Családháló

Kezdőoldal Beszélgetések Házassági szerződés: Kínos? Racionális? Önvédelem?

Házassági szerződés: Kínos? Racionális? Önvédelem?

A szerkesztőségben úgy éreztük, hogy a házassági szerződésekkel kapcsolatban sokak fejében téves információk, esetleg félelmek élnek, ezért felkerestük Dr. Gaál Edina ügyvédnőt, aki segített tisztába tenni, mit is jelent és tartalmaz pontosan egy ilyen szerződés. Dr. Gaál Edina már több mint egy évtizede foglalkozik kizárólag családjoggal, ezért az elmúlt évek tapasztalatiról kérdeztük őt.

Írta: Csontos Dóra,

A szerkesztőségben úgy éreztük, hogy a házassági szerződésekkel kapcsolatban sokak fejében téves információk, esetleg félelmek élnek, ezért felkerestük Dr. Gaál Edina ügyvédnőt, aki segített tisztába tenni, mit is jelent és tartalmaz pontosan egy ilyen szerződés. Dr. Gaál Edina már több mint egy évtizede foglalkozik kizárólag családjoggal, ezért az elmúlt évek tapasztalatiról kérdeztük őt.


Családháló: Kiknek érdemes és miért házassági szerződést kötnie?

Dr. Gaál Edina: Egy fiatal házaspár még nem tudhatja, hogy mennyire lesznek majd vagyonosak a házassági életközösségük során, így érdemes lehet már a házasság elején megkötni egy ilyen szerződést. A házasságkötést követően is lehet szerződést kötni, ha ennek az igénye bármikor felmerül. Főleg azoknak érdemes ilyet kötni, akiknél legalább az egyik félnek, vagy mindkettőjüknek vállalkozási vagyona is van és szeretnék egymás felelősségét elkülöníteni. Ezzel elkerülhető, hogy a másik adóssága miatt veszélybe kerüljön a közös vagyon, így csak az adott fél saját vagyonát terheli a vállalkozás kockázata.

A házassági szerződés jó lehet még a házasság előtti, vagy a házasság alatt szerzett különvagyonok megóvására is. Például ha valaki örököl egy ingatlant, de ő azt később eladja, akkor az ebből befolyó bevétel az Ő különvagyona lesz. Ha ebből valami mást vásárol később (pl. autót, ingatlant), akkor az is megőrzi a különvagyoni jellegét. Ha később ez vitássá válik egy házassági vagyonjogi perben, akkor ennek a félnek kell bizonyítania a különvagyoni pénz útját, azaz, hogy biztosan ugyanannak a pénznek a felhasználásával vette az autót, vagy az új ingatlant, amit az eladott különvagyoni ingatlanért kapott. Ez a gyakorlatban – főleg ha nem bankszámláról történtek az utalások – nagyon nehézkes lehet. Ezt könnyítheti meg egy házassági szerződés. A későbbi vitás helyzeteket és a hosszadalmas pereskedést kerülhetjük el vele. Egy házassági vagyonjogi per 3-5, de akár 10 évig is elhúzódhat és nagyon sok pénzbe kerül. Ennek egy része csak az ügyvédi munkadíj. A bíróság felé fizetendő – többszázezer forint nagyságrendű – illeték is felmerül, aminek a maximuma másfél millió forint, és ezen kívül még szakértői díjakat is ki kell fizetni az eljárás során. A bíróság nem tudhatja egy ingatlanról/autóról/cég üzletrészről, hogy annak mennyi az értéke, ezért szakértőket rendel ki, aminek mind díja van.

Egyszerűbb és célszerűbb egyszer beleinvesztálni egy nagyobb összeget (attól függ, hogy mekkora vagyonról kell rendelkezni, mennyire összetett és bonyolult a szerződés) a házassági szerződésbe és ezt követően, ha szükség lesz rá, akkor ennek mentén már egyszerűen el tudnak válni. Innentől már csak a házassági kötelék felbontása és a gyerekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása lesz a per tárgya és nem a közös vagyon megosztása.

CSH: Gyerekekkel kapcsolatos kikötések tehetők egy házassági szerződésbe?

GE: A házassági szerződés csak a vagyonjogi kérdésekről rendelkezik. Ha a szülők arra is fel szeretnének készülni, hogy ha történik velük valami (pl. cselekvőképtelen állapotba kerülnek) akkor ki gondoskodjon a gyermekükről, akkor a Gyámhivatalnál gyámrendelő nyilatkozat formájában kijelölhetnek egy olyan személyt, aki a gyermekek gyámja, illetve vagyonkezelője lesz. Ez lehet egy személy is, de a vagyonkezelésre és a gondozásra külön-külön személyeket is meg lehet jelölni.

