Családháló

Kezdőoldal Beszélgetések „Hogy mindenki emelt fővel járhasson…” – interjú Dr. Velkey Györggyel a Bethesda főigazgatójával

„Hogy mindenki emelt fővel járhasson…” – interjú Dr. Velkey Györggyel a Bethesda főigazgatójával

2019 végén megnyílhat az az új kórházi szárny, ahol az országban először valósulhat meg az intézményen belüli természetes szülés, s ahol sem abortusz, sem hálapénz nem lesz többé. Dr. Velkey Györggyel, a Bethesda Kórház főigazgatójával beszélgettünk tervekről, értékrendről és egy kifehéredő egészségügy lehetőségéről.

Írta: Gyarmati Orsolya,

Családháló: Ön szerint miért váltott ki olyan nagy felzúdulást az a tény, hogy a Bethesda Kórház (és az Irgalmasrendi Kórház) nem fog terhességmegszakításokat végezni leendő szülészeti-nőgyógyászati osztályukon?

Dr. Velkey György: Ez egy nagyon érzékeny téma, amit, úgy érzem, sokszor túlreagálnak. Mi nem szeretnénk mást, mint a mi etikai normáink szerint megteremteni egy olyan szülészeti osztályt, ami egy alternatívát nyújt, és ezzel nem sértjük azon nők jogait, akik a jogszabályoknak megfelelően abortuszt akarnak végeztetni. Az igény, hogy legyen olyan kórház, ahol nincs terhességmegszakítás, régóta jelen van mind a páciensek, mind az egyházak részéről. De egy hasonló fajsúlyú és érzékenységű kérdés is  megjelent, ez pedig a természetes és paraszolvenciamentes szülés. S bár szakmai és egészségpolitikai körökben egyaránt ijedelmet okoztak ezek a fogalmak, mi igyekeztünk ezeket az alternatív kéréseket nyitott füllel meghallgatni, ezek alapján írtuk le egy új osztály koncepcióját, átbeszéltük azt a poltikusokkal, a szakmával, az egyházi vezetőkkel és a fenntartókkal, a kormány pedig ezt a tervünket fogadta be.

CSH: Az abortusz- és hálapénzmentes szülészet kialakítása kapcsán megjelentek olyan vélemények is, amelyek szerint Magyarországon az az intézmény kap az egészségügyben támogatást, amelyik nem végez abortuszt és nem fogad el paraszolvenciát.

V. Gy: Az elmúlt uniós ciklusban 500 milliárd forint, csak az Egészséges Budapest programban közel 200 milliárd forint jut egészségügyi infrastruktúra-átalakításra. Hatalmas fejlesztési összegről beszélünk tehát. Ennek az egészségügyi ellátórendszernek a Bethesda nagyon fontos része, mivel az országban mindössze két önálló gyerekkórház működik, s ebből az egyik a mi intézményünk. Országos és térségi feladatokat látunk el, s abból a hatalmas összegből, amiről beszélünk, mi 6,37 milliárd forintot kapunk, amelyből biztosítanunk kell az új profilok létrehozását, az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítását, meglévő ellátásaink korszerűsítését, egy új szülészet-nőgyógyászati osztály megnyitását, egy több megyét ellátó gyermeksürgősségi osztályt. Ezen kívül lesz egy országos hiánypótló gyermekpszichiátria, egy MRI-gép, hiszen jelenleg egy gyermekkórház sem rendelkezik ilyennel, s meg tudjuk valósítani a gyermekhospice-ellátást és a tartós lélegeztetési központot is. Új helyre kerül sok olyan országos ellátásunk, mint az égési intenzív osztály vagy gyerekepilepszia-ellátás. Mindezek fényében erre a komplex fejlesztési koncepcióra jutó összeg mértékének és jogosságának a megkérdőjelezése véleményem szerint teljes mértékben érthetetlen.

CSH: Mikor nyílhat meg az új komplexum?

