ÁNTSZ: „A terhességmegszakítást kérelmezők fele nem élt a rendszeres fogamzásgátlás lehetőségével!”

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2016. február 08. Gyarmati Orsolya

Nemrég két cikkben is beszámoltunk arról, hogy egy abortuszpárti egyesület több egészségügyi szakemberrel együtt feleslegesnek és jogsértőnek nevezte a családvédelmi szolgálatok abortusz előtti tanácsadó munkáját. Az ügyről megkérdeztük az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Védőnői Szakmai Irányítási Osztályát.


Családháló:A Patent Egyesület több meg nem  nevezett egészségügyi szakemberrel együtt arról foglalt állást, hogy a családvédelmi szolgálatok munkája az abortusz-tanácsadás kapcsán felesleges, sőt, sérti a nők személyiségi jogait  mivel  beleszól egy már meghozott döntésbe. Mi a véleményük erről?

ÁNTSZ: A családvédelmi szolgálatok (CSVSZ) a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX törvény alapján végzik a családtervezéshez, családvédelemhez kapcsolódó tanácsadást. Várandóssághoz kapcsolódó súlyos válsághelyzet esetén segítséget adnak annak feloldásában, valamint szervezik az oktatási intézményeken kívül a családtervezési ismeretek terjesztését. A CSVSZ-tanácsadást nagy többségében (91 százalék) súlyos válság indokával, a terhesség megszakítás gondolatával foglalkozó nők és párok keresik fel. A CSVSZ-eknél a terhességmegszakítás szándékával az ún. első tanácsadáson megjelentek száma 32 százalékkal csökkent 2005 óta.

Az Alkotmány Bíróság 48/1998 (XI. 23.) határozata eredményeként 2000. július 1-től a CSVSZ-tanácsadás során a magzatvédelmi irányultság fokozott hangsúllyal jelenik meg. Ennek alapján a tanácsadáson a CSVSZ-védőnő a magzat védelmét képviseli, meg kell nyitnia a magzat megtartásának és felnevelésének a lehetőségeit, perspektíváit is a nő, illetve a pár előtt. Ugyanakkor a magzatvédelmi irányultság mellett is nyitottnak kell maradnia a nő érzéseire, tiszteletben tartva az anya lelkiismereti és önrendelkezési szabadságát.

A terhesség-megszakítás kérelmezéséhez kapcsolódó CSVSZ-tanácsadás célja (ha kötelező jellegű is) tehát a segítségnyújtás – a nő/a pár, és a magzat életének és a válsághelyzet feloldásának a segítése. Az első tanácsadáson elhangzó ismeretek, tájékoztatások, a várandós nő helyzetének megismerése, a „segítő beszélgetés” támogatást nyújt(hat) a nőnek/párnak a válsághelyzet feloldásában, és hozzájárul(hat) ahhoz is, hogy megalapozottabban tudjanak döntést hozni a magzat sorsáról. A döntés meghozatala természetesen időt és átgondolást igényel – jó esetben ez a férjjel/a partnerrel való közös megbeszélést követően történik meg. A döntés függvényében kerül sor a terhességmegszakítás kérelmezésére (a második tanácsadáson) vagy a magzat megtartására.

Természetesen vannak kérelmezők, akik szinte véglegesen lezárt, eldöntött szándékkal érkeznek a CSVSZ-hez, s már az első tanácsadáson közlik ezt. Ugyanakkor (a döntés elfogadásával együtt) a tanácsadás során a CSVSZ védőnővel beszélgetve kaphatnak olyan ismereteket, amelyeknek a későbbiekben hasznát vehetik (pl. fogamzásgátlás módjai, szociális ellátások, stb). A tanácsadó védőnőnek – tiszteletben tartva a nő jogait – nyitottnak kell maradnia, azaz az egyértelmű magzatvédelmi irányultság mellett is biztosítania kell az egyéni meggyőződés szabad kialakításának és a tudatos választásnak a lehetőségét. A védőnő nyomást semmiképp sem gyakorolhat, és nem hozhat senkit olyan helyzetbe, ami a várandós nő meghasonulásához vezethet, vagy összeegyeztethetetlen valamely lényeges meggyőződésével. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal ezeket az elvárásokat kívánta megerősíteni a 2011-ben kiadott „Elvi állásfoglalás a kistérségi/kerületi népegészségügyi intézetek által működtetett Családvédelmi Szolgálatok feladatainak egységes ellátásához” című dokumentumában, amelyben leszögezi, hogy a CSVSZ-tanácsadás során semmilyen manipuláció nem fogadható el.

