Felelős Szülők Iskolája: húsz szakértő, önkéntes és több ezer család közössége + JÁTÉK!

Amerre járok, képviselem az élmény alapú oktatást, mert hiszem, hogy az a jó, ha a gyerek kérdez és nem a tanár – mondja Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolája (FSZI) alapítója. Számomra ez misszió, közösségi élmény, elhívás, motiváció, értékképző, szenvedély, szabadság és életigenlés egyszerre – teszi hozzá Vargacz Alexandra, az FSZI társvezetője. Páros interjúnk.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
oktatás
2017. november 29. Antal-Ferencz Ildikó

Lisa, mi volt a célod a Felelős Szülők Iskolája (FSZI) nyolc évvel ezelőtti alapításával? Elérted?

Tibenszky Moni Lisa (Lisa): Épp annyi éves a kezdeményezés, mint a fiam, hisz valójában az ő születése és az ott kialakult nehéz élethelyzet hozta meg ezt a fajta veszteség feldolgozást. A Honvédkórházban szültem, ahol egy vércsoport összeférhetetlenség miatt a fiam bekerült a koraszülöttosztályra, ahol ápolták, gyógyították. Két hét rettegés, de sikerült. Ekkor kereteződött át az életem. Megtanultam sorrendet tenni, tanultam alázatot, harcolni egy kisgyermek életéért, elfogadni szakmai és emberi segítséget az orvosoktól, ápolóktól, sortárs édesanyáktól. A kezdeti ijedtség és a bent töltött idő rádöbbentett arra, hogy a szülővé válás folyamata kicsit sem egyszerű, de tanulható folyamat. Az odafordulás, a sorsközösség vállalása volt a legfontosabb, ami a mamákat összekapcsolta a „korán”. A kezdeti traumán túljutva elkezdtem cikkeket írni, saját és más szülői kérdések alapján felkeresni szakértőket. Az első előadásunkra Ranschburg tanár úr is eljött. Akkor már menthetetlenül felkerült a pont az i-re, hiszen közösség, baráti „szövetség” alakult, ami azóta kiteljesedett: a gyermeknevelés főbb kérdéseire örömmel keressük együtt a válaszokat immár közel húsz szakértővel, önkéntessel és több ezer családdal.

Szandi, te mikor csatlakoztál? És miért? Hiszen te még nem vagy szülő…

Vargacz Alexandra (Szandi): Lisával majdnem a FSZI alapítása óta ismerjük egymást, így szinte a kezdetektől tudtam segíteni a rendezvényeken és egy-egy projektet körülölelő különböző feladatokban. Persze, akkor, közel nyolc évvel ezelőtt, én még zöldfülű nappali tagozatos egyetemista voltam (nevet), de már akkor éreztem, hogy ezzel még feladatom lesz, amihez első perctől megkaptam a bizalmat. Ahogy telt az idő és egyre többet dolgoztunk együtt, kialakult közöttünk egy olyan szakmai és emberi kémia, valamint egy olyan mély barátság, ami egyértelművé tette, hogy ez bizony hosszú távra szól. Úgy hozta az élet, hogy 2015 decemberében vezetőként is csatlakoztam, azóta ketten visszük Lisával a FSZI közösségét. Minden kérdésben konzultálunk a végső döntés előtt, ami pedig a feladatok leosztását illeti, a vezérelv az, hogy Lisáé a stratégia és a kommunikáció, enyém pedig az operatív és az online marketing, de az is előfordul mindkettőnk részéről, hogy egy-egy szívünkhöz közelálló projektet, rendezvényt teljes egészében magunkra vállalunk. Nekem saját gyerkőcöm ugyan még nincs, azonban igazi nagycsaládban nőttem fel, három fiatalabb testvérrel, akiktől és a szüleimtől rengeteg értéket kaptam, amiket igyekszem is továbbadni. Középiskolás korom óta pedig több száz gyerekrendezvényen voltam animátor, innen az elhívás. Ha pedig az ember gyerekekkel foglakozhat, a mozgás, az érzékenyítés, a játékos fejlesztés által nevelhet, akkor az könnyen a missziójává válik, amelynek a megvalósításán egész életében dolgozni szeretne. Számomra a FSZI: misszió, közösségi élmény, elhívás, motiváció, értékképző, szenvedély, szabadság és életigenlés egyszerre.