V. Gy.: Egy többéves munka egyik első fázisában vagyunk: most várjuk a kormánytól a támogatási szerződést. Ezt követik az adminisztratív fázisok, a hatósági engedélyek, a tervezés és kivitelezés megpályáztatása, s ezután jöhet maga a megvalósítás, ami reményeink szerint az év végén kezdődhet meg, s ha minden jól megy, 2019 második felében indulhat el az új épületszárnyban a munka.

CSH: Hogyan kell elképzelni az együttműködést az Irgalmasrendi Kórházzal?

V.Gy.: Bő egy évtizede már annak, hogy a négy nagy fekvőbeteg-ellátással is bíró egyházi kórház szövetségbe tömörült. A Bethesdán és az Irgalmasrendi Kórházon kívül a Budapesti Szent Ferenc Kórház és a MAZSIHISZ Szeretetkórháza is ennek az egyesülésnek a tagjai. Az Egyházi Kórházak Szövetsége egy jól felépített, bár az országos méretekhez képest kisebb volumenű alternatív ellátórendszerként is felfogható, amely csecsemőkortól aggastyánkorig a legtöbb ellátást biztosítani tudja, s amire nagyon nagy igény is van: sokan keresnek meg minket az ország minden részéről, hogy szeretnének egyházi kórházi közegben gyógyulni.

CSH: Milyen hiányterületeket pótol majd a beruházás?

V.K.: Nagyon hiányzott ebből a gyógyítási rendszerből néhány szakág, többek között a szülészet-nőgyógyászat, mert ilyen ellátást eddig az egyházi kórházak nem végeztek, de mondhatnám a pszichiátriát is. Már jópár éve annak, hogy ebben a szövetségben elhatároztuk, hogy létrehozunk ilyen ellátást, s az a modell látszott a leginkább megvalósíthatónak, hogy a szülészeti ellátást a nagyon jelentős gyerekkapacitásokkal rendelkező Bethesdában alakítsuk ki, hiszen ezáltal újszülött kortól akár az egész gyermekkor során tudjuk biztosítani a komplex megfigyelést és ellátást. A szülés során az újszülött van leginkább veszélyben, ezért rendkívül fontos (lenne) a magas szintű neonatológiai és gyerekgyógyászati ellátás folytonos biztosítása. A beruházással egyfajta anya-gyermek-központot hoznánk létre, ami egyébként egy nemzetközi modell is egyben, és az Egészséges Budapest programban is szerepel. A betegbiztonság és a szakmai professzionalizmus szempontjából is lényeges a Honvéd Kórház és a Bethesda közötti sokéves együttműködés, mivel a Honvédban nincsenek gyerekkapacitások, csak egy koraszülött intenzív osztály, nálunk viszont éppen a felnőttkapacitás hiányzik, a kettő tehát kiegészítheti egymást: míg a komplikáltabb esetekben a várandós anyákat a Honvéd Kórházba tudjuk küldeni, ahogy a koraszülötteket is, addig nálunk folytatódhat (ahogy most is folytatódik) az onnan kikerülő babák tartós gondozása. Ezek miatt döntöttünk úgy, hogy a Bethesda adja a szülészeti hátteret az egyházi kórházak szövetségén belül.

CSH: Hogyan kell elképzelni az új szülészetet? Mennyire valósulhat meg az új osztályon az intézményes természetes szülés? Mennyire lesz az anya, a vajúdó kismama kezében a döntés a szülés körülményeit illetően?

V.Gy.: Egyelőre még messze vagyunk attól, hogy pontos eljárásrendről tudjunk beszélni, de annak a szülész-nőgyógyász csapatnak a tagjai, akik az új osztály koncepciójának kialakításán dolgoztak, nagyon régóta a természetes szülés hívei. Nyugat-Európában és helyenként a hazai gyakorlatban is egyre inkább elfogadott a szülést  természetes folyamatnak tekintő szemlélet. Rengeteg ilyen tapasztalattal bíró szakember áll mögöttünk, s meg fogjuk találni a módját annak, hogy az új osztályon ezt a fajta hozzáállást minél inkább megvalósítsuk a gyakorlatban is, és egyfajta referenciaintézményként tudjunk működni, már csak azért is, mert az igény az intézményes keretek között zajló, természetes szülésre nagyon nagy.

