„Megállni, felmérni a terepet, belenézni a tükörbe”

Családháló:  Az első Rögtönzött Szülői Értekezlet november végén volt, s akkora sikere lett, hogy e hét szombatjára már meg is hirdettétek a másodikat. Mit gondolsz, miért szeretnék még nagyon sokan látni-hallani, mi történik a ti szülői értekezleteteken?

Tibenszky Móni Lisa: Azért mert nagy a baj, sok a feszültség és igazán senki nem szeret és mer róla beszélni. A szülők rohannak, a „Mi történt a suliban?” kérdés után már csak néhány operatív mondatra kerül sor, persze ennek oka az is, hogy a kiskamasz belefeledkezik a monitorba vagy épp az okostelefonba, ahol sokkal érdekesebb dolgokról chatel a haverjaival, mint hogy a szüleivel beszélgessen. A szülő pedig fáradt, ugyanúgy, ahogy a tanár is. Más eszköz kell ahhoz, hogy szóba álljanak a gyerekek a szülőkkel, hogy példakép lehessen a tanár. Idő, odafigyelés és motiváció, de nem tudjuk, hogy kell ezt a mai világban – hát ezért rendeztem meg a Rögtönzött Szülői Értekezlet című iskolaszínházat, mert itt olyan szakemberek válaszolnak éles kérdésekre, éles helyzetekre, akiket az élet már igazolt. A közönség soraiban pedig a gyerekek, a szülők és a tanárok is ott ülnek, akiknek az első előadáson a 8. percben már kérdésre lendült a kezük, hisz beszorult, megoldásra váró élethelyzetben vannak, és segítségre volna szükségük. Nem csupán a Felelős Szülők Iskolájának alapítója vagyok, de két iskolás gyermekek édesanyja is, s talán épp ezért tudtam hitelesen összeállítani a szülői értekezlet tartalmát, hiszen nekem is voltak, vannak kérdéseim.

CSH: Azonnali megoldásokat kínáltok olyan problémákra, mint az iskolai / online zaklatás, a szorongás, a félelem, önmagunk alulértékelése?

TMN: Nem kínálunk megoldást. Mi felütést, szembesítést és érzékenyítés vállalunk. A humor eszközével a jelenlévők tulajdonképpen saját élethelyzeteiket látják viszont, néha karikírozva a Momentán Társulat zseniális improvizációs színházával. Ezt kerekíti le Polus Enikő érzelemtanár, aki maga is tinédzserambulanciát vezet hihetetlen tapasztalattal, a pontot az i-re pedig Balatoni József, azaz Jocó bácsi, a „tetkós” történelem tanár teszi fel, aki elkötelezett híve az élményalapú oktatásnak és ő maga igen jól műveli azt. Ráadásként pedig van egy tizenöt éves diákunk is, Balogh Lali, aki saját diákéletről szóló verseivel aratott elsöprő sikert, mert ő pont olyan, mint a mi gyerekeink: szerethető, lázadó kamasz, az összes határértéken táncoló érzésével és meglepően felnőtt meglátásaival. A Rögtönzött Szülői Értekezlet egyik titka a program közvetlensége és interaktivitása, valamint a szereplők hihetetlen pedagógiai és beleérzőképessége. Megdöbbentő volt az első teltházas előadáson a közönség nyitottsága, együttműködése: csak úgy záporoztak a kérdések! A kialakult párbeszéd visszaadta a valódi szülői értekezlet hangulatát azzal a különbséggel, hogy itt nem volt „kekeckedő”. Másfél órával az előadás után még mindig ott beszélgettünk, mert elindult a gondolkodás, a megoldáskeresés.

Balatoni József és Polus Enikő

CSH: Ha egy diák / tanár / szülő saját élethelyzetét kívülről látja, objektívabban tudja szemlélni az adott problémát. Ez a kulcsa ennek a programnak?