Ahogy mondani szoktátok, az FSZI egy ernyőszervezet, amely égisze alatt számos neves szakemberrel együtt dolgozva, rengeteg különböző típusú edukációs programot szerveztek. Mi alapján választjátok ki, hogy mivel foglalkoztok? Mi a közös ezekben a témákban/eseményekben?

Lisa: Valóban sokszor vagyunk sok helyen, de ez azért az utóbbi napokban valóban extra menet volt. (nevet) Csak az elmúlt hetekből mazsolázva: KidsOasis családbarát szállások konferencia, koraszülöttek világnapja, KIDexpo, interaktív színház középiskolásoknak, gyermekjogok világnapi konferencia – ezeken hol (társ)szervezőként, hol együttműködő illetve beszélgető partnerként voltunk jelen. Minden esemény, amit szervezünk vagy médiatámogatunk, a gyerekről, boldog gyermekkor megvalósításáról és az ahhoz vezető útról szól. Ehhez hozzátartozik az, hogy egy szülő, tanár, diák tudja, hogy milyen jogai vannak, hogy őszinte, odaforduló asszertív kommunikációval iskolai, családi konfliktusok feloldhatóak, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztése talán fontosabb lenne ma, mint az évszámok oktatása a google korában…stb.

Az oktatásra még visszatérünk, de először hadd kérdezzem meg: mely programjaitokat tartjátok a legfontosabbak? Melyek állnak legközelebb a szívetekhez, melyekre vagytok a legbüszkébbek?

Szandi: Huh, nehéz választani, én mindegyiket szeretem, és igazán szerencsésnek tartom magunkat, hogy olyasmivel foglalkozhatunk nap, mint nap, amiben kiteljesedünk, mindemellett értéket is képvisel. Ha viszont muszáj egyet kiemelni, akkor nem tudok kibújni a bőrömből: az első diplomám a Testnevelési Egyetemen szereztem, így a lelkemben minden különleges helyre kerül, ami a sporttal kapcsolatos. Ezért a szívemhez legközelebb a Tóparti Futóparti Családi- és Gyerekfutás áll, amelyet három éve folyamatosan megszervezünk minden áprilisban a Velencei-tó partján a Decathlon támogatásával, ahol az egész család átélheti a közös sportolás élményét. A több hónapnyi szervezés legnagyobb eredménye pedig hatszáz mosolygós és csillogó szempár, éremmel a nyakban és a lelkükben egy olyan sportélménnyel, ami az élet egyéb területein is segít nekik építkezni, a különböző akadályokat könnyebben venni.

 

Lisa: Én legalább hármat említek meg. A Rögtönzött Szülői Értekezlet és a Mozaik Múzeumtúra számomra kiemelt jelentőségű, ahogy a Da Vinci Learning TV csatornával való együttműködésünk is. Mindegyikre nagyon büszke vagyok és mindegyikről egyenként rengeteget tudnék mesélni…

Akkor menjünk ezeken végig. A Da Vinci Learning csatornával már egy jó ideje együttműködtök, nemrég a program magyarországi nagykövete lettél. Miért vállaltad el, mivel jár ez a szerep?

Lisa: Nagy megtiszteltetés, hogy a Da Vinci Learning TV csatorna nagykövete lehetek Magyarországon. Mindig is szerettem a felfedezéseket, kísérleteket legyen egy jópofa kisvideó elkészítése vagy akár elefántfogkrém készítése az otthoni konyhában. A játékos, ha úgy tetszik, kicsit bolondos közös kísérletezés nálunk nagy hagyomány a családban, hát még most. Mióta felkért a tv csatorna erre a feladatra a fiaim önkéntes segítőim lettek, „hivatalosan” nézhetik a jobbnál jobb játékos, tudományos sorozatokat a Da Vinci Learningen és legutóbb a Kidexpon boldogan segítettek nekem a színpadi vulkán kitörés előidézésében, nagy sikerrel. Jó látni, hogy egy-egy kisfilm, mit indít el bennük, hogy azóta örömmel visznek be kísérleteket a suliba, és bemutatják, saját ötlet alapján. Persze ehhez kell olyan tanár, aki örömmel fogadja ezt… Amerre járok, képviselem az élmény alapú oktatást, mert hiszem, hogy az a jó, ha a gyerek kérdez és nem a tanár. Most épp egy iskolai programra készülünk, élményórát tartani Da Vinci Learning kisfilmekkel és kísérletekkel. Imádom látni azokat a csillogó tekinteteket, amit rám vetnek a srácok, amikor beindul az agyuk, amikor ők önthetik össze a komponenseket, és amikor sikerül valami, mert az ő sikerük. Hamarosan megérkezik az új applikáció is a Da Vinci Learningtől, amely bárhol, bármikor elérhetővé teszi a gyerekek, szülők, tanárok számára, hogy izgalmas kisfilmekkel szórakoztassák magukat akár táblagépeken, akár okostelefonon. A diákokat meg kell arra is tanítani, hogy miként tudnak tanulni is ezeken a multimédiás eszközökön, mert ez az ő nyelvük.