CSH: Újdonságnak számít majd az is, hogy a beruházásban érintett intézményekben megszűnik a hálapénz, s a helyét felváltja az alapellátás, amely TB-finanszírozott, míg az ezen felül igénybe vehető „extra” szolgáltatásokért meghatározott összeget kell fizetni. Hogyan kell ezt a jól hangzó elméletet a gyakorlatban elképzelni?

V.Gy.: Nem egyszerű a kérdés, egyelőre mi is csak az elképzelésnél tartunk, hiszen ez is olyan téma, ami sokak számára érzékeny pont. Ahhoz, hogy ezügyben előreléphessünk, rengeteg tisztázó beszélgetésre és jelentős egészségpolitikai, kormányzati és társadalombiztosítási támogatásra is szorulunk.  A hálapénzrendszert mindannyian jól ismerjük, s a kutatások is bizonyítják, hogy a lényege elsősorban nem a hála kifejezése, hanem a biztonságérzet és a szolgáltatás megvásárlása. Sajnos a paraszolvencia éppen az orvoslásban és ápolásban nélkülözhetetlen bizalomra van rendkívül mérgező hatással, és erősen torzítja a szabályzásokat. Az új rendszerben csakis akkor képzelhető el a szülészet és az ott dolgozók harmonikus jelenléte, ha néven nevezzük, melyek azok az extra szolgáltatások, amelyeket a beteg megvásárolhat, és mik azok az elvárások, amiknek meg kell felelnünk a TB által finanszírozott keretek között. Ezt úgy tudjuk leginkább meghatározni, hogy amit az ügyeletes orvos és szülésznő alapesetben biztosítani tud szülésnél, ambuláns kezelésen vagy az utógondozás során, az ingyenes kell hogy legyen. Ha viszont valakinek olyan igényei vannak, hogy a várandósságát egy adott szülésznő vagy szülészorvos végigkövesse, és készenlétben álljon a szülés várható idején, az olyan extra szolgáltatás, amiért fizetni kell. Ez a fizetés egy pénztárba történik. Az ide beérkező összegek elosztásának is világosnak, szabályozottnak és átláthatónak kell lennie, a pénz nagy része pedig az ellátókat illeti majd. A lényeg tehát az, hogy ki akarjuk fehéríteni azokat a területeket, amelyek most szürkék vagy feketék az egészségügyben, és azt szeretnénk, hogy ebben a rendszerben mindenki emelt fővel járhasson. Az abortusz és a természetes szülés mellett a paraszolvencia tehát a harmadik nagy témakör, amivel kapcsolatban olyan változtatásokat tervezünk, amelyek, ha megvalósulnak, mintaként szolgálhatnának az egész ország számára.

CSH: Hogy áll ma Magyarország abortusz és természetes szülés tekintetében?

V.Gy.: Más országokhoz képest rosszul: az abortuszok száma majdnem tízszer annyi, mint például Ausztriában, a császármetszések aránya is rendkívül magas  európai viszonylatban, arról nem beszélve, hogy mennyire fertőzött a paraszolvencia által az egész magyar egészségügy. Ezeket a tényeket figyelembe véve még inkább kitűnik, hogy az általunk kínált válaszok meglehetősen haladó felfogásról tanúskodnak. A leendő szülészet nem kritika a jelenleg működő szülészeti osztályokkal szemben: mi csupán helyzeti előnyünket szeretnénk kihasználni úgy, hogy a fentebb említett kérdéseket nem megkerülni akarjuk, hanem választ, megoldást találni mindegyikre.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Öt dolog, hogy sikeres legyen a gyereked

Hosszan lehetne arról értekezni, hogy melyik nevelési módszer a célravezetőbb, a szigorúbb, az engedékenyebb, ám abban nem nagyon van vita,...

Close