Sokan próbálnak olyat bele íratni a szerződésbe, hogy mekkora legyen majd a tartásdíj összege, ha elválnak, vagy kinél maradjanak a gyerekek, de erről nem lehet érvényesen rendelkezni. Ezt azért nem lehet belefoglalni egy ilyen szerződésbe, mert évekkel később, majd a váláskori körülmények alapján dől el, hogy ki gyakorolja a jövőben a szülői felügyeleti jogokat és mennyi lesz a gyermek indokolt szükséglete, mennyi lesz a gyermektartásdíj. Ez más összeg egy kamasznál, mint egy csecsemőnél. Ráadásul egy bizonyos életkor felett a gyermekek véleménye is számít a szülői felügyelet és a kapcsolattartás rendezése kapcsán.

CSH: Hány éves kortól veszik figyelembe a gyermek döntését?

GE: Tizennégy éves kortól már mindenképp. Tizenhat évesen már úgy is dönthet a gyermek, hogy egyik szülővel sem akar együtt élni, úgymond elhagyhatja a szülői házat, de ehhez még a gyámhivatal engedélye szükséges. A 14 évnél fiatalabb gyermekek esetében a döntésbe való beleszólás attól függ, hogy a gyermek mennyire van az ítélőképessége birtokában. Az első lépés, hogy a szülőket kérdezik meg a gyermek jövőbeni felügyeletét illetően, de ha ők nem értenek egyet ebben, akkor a bíróság pszichológus szakértőt rendel ki, és ő tesz javaslatot arra, hogy a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására melyik szülő az alkalmasabb. A szakértő nemcsak a gyermeket, hanem a szülőket is megvizsgálja ebben az esetben.

CSH: Ha úgy voltunk vele, hogy nincs szükség papírra, de váláskor mégis kisemmizne a volt házastársunk, akkor tudunk még valamit tenni ez ellen?

GE: A szerződés a felek egyező akaratát rögzíti. Ha az egyik ki akarná semmizni a másikat – ahogy Ön fogalmazott – akkor azt a szerződést nem szabad aláírni. Megjegyzem, hogy ügyvéd sem készíthet olyan okiratot, amely az egyik felet méltánytalan helyzetbe hozza. A vagyonjogi szerződést kikényszeríteni nem lehet. Amennyiben vagyonjogi igénye áll fenn az egyik félnek a másikkal szemben váláskor, és peren kívül nem sikerül megállapodniuk, akkor házassági vagyonjogi pert kell indítani.

CSH: Egyre többen élnek élettársi kapcsolatban. Számukra is van ilyen vagyonjogi szerződés, vagy ehhez szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat bejelentése?

GE: Természetesen nekik is van lehetőségük erre, de ugyanúgy, mint a házassági szerződéseket, ezeket is be kell vezetni az Élettársi Szerződések Országos Tárába. Ezt a nyilvántartást a közjegyzők vezetik és csak akkor hatályos harmadik személyekkel szemben a szerződés, például egy bankkal vagy végrehajtóval szemben, hogyha a felek ezt közjegyzőnél nyilvántartásba vetették. Ez érvényes a házassági szerződésekre is. Mi megkötjük az ügyvédi irodában a szerződést, majd azt egy közjegyzőnek nyilvántartásba kell vennie a felek közös kérelmére. Ez azért célszerű, mert pl. egy végrehajtási eljárásban erre közhiteles tényként lehet a későbbiekben hivatkozni.

A „bejegyzett” élettársi kapcsolat elnevezés az azonos nemű párokra értendő, de mindenfajta élettársi kapcsolatban lehetséges a vagyonjogi szerződés megkötése és a közjegyzői nyilvántartásba vétel.

CSH: A fiatal házasokra vagy inkább az idősebbre jellemző, hogy házassági szerződést kössenek.

GE: Tapasztalataim alapján ma kb. 28 év körüliek az első házasságot kötő párok. Közülük leginkább azok jönnek szerződést kötni, ahol az egyiknek, de legtöbbször mindkettőjüknek jól fizető állása van, ebből kifolyólag van már valamiféle vagyonuk, és azt szeretnék kölcsönösen megvédeni. Gyakori, hogy aki korábban önállóan vett fel hitelt a különvagyoni ingatlanára, az a továbbiakban is önállóan szeretné azt fizetni – a házassági életközösség alatt is – és nem szeretné, ha a másik félnek elszámolási-, vagy tulajdonjogi igénye lenne az ingatlannal kapcsolatban, a későbbiekben. Ha bérbeadás útján hasznosítja ezt az ingatlant, és az abból befolyó bérleti díjat forgatja vissza a hiteltörlesztésbe, akkor is érdemes kikötni, hogy ez az Ő különvagyona, mert alapesetben – a jogszabályi vélelem szerint – a különvagyon haszna közös vagyonnak számít.  

