Jorsits Attila: „A teológia számomra gyönyörködés Isten tökéletességében”
„A teológia számomra gyönyörködés Isten tökéletességében" – vallja Jorsits Attila, evangélikus teológus, aki három kisgyermek édesapja, és informatikusként dolgozik.

„A teológia számomra gyönyörködés Isten tökéletességében” – vallja Jorsits Attila, evangélikus teológus, aki három kisgyermek édesapja, és informatikusként dolgozik.
Teológus – ez komolyan hangzik. Mintha mindig, „hivatalból” is Istennel foglalkoznál. Milyen indíttatásból választottad a teológiai tanulmányokat?
JA: Katolikus családból származom, de a szüleim nem gyakorolták vallásukat, materialista elvek szerint neveltek. Talán épp ennek köszönhetően már gyermekként is foglalkoztatott az élet és a halál, az élet értelmének és Isten mibenlétének kérdése. Ha az élet, majd végül az egész világ elmúlik, mi értelme volt az egésznek? Nem tudtam beletörődni a gondolatba, hogy egy számomra minden szempontból logikus és értelmes világnak a léte ennyire értelmetlen legyen. Így jutottam el 17 évesen a számomra akkor még ismeretlen kereszténységhez. Vettem egy Bibliát, és elolvastam. Bár sok mindent nem értettem belőle – és ez a mai napig így van –, annyi bizonyos lett számomra, hogy az élet értelmét érintő minden kérdésemre megadja a választ. Ekkor kezdődött az én teológusi „pályafutásom”, amiben azóta is a Szentírás tanulmányozása, értelmezése foglalja el a központi helyet. A komolyság, amit a kérdésedben említettél, ebből a szempontból igaz: a teológia létkérdésekkel foglalkozik, és ez valóban komoly dolog, nem lehet félvállról venni. Én mégis inkább a szépségét emelném ki. Számomra ugyanis a teológia gyönyörködés Isten tökéletességében.
Az evangélikus felekezetet tudatosan választottam. Nagy hatással volt rám Luther kegyelemtana és az abból fakadó krisztocentrikus teológia.
Így már értem, hogy a teológia ágai közül miért éppen a biblikumot választottad.
JA: Ez a teológiában és a keresztény hitéletben egyaránt mindennek az alapja. A Szentírás Isten igéje, ehhez mérünk mindent, ebből kiindulva vizsgáljuk az egyes kérdéseket. Nem véletlenül nevezték egyes teológusok tükörnek vagy mércének. Ha elhagyjuk ezt a reformátorok által Sola Scripturá-nak nevezett elvet, akkor a teológia viszonyítási alap híján előbb vagy utóbb parttalanná válik. Rossz bibliaismerettel senki nem lehet jó teológus.
Tudomány-e a teológia?
JA: Na, ez a kérdés igazi „trollmágnes”! Mit nevezünk tudományosnak? Először is a tudományok a valóság megismerésére irányulnak. Isten valóság. Másodszor, a tudomány eredményeinek bárki által megismételhetőnek kell lenniük. Aki hisz Jézusban, üdvözül – ez egy azonos végeredménnyel járó, megismételhető folyamat. A Biblia szerint bárki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy a hite eredményeként kapott üdvösséget maga is megtapasztalja. Bár minél többen részt vennének ebben a tudományos kísérletben! Tudom, hogy ez nem mindenkit győz meg, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Azt gondolom, a teológia nem attól lesz hiteles vagy fontos, hogy kijelentjük róla, hogy tudomány. Ezzel együtt semmit nem veszít a hiteléből azzal, hogy sokan tudománytalannak tartják.
Mindenképp hívőnek kell lenni annak, aki teológus? Lehet-e csak „kívülről” közelíteni ezt a tudományt? Találkoztál már ateista teológussal?
JA: Az emberek sokszor keverik a vallástudományt és a teológiát. A vallástudomány leíró jellegű, adatokat közlő tudomány, amelyben elvileg nem számít a kutató hite vagy világnézete. Célja a vallások különböző adatainak ismertetése, összehasonlítása. A teológia viszont nem a vallásról szól, hanem magáról Istenről; az Ő megismerésére törekszik. Egy személy mélyreható ismerete elképzelhetetlen megfelelő kapcsolat nélkül. Egy egyszerű példával élve: ismertethetem valakinek a külső jellemzőit és adatait kívülállóként is, de ha azt szeretném megtudni, hogyan gondolkodik, mit érez, hogyan és miért szeret, akkor muszáj kapcsolatba lépnem vele, muszáj közel kerülnöm hozzá. Isten egy személy, akiről a teológia minél többet szeretne megtudni. Ez nem megy kapcsolat és az ahhoz szükséges hit nélkül.
Találkoztam már ateista teológussal, de ez a jelenség fából vaskarika. Éveket tanulni azért, hogy valaki olyan dolgokkal foglalkozzon, amik – szerinte – nincsenek?! Persze, ha csak megélhetési kérdés számára, akkor értem a logikát. Egy ateista teológus ma szép karriert futhat be különböző botrányos tanok hirdetésével. Tőlünk nyugatabbra sokan igyekeznek meglovagolni ezt a lehetőséget.
Az interjú még nem ért véget. Folytatás a talita.hu oldalán