Egy közülünk – elutasították a szervezők kérését, továbbra is finanszíroz embrionális kísérleteket az EU
A héten bírósági döntés született az Egy közülünk európai polgári kezdeményezés ügyében, melynek célja az embrionális élet védelme volt, illetve hogy ne lehessen uniós forrásból finanszírozni olyan kísérletet, mely embrionális élet elpusztításával jár. 2 millió polgár támogatta az ügyet, most mégis marad minden a régiben. Frivaldszky Edittel, a kezdeményezés hazai szervezőjével beszélgettünk.
– 2 millió aláírás gyűlt össze az Egy közülünk kampány kezdeményezésére, melyben az unió polgárai azt szignózták, hogy nem szeretnék, ha embrionális kísérleteket támogatna az EU. Mi történt ezután?
Ez volt szinte az első polgári kezdeményezés, amely nagyon gyorsan összegyűjtötte a szükséges egymillió aláírást, sőt, bőven túlteljesítettünk, hiszen összesen kétmillió gyűlt össze, amiből 1,8 milliót találtak érvényesnek. Azonban az akkori Európai Bizottság, akkor még Barroso vezetésével úgy időzítette a válaszadást, hogy az a mandátumuk utolsó napjára essen. Ekkor kaptunk egy 30 oldalas szöveget válaszként, ami nem a felvázolt problémáról szólt, és lényegében azt jelentette, hogy nem módosítják a jogszabályokat, azaz érdemben nem tesznek lépéseket 2 millió európai polgár kérésére.
– Mi volt a következő lépés?
Jogi útra léptünk, és megtámadtuk a választ, azt szerettük volna, ha semmisnek nyilvánítják. Előzőleg tájékozódtunk az Európai Bíróságnál is, hogy van-e erre mód illetve lehetőség, és azt a választ kaptuk, hogy igen. Erre jött egy évvel később, most hétfőn válasz: a döntésben kimondták, hogy a Bizottság nem követett el hibát érvelésében. Ebben csak az a szomorú, hogy nem a tartalmi részt vizsgálták, nem az erkölcsi oldalát vették górcső alá, amit mi kifogásoltunk, hanem a Bizottság érvelésének technikai részleteit, és ezt végül megfelelőnek találták.
– Pontosan mit szerettek volna elérni?
Fontosnak tartom elmondani, hogy mi nem azt szeretnénk, hogy például egy Parkinson-kórost ne lehessen meggyógyítani őssejt terápiával, hanem azt, hogy erre ne embrionális, hanem felnőtt sejteket használjanak, hiszen erre ma már van lehetőség. Az abortuszok terjesztését szeretnénk megállítani, amit most az anyák egészségének a védelme alatt propagálnak, és népességszabályozásra használnak Afrikában ahelyett, hogy oktatással és megfelelő kórházi ellátás biztosításával támogatnák a nőket. A perbe egyébként a Bizottság oldalán támogatóként szeretett volna belépni az abortuszokat végző Marie Stopes International (MSI) és az International Planned Parenthood Federation (IPPF), amely amerikai ágának (American Planned Parenthood) leleplezték óriási magzati szervkereskedelem bizniszét, amivel az őssejtpiacot szolgálták ki. Végül nem vehettek részt ebben a bírósági csatában.
– Mi az, amit pozitívan könyvelnek el? Mi lesz ezentúl ezeknek a polgári kezdeményezéseknek a sorsa, például a Minority Safepack-nek, ami nemrég gyűjtött össze szintén tetemes aláírás?
Egyelőre nem volt még sikeres polgári kezdeményezés, de az Egy közülünk úgy gondolom, nem volt hiábavaló: hatalmas támogatottsággal (nem könnyű egymillió aláírást összegyűjteni!) felmutatta, hogy minden emberi élet az emberiség családjához tartozik, születés előtt és után egyaránt és ebben a véleményben egyesítette a különböző országok polgárait. Hogy komolyan lehet-e venni ezentúl ezeket az európai kezdeményezéseket vagy csupán létrehoztak egy olyan eszközt, ami a gyakorlatban használhatatlan? Erre talán a 2019-es választások után kapunk választ. Addig is én remélem, hogy a kezdeményezésünk nyomán, amely megmutatta, hogy az Európai Bizottságnak sincs hatalmi monopóliuma, mert a Bíróság felülbírálhatja, Európa polgárai látják, hogy nem szabad feladni.