Családháló: Magyarországon az abortuszra jelentkező nők szinte minden esetben súlyos válsághelyzetre hivatkozva kérik a terhességmegszakítást, akkor is, ha ilyen helyzet egyáltalán nem áll fenn. Nem eredményezi ez azt, hogy a nők túl könnyelműen döntenek az abortusz mellett, hiszen gyakorlatilag semmilyen törvényes akadály  nem készteti őket megfontoltabb döntésre?

ÁNTSZ: A súlyos válság helyzet okát, a törvény szerint nem kell megnevezni, magyarázni. Ugyanakkor a beszélgetések során a nők, a párok sokszor elmondják azokat a helyzeteket, amelyek nehézséget jelentenek, és a terhesség megszakítási szándékhoz vezetnek. A „döntések” nem egyszerűek, és hogy belül milyen vívódások vannak, azt egy-egy beszélgetés során érezni lehet. A CSVSZ-tanácsadáson elhangzó tájékoztatások, ismeretek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a nő/a pár átgondolja a döntést – az adott terhességre, élethelyzetre, és esetleg a későbbi élethelyzetre, és családtervezésre vonatkozóan is. A CSVSZ-védőnő felajánlja segítségét, és a terhesség-megszakítás megtörténte után is várja vissza a nőket/párokat. A terhességmegszakítást kérelmezők csaknem fele nem élt a rendszeres fogamzásgátlás lehetőségével a kapcsolatában. A tudatos családtervezési, és a fogamzásgátlási ismeretek, illetve ezek alkalmazása a terhességmegszakítások megelőzésének egyik tényezője lehet.

Családháló: a Patent Egyesület egyik felmérése, amely az abortusz előtti kötelező tanácsadás szerepét vizsgálta, egyáltalán nem vette figyelembe az Országos Tisztiorvosi Hivatal ide vonatkozó adatait. Önök szerint miért nem? 

ÁNTSZ: A PATENT Jogvédő Egyesület (Patriarchátust Ellenzők Társasága) 2014. júliusban megjelentetett kutatási beszámolója (Beszámoló), a CSVSZ-eknél terhesség-megszakítást kérelmező 101 nővel készített interjú alapján az egyesület véleményét, gondolatait, és javaslatait tartalmazza – az abortusz megelőzésével, a terhességmegszakítást súlyos válsághelyzet indokával történő kérelmezéssel és a CSVSZ-szel kapcsolatosan. Semmi okunk nincs kétségbe vonni az egyesület jó szándékát, amellyel védi az alapvető emberi jogokat, illetve elsősorban a nők jogait, és megfogalmazza a terhesség-megszakítással kapcsolatos javaslatait. Ugyanakkor – sajnálatos módon – a kutatás részletei, a kérdőív maga (a kérdések és a válaszlehetőségek), illetve a kitöltött kérdőívek nem ismertek, így a kérdőíves felmérés értelmezése félreértésekre is lehetőséget adhat. A Beszámolóban az OTH adataiból hivatkozott CSVSZ „elégedettségi kérdőív” adatai csak kiragadottak, így az nem tükrözte a CSVSZ működéssel kapcsolatos lakossági tapasztalatokat. Márpedig a korrekt tájékoztatáshoz elengedhetetlen, hogy az állampolgárok az életvédelemmel, magzatvédelemmel, családvédelemmel, a terhességmegszakítás lehetőségével és a CSVSZ működésével kapcsolatban reális, objektív tájékoztatást kapjanak.