Második házasságok esetén is jellemző a körülbelül 45 év felettieknél, hogy ragaszkodnak a házassági szerződéshez. Ennek oka, hogy a korábbi válásnál már úgymond megégették magukat és idősebb korukra nem szeretnének újra pórul járni, illetve nem szeretnének évekig pereskedni. Az ő esetükben többször a korábbi házasságból született gyermekek és az új feleség közötti vagyonjogi viták elkerülése miatt is születik házassági szerződés.

CSH: Mennyire játszik szerepet ezeknek a szerződéseknek a megkötésében a szülők akarata?

GE: Van olyan, hogy a szülők erőltetik a szerződés megkötését, mert féltik a gyermekük választottjától a családi vagyont. Nem egyszer fordult már elő, hogy a szülő keresett meg, hogy ilyet akar intéztetni a gyermekének… Én ilyenkor kedvesen arra szoktam kérni, hogy telefonáljon a gyermeke, illetve annak a párja, hiszen ez kettejük döntése kell, hogy legyen és nem kényszer hatására kell eljönniük az ügyvédi irodába, vagy a közjegyzőhöz. Ha a fiatalok önszántukból időpontot kérnek és eljönnek, akkor átbeszéljük a jogszabályi rendelkezéseket valamint az ettől való eltérés lehetőségét. Az én munkamódszerem az, hogy csak a jegyes pár vesz részt ezen a megbeszélésen, a szülők nem, hiszen felnőtt, cselekvőképes emberekről van szó és a saját életükről van szó, amiről önszántukból kell dönteniük.

Tény és való, hogy a szülők erőltetik a legtöbb esetben a szerződés megkötését, és valahol alappal, hiszen nem egyszer fordul elő, hogy nagy értékű vagyontárgyat (pl. ingatlant) ajándékoznak a gyermeküknek és nem szeretnék, ha abból váláskor a másik fél is részesülne. Ezért nagyon jó megoldás, ha a szülők a tőlük kapott ingatlan vonatkozásában haszonélvezeti jogot jegyeztetnek be és akkor az ingatlan használata ügyében például csak ők tudnak dönteni a jövőben.

CSH: Mennyire elterjedt Magyarországon ezeknek a szerződéseknek a megkötése?    

GE: Én leginkább Budapestet látom, hiszen itt élek és itteni ügyeket viszek, de úgy tapasztalom, hogy egyre elterjedtebb. Főleg a házasságkötések időszakában, vagyis tavasszal és nyáron fordulnak hozzám ilyen ügyben. Én mindenképp javaslom egy ilyen szerződés megkötését. Vannak, akik eredendően rosszallják erkölcsileg, bizalmatlanságnak tartják a másik féllel szemben, de úgy vélem, hogy aki racionálisan gondolkodik vagy van már ilyen jellegű negatív tapasztalata korábbról, annak hatalmas előnyt jelent a vagyoni viszonyok tisztázása.

CSH: Ha korábban volt munkaviszonya egy nőnek, de később háztartásbeli lesz akkor hogyan módosul egy ilyen szerződés?

GE: A házassági szerződést időközben lehet módosítani, illetve közös döntés alapján figyelmen kívül is hagyhatják a felek válás esetén, vagy eltérhetnek tőle. Ennek formailag ugyanaz a módja, mint az eredeti házassági szerződés megkötésének. A gyermekgondozás idejére szoktunk kitételeket tenni a szerződésbe. Megjegyzem az is elképzelhető és ma már egyre gyakoribb, hogy a férj marad otthon a gyerekekkel, tehát ez nem csak a nőket érintheti.

A szerződésnek méltányosnak kell lennie, mert a háztartásban végzett munkának és a gyermeknevelésnek is van értéke. Elég csak belegondolni, hogy mennyit kell fizetni óránként egy bébiszitternek, vagy takarítónőnek. Sokan azt hiszik, hogy a házassági szerződés az egyik fél kisemmizéséről szól, pedig ez egyáltalán nem így van, a szerződésnek mindkét felet védenie kell.

Hozzászólások

hozzászólás

Ez is érdekelhet!
Read previous post:
Az epidurális érzéstelenítés különös hatása az újszülöttekre

Egy friss kutatás szerint azok a babák, akik úgy születnek, hogy édesanyjuk előzetese epidurális érzéstelenítést kapott, egy kicsit alacsonyabb Apgar-teszteredményt...

Close