TMN: Igen, a nagylátószög, vagy time out, hogy trendi kifejezéssel éljek. Megállni, felmérni a terepet, belenézni a tükörbe, megtalálni az origót. A művészet, a humor mindig is sokat segített az érzelmek feldolgozásában, és azt gondolom, hogy valahol itt kell kezdeni. Megismerni saját magunkat, megtanulni nemet és igent mondani és ezt betartani. Időt szánni rá és elmélyülni benne. A mostani előadást követően március 26-án egynapos tréninget szervezünk, ahol érzelmi intelligenciáról, motivációról, asszertív kommunikációról lesz szó.

CSH: Remélhetjük, hogy országos turnéra indultok, és sok iskolába eljuttatjátok ezt a fajta szemléletmódot?

TML: Ez a tervünk, sok helyre hívtak már minket, ifjúsági klubokba, iskolákba, stb. A médiával, családi szervezetekkel és az állami szerepvállalókkal összefogva szeretnénk, ha minél több helyre eljuthatnánk. A program kiváló apropó lehet tanároknak, hogy osztályfőnöki órán tovább vigyék az iskolai problémákat, s ehhez is szeretnénk élményalapú programokkal, szakirodalommal szolgálni. A szülők edukálásához pedig igen sok szakmai tartalom érhető el a Felelős Szülők Iskolája honlapján, FB-oldalán és Youtube-csatornáján.

CSH: Mi jellemzi a Rögtönzött Szülői Értekezlet jeleneteit?

Balatoni József: Olyan szituációkat mutatunk be a jelenlévőknek, amelyekbe mindenki bele tud helyezkedni. A jelenetekben nem várt reakciókat mutatunk be, helyenként karikírozunk, mely néha megdöbbenti a hallgatóságot. Az utána következő értelmezés pedig kendőzetlenül őszinte.

CSH: Miből fakad leggyakrabban a szülő-gyerek vagy a tanár-gyerek közti konfliktus?

BJ: Szerintem a legtöbb konfliktus oka a rossz kommunikáció, vagy úgy általában a megfelelő kommunikáció hiánya. Hisz az oktatás e három szereplője alapesetben mindig egy cél érdekében kell, hogy dolgozzon. Sokszor bejön a képbe az életkori különbség, a kamaszkori lázongások és a túlzott aggódás is. A mindennapi stressz is gyakran okoz konfliktust gyerek és szülők között, s emiatt sokszor apró, néha banálisnak tűnő dolgokon is robbanhat ki hatalmas vita, ami mögött sokszor az rejlik, hogy a szereplők egymáson vezetik le a máshonnan eredő feszültségeket.

CSH: Mennyire igaz, hogy amit otthon elfojt a gyerek, azt az iskolában engedi ki magából?

BJ: Ha otthon minden ideális – ami, mint tudjuk, elég ritkán fordul elő – akkor szinte egyáltalán nem igaz. Ám sajnos a legtöbb esetben ez valóban így van. Sokszor találkozom olyan helyzettel, amikor a szülő csodálkozik gyermeke viselkedésén, mondván, „otthon semmi gond sincs vele, áldott jó gyerek”. Igen, az iskolában meg pont az ellenkezője, mert amit otthon nem tesz, nem tehet meg, azt megteszi a suliban. Sajnos néha az is előfordul, hogy egy otthon bántalmazott gyerek a suliban maga bánt másokat, kompenzálva és kiadva az őt ért atrocitásokat. Ezekre érdemes a pedagógusoknak odafigyelni, és alaposan utánajárni, mi is okozza egy gyerek „rossz” viselkedését.

CSH: Ahhoz, hogy egy „problémás” gyerekkel meg lehessen találni a hangot, nagyon fontos, hogy a szülő is reálisan lássa, hogy itt meg kell oldani egy helyzetet, másrészt elengedhetetlen a szülői önreflexió, hogy vajon nem belőle / tőle ered-e a probléma? A felnőttek közül azonban elég kevesen hajlandóak kritikus szemmel nézni önmagukra. Van erre megoldás?