Már második éve viszitek a Mozaik Múzeumtúrát az iskolákba, amellyel vidékre, sőt határon túlra is eljutottatok. Mi ezzel a célotok? Milyenek a visszajelzések a meglátogatott iskolák részéről?

Szandi: Erre szívesen válaszolok én, mert az én szívemhez is nagyon közel áll ez a program. A Mozaik Múzeumtúra egy országos múzeumnépszerűsítő program, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Néprajzi Múzeum és az Örökség Kultúrpolitikai Intézet koordinálásával valósul meg, ezen belül az iskolai edukációs program felkért szakmai partnere a FSZI, immár második éve. A legfőbb cél, hogy a 10-14 év közötti korosztály számára megmutassuk, a múzeumok olyan helyek, ahol játékosan, a modern technológia eszközeinek segítségével, élményszerűen is lehet tanulni, érdekességekkel találkozni. Azt szeretnénk, hogy ezáltal a gyerekek is rendszeres múzeumlátogatóvá váljanak akár az osztállyal, a szülőkkel vagy a barátokkal közösen. A gyerekek saját közegébe, az iskolákba (tornatermekbe, tantermekbe, aulákba) visszük el a múzeumokat és múzeumpedagógusaikat, akik fél napon keresztül interaktív foglalkozások keretein belül játékos feladatokkal látják el a diákokat. Van itt interaktív hangszerbemutató, alaki kiképzés a szabadságharc mozzanataiból, fergeteges Reformáció 500 vetélkedő Jocó bácsival, egy televízió belsejében barangolás táblagépek segítségével, vagy éppen légiharc egy MiG-29-essel az osztályteremben és egy vadászrepülőgép felfedezése VR (virtuális valóság) szemüvegeken keresztül. A pedagógusok, az iskolák nyitottan és örömmel fogadják a programot, a visszajelzésük egyöntetűen az, hogy minél több ilyen rendhagyó tanítási napra lenne szükség, projektnapokra, témahetekre, vetélkedőkre, hiszen ezek a XXI. századi kompetenciák mentén fejlesztik a gyerekeket. Minden ilyen alkalommal a kommunikáció, az együttműködési készség, a kreativitás is nagymértékben fejlődik, amelyeket a hagyományos, frontális oktatás keretein belül nem lehet hatékonyan erősíteni.

És végül a Rögtönzött Szülői Értekezlet Jocó bácsival és a Momentán társulattal, ahol interaktív formában dolgoztok fel különböző szülő-diák-tanár helyzeteket. Januárban lesz a tizedik előadás. Mi a titka a sikerének?

Lisa: Egy évvel ezelőtt egyszeri előadásnak indult az iskolaszínházi előadásunk, és január lesz a tizedik. A recept a következőként hangzott: végy egy kissé pimasz, improvizációban zseniális csapatot, akik képesek mindent eljátszani azonnali helyzetekben is – ez a Momentán Társulat–; végy egy hibbant ötletekkel megáldott a tanárt, aki szerint a hülyeség és a humor a legfontosabb a tanításban – Balatoni József, alias Jocó bácsi–; végy egy érzelmi hullámvasút vezetésére kiképzett „angyalt” – Polus Enikő–, mentálhigiénés szakértő ; és végy egy szemtelen, versvirtuóz kamaszt – Balogh Lali. Ezeket dobd be az arénába és hagyd, hogy játszanak, kemény dolgokról is, kirekesztés, tanár-szülő viszály, netes zaklatás … és hagyd hogy a közönség kérdezzen, érezzen, adj teret erre a szülőknek és a gyerekeknek is. Néha mi magunk is megkönnyeztük. A január 20-i Rögtönzött Szülői Értekezleten sok meghökkentő dolog lesz, mi már készülünk. Az ezt követő eseményekre vendégszereplőket is hívunk majd, de hogy kit, az még titok.

Őszi évadnyitó estetekre nemcsak állandó munkatársaitokat hívtátok meg, például Jocó bácsit, aki az élményalapú oktatásról tartott előadást, hanem finn oktatást ismerő szakembereket is. Miért foglalkoztok a finn oktatással?

