„Családi bölcsit akár egy anyuka is működtethet”

2017 januárjára teljesen megújul a bölcsődei hálózat hazánkban. Segítségével minden olyan családban megoldottá válik a három évnél kisebb gyerekek elhelyezése, ahol mindkét szülő visszamenne dolgozni. Novák Katalin államtitkárral beszélgettünk az új rendszerről.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2015. december 21. Gyarmati Orsolya

2017 januárjára teljesen megújul a bölcsődei hálózat hazánkban. Segítségével minden olyan családban megoldottá válik a három évnél kisebb gyerekek elhelyezése, ahol mindkét szülő visszamenne dolgozni. Novák Katalin államtitkárral beszélgettünk az új rendszerről.


Családháló: 2017. január elsejétől indul az új bölcsődei rendszer, amely szinte minden települést érint. Mi a célja az intézkedésnek?  

Novák Katalin: A kormány már ötödik éve azért dolgozik, hogy összeegyeztethetővé tegye a munkát és a gyereknevelést. Azt szeretnénk, hogy minden olyan családnak tudjunk valamilyen lehetőséget kínálni, ahol mindkét szülő dolgozik (vagy dolgozna) és meg kell oldani a kisgyermekek napközbeni elhelyezését. Jelenleg csak a tízezer fő feletti városokban kötelező az önkormányzatoknak bölcsődét működtetni. Nagyon sok ennél kisebb településen okoz problémát, hogy senki nem tud vigyázni a három év alatti gyerekekre, és ezért az egyik szülőnek otthon kell maradnia még akkor is, ha egyébként már visszatérne a munkaerőpiacra.

CSH: Milyen lesz az új modell?

N.K.: Sokkal rugalmasabb, többszereplős bölcsődei rendszer épül fel, ennek teremtjük meg most a törvényes kereteit. A jelenleg működő bölcsőde mellett létrejön a mini, a családi és a munkahelyi bölcsőde. Az önkormányzatok 2018. december 31-ig kapnak határidőt arra, hogy megteremtsék a bölcsődék elindításához szükséges feltételeket.

CSH: A gyakorlatban hogy néznek ki az új bölcsődeformák?

N.K.: A három év alatti gyerekek felügyeletének megoldása az önkormányzatok feladata lesz és a hagyományos bölcsőde mellett háromféle bölcsődetípus közül választhatnak. A mini bölcsődék kisebb csoportokat, kevesebb minimumfeltételnek való megfelelést jelentenek, a személyi állományt illetően is kevesebb a kritérium, s akár egy óvoda épületében is megoldható az ellátás megszervezése, illetve a gyermekek elhelyezése. A családi bölcsőde olyan, mint a mostani családi napközi, ám annyiban különbözik, hogy a családi bölcsődébe csak a három év alatti gyermekek járhatnak. A munkahelyi bölcsőde nagy előnye, hogy közel van a szülő munkahelyéhez.

CSH: Milyen szakképesítés kell ahhoz, hogy valaki például a saját házában családi bölcsit működtessen?

N.K.: Az új bölcsődetípusok nem ugyanazt a pedagógiai tartalmat nyújtják, mint egy hagyományos bölcsőde, hiszen utóbbiban sokszor felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek dolgoznak, a többi típusú bölcsődében viszont ez nem lesz elvárás. Egy családi bölcsődét például bármelyik anyuka létrehozhat és működtethet, miután elvégezte a szükséges tanfolyamot és megszerezte az ellátás biztosításához az engedélyt.

CSH: A cél 60 ezer bölcsődei férőhely kialakítása, ami nagyszámú szakembert igényel. Vonzó ez a pálya jelenleg?

N.K.: Néhány éve már működik egy nagyon színvonalas felsőfokú végzettséget adó bölcsődei kisgyermeknevelő képzés, amit be is emeltünk a pedagógus életpályába,  így egyre vonzóbbá válik ez a szakma a fiatalok számára. Ugyanakkor jelenleg a hagyományos bölcsődékben sem kizárólagos előírás a felsőfokú képzettség, az újfajta bölcsikben pedig, mint már említettem, csupán bizonyos tanfolyam elvégzése szükséges.

CSH: Egyre többen tudnak visszamenni dolgozni három év alatti kisgyermek mellől. Milyen most a női foglalkoztatottság aránya Magyarországon?

N.K.: Még soha nem volt olyan magas a női foglalkoztatás hazánkban, mint az elmúlt időszakban, ami többek között a családtámogatási intézkedéseknek is köszönhető. A GYED Extra bevezetésével az édesanyák, akiknek három évnél fiatalabb a gyermekük, akkor is kapnak támogatást, ha már visszatértek a munkaerőpiacra. A GYED Extra ezen részét közel 30 ezer édesanya vette igénybe tavaly.

CSH: Sok anyuka érzi úgy, hogy nem szívesen adná bölcsődébe a gyermekét, mert szeretne vele otthon maradni hároméves koráig, ugyanakkor arra is vágyik, hogy dolgozhasson. Van olyan terv az EMMI részéről, ami kicsit nagyobb teret adna a nem szokványos munkavégzési formáknak?

N.K.: Megértem az édesanyákat, magam is jártam hasonló cipőben. Az atipikus munkavégzést igyekszünk támogatni, mert tudjuk, hogy a hagyományos nyolc-tíz-tizenkét órás munkaidőt nehéz, vagy egyenesen lehetetlen megoldani gyereknevelés mellett. Fejlesztési forrásokat fogunk arra fordítani, hogy nagyobb hangsúly kerüljön az olyan, nem hagyományos munkavégzési formákra, mint például a rugalmas munkaidő, a távmunka vagy a részmunkaidő. Ezek a modellek a munkáltatók körében is egyre népszerűbbek, mert ők is felismerték, hogy ilyen alternatív lehetőségekkel remekül tudják motiválni és megtartani a jó munkaerőt.  Az anyák kiváló logisztikai képességekkel rendelkeznek, mivel az életük napi 24 órában erről szól, nem beszélve arról a számos más készségről, amit egy nő éppen a gyereknevelés kapcsán sajátít el és tud kamatoztatni a munkájában is. Egy édesanya, egy édesapa a nap minden órájában szülő, függetlenül attól, hogy mennyi időt tud fizikailag gyermekeivel tölteni. Támogatjuk azokat is, akik otthon tudnak maradni a kicsivel és azokat is, akik munkát is vállalnak.