Cukorbetegség és depresszió: kézen fogva jár a két betegség?

Több mint hetven százalékkal nőtt a cukorbetegek száma Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. Jelenleg hozzávetőleg 772 ezren szenvednek diabéteszben, túlnyomó többségük esetében a túlsúly és a mozgásszegény életmód vezetett a problémához. A betegség megállapítását sokszor mély depresszió követi.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
támogatás
2017. november 03. Vajda Boglárka

A témáról Zombori Judit pszichológussal, és Balogh Lívia dietetikussal beszélgettünk.

Családháló: A cukorbetegség megállapítása után önökhöz miért kerülhetnek a betegek?

Balogh Lívia: A cukorbetegség mellett meg kell említenünk az inzulinrezisztenciát. Amíg a cukorbetegség úgy alakul ki, hogy a hasnyálmirigy kezd elfáradni, és kevesebb inzulint termel, addig az inzulinrezisztencia egy olyan állapot, amikor a sejtek nem ismerik fel az inzulint, és hiába termelődik normál mennyiségű, vagy több is, nem tud dolgozni ez az inzulin, elfárad a hasnyálmirigy, és ebből is egy cukorbetegség alakulhat ki.

CSH: Számos kutató vizsgálta már a depresszió és a diabétesz kapcsolatát, és ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy kölcsönösen hatnak egymásra.

Zombori Judit: A két betegség között lehet szoros kapcsolat, sőt az is előfordul, hogy nem tudjuk melyik volt igazán előbb. A beteg panaszai ugyanis hasonlóak: fáradékonyak, verejtékezés. De ha megállapítják valakinél a cukorbetegséget, akkor ezzel kezdenek elsősorban foglalkozni, és ez egyfajta életmódváltással jár.

Manapság sajnos szinte divatos azt mondani, hogy depressziós vagyok, de nagyon fontos, hogy csak azt tartjuk annak, akinél szakember állapította meg. A hétköznapi megállapítás és a szakmai oldal nem egyezik.

De, hogy miért lehet depressziós egy diabéteszes, egy cukorbeteg, ennek tulajdonképpen egyszerű a magyarázata.

Az, hogy felnőttkorban teljes életmódváltásra kényszerül valaki – nem szabad akaratából-, hogy az életvitele megváltozik az embereknek. Ilyenkor számtalanszor úgy vélik az érintettek, hogy a kapcsolatok is megváltoznak körülöttük. Akár a családban, akár a barátok kapcsán.

Ilyen változás például a szigorú gyógyszeradagolás, időre kell elfogyasztani a speciális, megszabott ételeket.

A cukorbeteg ilyenkor azt éli meg, hogy a betegség átveszi felette az uralmat, és ezáltal az ő élete sokkal nehézkesebbé válik, a másikéhoz viszonyítva.

Ez a beosztás, mind az életmódra, mind a táplálkozásra vonatkozó megnehezíti ezeknek az embereknek az életét, és depresszióba zuhanhatnak. Nagyon fontos ilyenkor a család és a barátok maximális támogatása.

CSH: Ilyenkor hatalmas nyomás nehezedik az emberre, ugye?

ZJ: Igen, tulajdonképpen a személyiséget présbe foghatja a betegség. Természetesen nem törvényszerű, hogy így legyen, mert vannak akik a legnagyobb természetességgel kezelik a betegségüket, nem jelent számukra kényszert, de ahogy az előbb említettem, ehhez szükségük van a betegeknek támogatásra a szeretteiktől.

CSH: Dietetikus szemmel: ha önökhöz kerül egy cukorbeteg, hogy állítják össze az étrendét? Mi a menete?

BL: Az orvos határozza meg, hogy mennyi szénhidrátra van szüksége a betegnek, ez sok mindentől függ, míg régen csak a szénhidrát bevitelt figyeltük ilyen esetben, ma már más adatokat is szemmel tartunk, az egyik ilyen a glikémiás index, ami azt határozza meg, hogy az adott élelmiszer mennyire és milyen gyorsan viszi föl a vércukrot a szervezetben. Van egy másik az inzulinindex, ami azt határozza meg, hogy az adott élelmiszerre milyen gyors az inzulin válasz. Ha ez magas, az probléma, mert az megterheli a hasnyálmirigyet.

Az inzulinrezisztenseknek nem ajánljuk a tejtermékek fogyasztását, mert ez egész nap negatív tüneteket okozhat: levertséget, fáradékonyságot.

CSH: Mind a cukorbetegségnél, mind az inzulinrezisztenciánál teljes életmódváltásra van szükség. Itt a legfontosabb a lelki támogatás. Hogyan lehet ezt feldolgozni?

ZJ: A legfontosabb, ha valaki felismeri a tüneteket például: hangulatváltozásai vannak, a napjait stresszben éli meg, nyugtalan, annak mindenképpen fontos, hogy szakemberhez forduljon.

A folyamatosan stresszben lévő szervezet megbosszulja magát: kihat az idegsejtek ingerületátvivő anyagának a termelésére, és ez is hozzájárulhat a depresszió erősödéséhez.