Lisa: Az oktatás igen fontos dolog, mert az iskolai évek – közel 20 év – meghatározza egész életünket. Ha van példakép, ha van egy tanár, aki tud motiválni, egy közösség, ahol az lehet a gyerek, aki, és pszichológiailag biztonságban van, akkor élmény lesz a tanulás! Alapvetően a családból hozott értékek indítanak el egy kisembert a nagybetűs életbe, de ha ezek nem állnak harmóniában az iskolába kapott mesekövekkel, netán megfeszülés, félelem övezi a gyerek életét, akkor egy életre sérül. A lelki értelemben kapott pofon sokszor annyira bánt, mint a valódi. Balatoni Jocó az egyik legkedvesebb szakértőnk, aki élmény alapú oktatás terén megvalósított munkája példaértékű, ezért kértük fel őt, hogy mondja el, mi a titka, mely segít a szülőknek és a tanároknak is, itt is nagy sikerrel. A finn oktatás kiválósága pedig a differenciált, személyközpontú képzési rendszerben rejlik, ami sajnos nálunk igen foghíjas. Ezt sok szülő és pedagógus is így érzi, ezért lett olyan népszerű – közel egy millió embert ért el – az erről szóló cikkem.

Legközelebbi eseményetek az idei „állandó” helyszínetek, a K11-ben zajló programsorozat következő része, Kádár Annamária meseterapeuta december 11-i előadása. Miért éppen őt hívtátok meg? Mivel folytatódik még a sorozat?

Szandi: Ennek több oka is van. Egyrészt, mert mindketten nagyon szeretjük az ízes előadásmódját, szakmaiságát és egyedi stílusát. Volt szerencsénk már több alkalommal hallgatni őt és ezt szeretnénk megmutatni a FSZI közönségének is. Másfelől kiemelt jelentőségű a téma, amivel készül: a mesepszichológia, a mesék szerepe és lelki, érzelmi háttere a gyerekek életében, a szülők ebben való felelőssége és feladatai. De még ennél is tovább megy, az életmesék fontosságáról is beszél majd, arról, hogy milyen „hamuban sült pogácsával” indíthatjuk útnak gyermekeinket annak a bizonyos nagybetűs életnek az útvesztőiben. Ennél többet nem árulok el. (mosolyog) A K11 Művészeti és Kulturális Központban megrendezésre kerülő edukációs előadássorozatunk következő programja pedig éppen a 2018. január 20-i 10. Jubileumi Rögtönzött Szülői Értekezlet lesz. A visszajelzések alapján látjuk és érezzük az edukációs előadások jelentőségét a szülők, pedagógusok, gyermekekkel foglalkozó szakemberek életében, mindennapjaiban, így ígérjük, a jövőben is készülünk majd ehhez hasonló programokkal a FSZI égisze alatt szép számmal.

Milyen más szervezés alatt álló terveitek és távolabbi vágyaitok vannak még?

Szandi: Szerencsére ezekből sosincs hiány és olyan személyiségtípusok vagyunk, akiket az újabb és újabb kihívások inspirálnak, folyamatosan egy magasabb motivációs szinten tartanak. Az én fejemben a szakértői csapat bővítése, és ezáltal az előadások témáinak kitágítása motoszkál, valamint van három-négy olyan tematikus naphoz vagy időszakhoz aktuálisan kapcsolódó rendezvényötletünk a fiókban, amelyeket nagyon szeretnénk megvalósítani, azonban ezekről ebben a pillanatban még nem rántanám le a leplet. Annyit azonban elárulhatunk, hogy ezek nagyban segítik majd a szülőket gyermekükkel kapcsolatos döntési helyzetek megoldásában, egy széles spektrumú informálódásban és szemléletformálásban, illetve van olyan koncepciónk is, amely érzékenyítő programként állná meg a helyét.

Lisa: Egy az apáknak szóló családbarát programsorozatra készülünk tavasszal, mindenképp szeretnénk fórumot szervezni a védőnők, egészségügyi szakemberek és családok számára, tervben van több kamaszokkal foglalkozó előadásunk is, és természetesen továbbra is élen járunk majd az élménypedagógiai programok népszerűsítésében, szervezésében is.


Akit érdekel Kádár Annamária meseterapeuta december 11-i Miért kellenek a királylányok és a királyfik? című előadása, játsszon a páros belépőért az FB oldalunkon!