Családháló

Kezdőoldal Beszélgetések Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia – Nagy Anna a Mandiner.családnak

Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia – Nagy Anna a Mandiner.családnak

„Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia, hanem állapot. Ezt dobta a gép. Van, akit elhagytak, van, aki elhagyott, van, aki megözvegyült és olyan is van, aki házasságra nem vágyott, csak gyermekre. A mindennapokban ugyanazokra a kérdésekre kell választ adniuk, és ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeniük, mint az ideálisnak tekintett kétszülős családban – de egyedül kell boldogulniuk.”

csalad.mandiner.hu,

Nagy Annával, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány elnökével, az Egyedülálló szülők könyve szerzőjével beszélgettünk az egyszülős élet nehézségeiről és az egyszülős családokat támogató budapesti központ létrehozásáról. Interjúnk.

A fenti idézet az Egyedülálló szülők könyve borítójáról való. Mit üzensz ezzel: az egyszülősök nem felelősek a sorsukért, nem tehetnek arról amilyen helyzetbe kerültek?
 
Nehezen tudnám meghatározni, mit is jelent az, hogy valaki tehet a helyzetéről. Minden harmadik egyszülős családban meghalt az apuka vagy az anyuka – itt biztosan senki nem felelős. Sokan vannak, akiket elhagyott a párjuk – hogy itt ki felelős és ki nem, azt nehéz lenne megmondani. Sok kapcsolat bomlik fel például akkor, amikor beteg vagy sérült gyerek születik – az egyik fél egyszerűen nem vállalja be ezt a nehezített helyzetet és elmegy. Felelős-e az, akit elhagytak és egyedül marad a gyerekkel? Vannak, akik maguk lépnek ki egy kapcsolatból, de itt sem tudhatjuk, hogy pontosan mi áll e mögött. De talán nem is a felelősség a legfontosabb kérdés egy ilyen helyzetben.
Nekünk, akik 11 éve igyekszünk segíteni ezeket a családokat, nem az a dolgunk, hogy ítélkezzünk és eldöntsük, hogy ki miért került ilyen helyzetbe. Azt szeretnénk, hogy azok, akik már benne vannak, segítséget, támogatást kaphassanak a mindennapokhoz, hogy ők is és a gyerekeik is jobban érezzék magukat, teljesebb, egészségesebb, emberibb életet élhessenek. Hiszen az egyik szereplő egészen biztos, hogy semmit nem tett azért, hogy egyszülős családba kerüljön és ez a gyerek.
 
Hány érintettről van szó Magyarországon? Mekkora az elváltak, az özvegyek vagy más okból gyereket egyedülállóként nevelők aránya?
 
Pontos számokat senki nem tud mondani, a statisztikusok véleménye is megoszlik arról, hogy pontosan ki is számít egyszülőnek. Valahol 300-350 ezer között van az egyszülős családok száma és több mint félmillió gyereket nevelnek. Sokszor beszélek ezekről a számokról, de még mindig megdöbbent ez a magas szám, hiszen egy nem egészen tízmilliós országban élünk. Az egyszülős családok nagyobb részében válás szakította szét a családot, de már említettem az özvegyek nem elhanyagolható számát. És vannak azok, akik egyedül vállalnak vagy egyedül fogadnak örökbe gyereket – az ő esetükben sem mindig arról van szó, hogy így tervezték az életüket, valamiért így alakult. Az egyszülős családok döntő többsége kétszülős családként indult, aztán történt valami.
 
Mennyiben női ez a jelenség? A férfiakat mennyiben érinti?
 
Tíz egyszülős családból majdnem kilencben az anya a családfenntartó. De több tízezer férfi nevel egyedül, ami szintén nem elhanyagolható szám.

Melyek a külföldi tendenciák ezen a téren?

A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a következő generáció egyharmada – legalábbis egy ideig – egy szülővel fog nevelkedni. A magyarországi magas szám tehát nem elszigetelt jelenség, világtendenciáról van szó. Hogy melyik ország hogyan támogatja, vagy nem támogatja az egyszülősöket, az legalább olyan változatos, mint maguk a családok. Van, ahol kiemelten, a kétszülős családokhoz képest további juttatásokkal segítik őket és van, ahol nem fordítanak rájuk különösebb figyelmet. Ugyanez igaz a civil támogatásra is: a briteknél például 100 éve működik egyszülős központ, más országokban esetleg meg sem említik őket.

Nemrég jelentős kormányzati segítséget kaptak az egyszülősök. Egyrészt, a nagycsaládosok mellett most már ők is előnyt élveznek a bölcsődei felvételeknél, másrészt félmilliárdos támogatást kapott a leendő egyszülős központ. Mit jelentenek ezek az egyszülősök számára a gyakorlatban?
 
Igazi áttörést jelent ez a támogatás, mind gyakorlati, mind pedig szimbolikus értelemben. Az, hogy létrejöhet egy központ, ami személyre szabottan ezeknek a családoknak kínál segítséget, ahol nem kell szégyellni, ha valaki nem tud apukát „prezentálni” egy rendezvényen, ahol róluk, nekik és velük zajlanak a programok, óriási dolog és reményeink szerint nagyon nagy segítség lesz az egyszülős családoknak. A másik oldalról pedig határozott és világos jelzés arra, hogy fontosak és egyenrangúak ezek a családok, nem „csonkák”, ahogy régebben hívtak minket – bár néha ez még mindig megesik.
 
Segítségnyújtásban vannak már tapasztalataid, hiszen tizenegy éve hoztad létre az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványt, vezeted a www.egyszulo.hu honlapot. Miért hoztad ezt létre, mi a te személyes történeted?
 
Mint a legtöbb civil, én is személyes indíttatásból hoztam létre az alapítványt. Amikor egyedül maradtam a fiammal, annyira kellett volna a segítség és annyira nem találtam semmit, hogy úgy éreztem, muszáj nekem csinálnom egyet. És minél inkább mások felé fordul az ember, annál inkább elfordul a maga bajától. Segíteni jó, de sokszor azt is megmenti, aki segít. Remélem, hogy a központban is sokan meg tudják majd tapasztalni a segíteni és segítve lenni állapotot.
Az interjút ITT tudjátok továbbolvasni!

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Évek óta növekszik a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj

2010 óta folyamatosan növekednek a családokra fordított állami források, egyre több pénz marad a családok, a kisgyermekesek zsebében - közölte...

Close