BJ: Ha a szülő nem hajlandó belátni az esetleges hibáit és elismerni a felelősségét, akkor nagyon nehéz. Mint minden másra, erre is a megfelelő kommunikáció a legjobb megoldás. Hagyni kell a szülőt beszélni, mesélni magáról, mert akkor sok minden kerülhet a felszínre. Hangsúlyozni kell azt is, hogy minden a gyerek érdekében történik. És igen, sokszor őszintén kell beszélni és szembesíteni a szülőket az esetleges hibákkal, problémákkal. Ez sosem könnyű, de ha megfelelő körülmények között tálaljuk, akkor eredményre vezethet. Ennek pedig az egyik legcélravezetőbb eszköze az asszertív kommunikáció alkalmazása.

CSH: Milyen problémákat, helyzeteket dolgoz fel egy-egy ilyen rendhagyó szülői értekezlet?

BJ: A jelenetek háromszögben zajlanak : szülő – diák – tanár. Érintjük a büntetés-motiváció kérdését, az internetes zaklatás témáját, a liberális-tekintélyelvű tanár párosát és a családi kommunikációt is. Természetesen e témák mentén sok más téma is előjöhet, leginkább a jelenlévők kérdései által. Később szeretnénk bővíteni a feldolgozandó témák körét, mert nagyon sok olyan kérdés van, amiről érdemes és kell is beszélni. Fontos hangsúlyozni, hogy nem adunk kész megoldásokat és válaszokat, mert minden helyzet egyedi, és akként kell kezelni. De gondolatokat indukálunk, érzékenyítünk, ismertetjük Polus Enikővel a meglátásainkat, és ezekből már mindenki le tudja szűrni magának azokat a konzekvenciákat, amire szüksége van.

CSH: Ebben az iskolaszínházban segítségetekre van a Momentán Társulat is. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mint egy szituációs játékot?

BJ: Igen, ugyanúgy, mint egy improvizációs színházat, mert lényegében az is. De a szakmai meglátásokkal, észrevételekkel mégis egy teljesen új műfaj. A nézők szavazhatnak a szereplők által eljátszott karakterekről, az esetleges megoldásokról. Így egyszerre néző, hallgató és aktív résztvevő is az, aki eljön az előadásunkra. Az előadás második fele pedig kizárólag a kérdéseké, amíg a programon résztvevő gyerekek a Momentán Társulattal külön egy játékos feldolgozási műhely munkát végeznek, addig a felnőttek – szülők, pedagógusok, szakemberek – interaktív módon kérdeznek, érvelnek, átértékelnek.

CSH: Egy-egy iskolai helyzet soha nem fekete vagy fehér. Lehet erre érzékenyíteni a diákokat, tanárokat, szülőket? Hogy mindig többféle nézőpontból tekintsenek az adott problémára?

BJ: Szerintem ez az egyik legfontosabb feladat, hogy edukáljuk a szülőket, diákokat és kollégákat arra, hogy bele tudjanak helyezkedni a szituációban szereplő mindegyik fél érzéseibe, gondolataiba. Én szoktam a gyerekkel ilyen gyakorlatokat végezni, hogy egy adott helyzetet minél több szemszögből megismerjék és körüljárják. Szerencsére a történelem tantárgy tanítása viszonylag sok teret és lehetőséget ad erre. A Momentán jelenetei ott, helyben mindenkinek kínálnak választási lehetőséget, kivel ért egyet és kivel tud azonosulni a néző. Nekünk pedig egy célunk van, hogy az iskolaszínházi előadás alapján szóba álljanak és véleményt, nézetet és akár érzelmeket is „cseréljenek” a résztvevők, hogy ezen az úton elindulva megtalálják saját megoldásukat.

A Rögtönzött Szülői Értekezlet időpontja és helyszíne: 2016. január 28., szombat, 11.00-13.00, Kossuth Klub, Budapest, VIII. Múzeum u 7.

Nyereményjátékunkban két jegyet nyerhettek az eseményre! A részletekért KATT IDE!