Lázár Ervin újratöltve

Új sorozatot indított Lázár Ervin életművéből a Móra Könyvkiadó, amely évtizedek után szerezte vissza a sikerszerző – és több más neves író – műveinek kiadási jogát. A sorozatszerkesztő, Dávid Ádám abban bízik, hogy akár eddig ismeretlen írásokat is kiadhatnak.

– Lázár gyakorlatilag „visszaszerződött” a kiadóhoz, hiszen sokáig itt adták ki műveit. Mi az oka annak, hogy halála után közel 10 évvel újra Mórás lett?

– A kilencvenes évek könyvszakmai krízise a Móra Kiadó számára súlyos következményekkel járt: a radikális létszámcsökkentés mellett számos szerzőjétől is meg kellett válnia. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb célkitűzése az elveszített jogok, életművek visszaszerzése volt. Ennek eredményeként hosszú évek után újra a Móránál jelenik meg többek között Szepes Mária, Fekete István, Gazdag Erzsi, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, Szabó Lőrinc, G. Szabó Judit, Fazekas Anna, Erich Kästner, Astrid Lindgren, valamint Richard Scarry életműve, Bálint Ágnes, Romhányi József és – 2013 decembere óta – Lázár Ervin könyveinek a többsége.

– Melyek az eddig megjelent új sorozat-kötetek?

– A Hétfejű Tündér és A Négyszögletű Kerek Erdő – Bikfi-bukfenc-bukferenc című könyvekkel indult útjára az új életműsorozat, amely a szerző legfontosabb, klasszikussá vált gyerekkönyveit mutatja be új illusztrációkkal. Előbbit Molnár Jacqueline, utóbbit Buzay István rajzolta. A kötetek végén a kevésbé ismert szavak magyarázata és utószó is olvasható. A Hétfejű Tündér a szerző legnépszerűbb mesegyűjteménye: szüntelen játék a szavakkal, műfajokkal. A sok lírai, álomszerű kép és hang humorral párosul. Jól megférnek egymás mellett a kötetben a szokatlan csattanójú állattörténetek, a népi hagyományból merítő írások és a rövid, abszurd mesék, miközben számos különös kérdésre is fény derül. Ki tünteti el a lázrózsákat Juli arcáról? Milyen lesz az időjárás, ha két Reggel összeverekszik a Tejúton? Melyik a legrátermettebb szurkos kezű királyfi? És hány feje van valójában Csodaország Tündérének? A Négyszögletű Kerek Erdő lakói több Lázár-kötetben is felbukkannak. Bruckner Szigfridet már az első kötetben alaposan megismerhettük, és A Hétfejű Tündér legelső, 1973-as kiadásában is szerepelt néhány mese Mikkamakkával és a többiekkel. Aztán 1976-ban napvilágot látott a Bikfi-bukfenc-bukferenc, amely már csak az erdőlakók hétköznapi kalandjairól szólt. Azóta sem jelent meg Lázár-kötet ilyen címmel, amely így a Móra Kiadó egykori és új sorozatát nevében is összeköti.

– Mely köteteit tervezik még megjelentetni, illetve milyen formában?

– A 2014-es Könyvfesztiválra érkezik a Négyszögletű Kerek Erdő másik két kötete: a Gyere haza, Mikkamakka! és a Dömdö-dömdö-dömdödöm is. Az életműsorozat 2014-ben várható további kötetei a Szegény Dzsoni és Árnika, illetve a Berzsián és Dideki című kötetek lesznek, szintén Molnár Jacqueline és Buzay István illusztrációival. A klasszikus mesegyűjtemények és meseregények mellett egy képeskönyvsorozatot is útjára indítunk tavasszal, amelynek kezdő darabja a Foci című mesenovella lesz. Közel egy tucatnyi Lázár-szöveget sorolhatunk ebbe a határműfajba, ám ezek eddig kivétel nélkül elbeszéléskötetekben jelentek meg, és így alig juthattak el gyerekek kezébe. A Fociban a történetet elbeszélő író fia áll elő egy különös kérdéssel: szokott-e Isten focizni? A gondterhelt felnőtt először nem veszi komolyan a gyermeki kíváncsiság őszinte megnyilvánulását, de azután fokozatosan belemegy a játékba, és eljátszik a gondolattal: mi lenne, ha Isten tényleg beállna a magyar válogatottba? Az ő segítségével természetesen a nemzeti tizenegy is legyőzhetetlenné válna. A megrendítően szép történet végén a szerző arra kéri a glóriás gólkirályt: „ha már itt jársz köztünk […] ne hagyj itt rögtön bennünket.  […] Állj egy kicsit a hátunk mögé, tedd a vállunkra a kezed.” Ezt a kötetet Kőszeghy Csilla rajzaival jelentetjük meg.

– Tudnak-e esetleg eddig még ki nem adott írásáról?

– Sorozatszerkesztőként lehetőségem van áttanulmányozni a hagyaték eddig feltáratlan tartományait. Eddig vázlatokat, töredékesen fennmaradt írásokat találtam, de remélem, sikerül igazi gyöngyszemre lelnem.

– Mennyire kell Lázár Ervint újra „bevezetni” a magyar olvasóközönségnek?

– A szerző első kötete óta folyamatosan jelen van műveivel a könyvpiacon, és generációk nőttek fel meséin, amelyeket országszerte játszanak is profi kőszínházakban és diákszínpadokon. Az új mórás kiadás grafikáit igyekszünk minél több fórumon bemutatni. Ennek szellemében vándorkiállítást indítottunk útjára az első két kötet legszebb illusztrációiból. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyerekkönyvtára és a Lázár Ervin Általános Iskola után jelenleg a Miskolci Nemzeti Színházban tekinthető meg a tárlat február közepéig, majd 22-étől a budapesti Madách Színház kiállítótermébe költözik, ahol közel egy hónapig lesz látogatható az anyag. Ősztől pedig életmű-kiállítással készülünk, amely a másfél éve tizenöt helyen kiállított Janikovszky Éva-tárlat méltó párja lehet.

– Elég modernek-e ahhoz ezek a szövegek, hogy vásárolják őket?

– Lázár Ervin modernségét sokrétű nyelvi megoldásai és összetéveszthetetlen stílusa mellett éppen az adja, hogy számos meséje első ránézésre akár népmese is lehetne, csakhogy tudatosan játszik az unalomig ismert motívumokkal, és az elbeszélés szerves részéve teszi az újraértelmezett mesei fordulatokat. Így lesz a hétfejű sárkányból hétfejű tündér, a kerek erdőből négyszögletű kerek erdő, a legkisebb fiúból legkisebb boszorkány, a Százarcú Boszorkából pedig jóságos anyóka. Úgy éreztük, hogy a modern tartalomhoz modern forma való, ezért változtattuk meg a könyvek korábbi formátumát, és változatos tördeléssel, kimagasló minőségű, színes illusztrációkkal ünnepeljük meg, hogy ismét a Móránál jelenhetnek meg Lázár Ervin legfontosabb meséi, meseregényei. Reméljük, a Családháló olvasói is örömmel lapozgatják majd az új köteteket.