témában? Beszélgetni régi emberekkel? Mindig megtudhatunk valami újat a szokásokból?

KV: Mindig felfedezhetünk új dolgokat.

CSH: Azért az is érződik, hogy egy kicsit a Húsvét is eltárgyiasult. Az ajándékok vásárlása, evés, ivás van sokaknál a középpontban. Ez a társadalmunk változásával van összefüggésben?

KV: A rohanó élet miatt nincs időnk felkészülni az ünnepre igazán. A Húsvét ugye nemcsak a Húsvétvasárnapot és a Hétfőt jelenti, hanem az egész hetet, ünnepkör. Virágvasárnaptól Fehérvasárnapig terjedő időszakot. Megvolt a Nagyhéten is a felkészítő időszak. Szombaton takarítottak, Nagypénteken fürdeni mentek a patakra, azért, hogy felfrissüljenek. Húsvét vasárnap nem volt szabad sem sütni, sem főzni, hanem akkor pihenni kellett.

CSH: Sokat rohanunk és reggeltől estig menetelünk. De a lelki rákészülésre időt kell fordítani. 

KV: Igen., és stresszként is éljük meg sokszor: bizonyítani kell, főzni, takarítani stb. De bármennyire is stresszes a Húsvét előtti időszak, azért amikor vasárnap már a család az asztal köré leül, akkor azért tudunk az ünnep lényegére is figyelni. Legalábbis meg kell próbálnunk, át kell élnünk Húsvét misztériumát.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
TSH – mi az ideális érték a teherbeeséshez?

Teherbeesés előtt sokan kivizsgáltatják magukat, hogy a baba a legideálisabb körülmények közt foganjon meg, ugyanis így nem csak maga a...

Close