Egy különleges zenei utazásról – Ellinger Edina rendező és Szalóki Ági énekesnő
Rendhagyó bemutatóra készül a Budapest Bábszínház. Ellinger Edina rendező (és egyben igazgatóhelyettes) és Szalóki Ági énekesnő összefogtak, hogy a minőségi zene és a gyermeki fantázia találkozása révén különleges báb-koncertélményt ajándékozzanak a legkisebbeknek. A Mandiner.család beszélgetett velük.
Jól érzékelem, hogy az utóbbi időben a Budapest Bábszínház egyre gyakrabban kísérletezik új műfajokkal?
Igen. A Budapest Bábszínháznak van egy nagy és stabil közönsége, de célunk, hogy minél jobban szélesítsük ezt a réteget, hiszen még mindig vannak olyan kisgyermekes családok, akik sosem jártak a nálunk, és persze vannak sokan, akik jönnének, de nem tudják megengedni maguknak. Mindkét réteget szeretnénk megszólítani, illetve magunkat elérhetővé tenni számukra. Én a IX. kerületben lakom, és többször hallottam már gyerekeim ovis- és iskolatársainak szüleitől, hogy még sosem jártak nálunk. Ebből tudom, hogy még bőven van feladatunk, itt a városon belül is. Az agglomerációról és a vidéki potenciális közönségről nem is beszélve.
Azt szeretnénk elérni, hogy a Budapest Bábszínház olyan trendi intézmény legyen, hogy például a kecskemétiek – miután színvonalas helyi előadásaikat megnézték – azt mondják, hogy „menjünk fel Budapestre, mert hallottuk, hogy ott van egy nagyon jó előadás”. Rengeteg színház készít egyre több ifjúsági előadást, monstre gyermekelőadásokat láthatunk mindenhol, és egyre inkább azt látom, hogy a mi specifikumunk abban van, hogy mi vagyunk az egyetlen professzionális bábszínház Budapesten.
Vannak hagyományos előadásaink, de szeretünk kísérletezni, többek között a most készülő Gingalló is ilyen előadás. Van ifjúsági célcsoportunk, de rendszeresen igyekszünk megszólítani a felnőtt nézőinket is, amit szintén nagyon fontosnak tartunk. Bábszínházunk szlogenje is ezt tükrözi: a báb nem korosztály, hanem műfaj. Ebben az országban rendszeresen kell ezt hangoztatni és ez a mai napig a missziónk, hogy vigyük be a köztudatba, hogy ha estére színházat keres egy felnőtt néző, akkor érdemes a mi műsorunkat is végignézni, mert nagyon színvonalas felnőtt (báb)előadásaink vannak, kiváló (báb)színészekkel.
Van előzménye a közös munkának Szalóki Ágival vagy ez az előadás ebből a szempontból is egy kísérlet?
Ágival ez az első közös munkánk, viszont nekem nem ez az első kísérletezésem. Ez a harmadik rendezésem, de mindkét előző előadás kellett ahhoz, hogy a Gingalló létrejöjjön. Én ugyanis bábszínészként végeztem tizenhárom évvel ezelőtt, és azóta is itt dolgozom a Bábszínházban, viszont az első gyermekem születése után elkezdett érlelődni bennem az a gondolat, hogy szívesen rendeznék egy egészen kicsiknek szóló előadást. Mire pedig megszülettek az ikreim, már nagyon megérett bennem ez az elhatározás. Meggyőződésemmé vált, hogy kis gyermekeknek is lehet izgalmas és színvonalas előadást rendezni, igényes szöveggel, zenével és látványvilággal – olyat, ami nemcsak a gyerekeket szórakoztatja, hanem a vele együtt érkező felnőtteket is.
Visszatérve a rendezéseidre…
Visszatérve a rendezéseimre, az első a Boribon és Annipanni volt. Nagyon boldog voltam, mert egy elképesztően jól sikerült előadás lett, a mai napig játsszuk – most épp más szereposztásban, mert Annipannink azóta második gyermekének adott életét. Ami viszont igazán meglepett, hogy nemcsak a közönség, hanem a szakma is nagyon pozitívan fogadta. Többek között elnyerte a Kritikusok díját. Ez azért meglepő, mert ez egy teljes mértékben néző-, azaz gyermekbarát előadásnak készült,és nem hittem, hogy ez feltétlenül egyezni fog a szakma véleményével is.
A második rendezésem az igazgató úr felkérésére készült, és egy újabb kifejezetten kicsiknek szóló előadás lett. Egyre gyakrabban merült fel – mind a közönség, mind az idősebb kollégáink részéről – hogy nagyon régen volt már klasszikus paravános bábelőadásunk. Ezért aztán létrehoztam egyet: ez a Nyúl Péter, Beatrix Potter művei alapján. Szeretem az vintage-t, az angolszász stílust, és magát a szerzőt és a könyvsorozatot: nagyon különleges rálátással mutatja be az állatokat. Ez végül egy klasszikus technikájú, kesztyűs bábelőadás lett, de hogy izgalmas legyen a mai gyerekek számára is, egy többsíkú paravánrendszert használunk, Tallér Zsófia fantasztikusan izgalmas zenéjét, valamint egy „élő“ szereplő meséli a történetet, és kommunikál végig a főszereplő Nyúl Péterrel.
Úgy érzem, jól sikerült, klasszikus és egyben mai előadás lett belőle. Szintén a repertoárunkon található jelenleg is, viszont mivel bonyolultabb a cselekményszövése, ezért 4 évre toltuk a korhatárát. Így kaptam egy újabb igazgatói felkérést egészen kicsi gyerekeknek szóló bábelőadásra, és megszületett a Gingalló ötlete.
Fotók: Földházi Árpád
