Pesty László: a romák megtérítése társadalmi békét hozhat

Munkahelyet és megfelelő oktatást kell biztosítani a romáknak ahhoz, hogy ne csússzanak még lejjebb – mondja Pesty László. A közelmúltban óriási port kavart roma-film rendezője állítja, elkötelezett a romák mellett, a botránynak pedig örül, mert szerinte éppen erre van szükség ahhoz, hogy a húsz éve csak kerülgetett probléma végre tényleg az asztalra kerüljön.

A honlapján található életrajzában Bunuel egy mondatát szerepelteti, melyben az áll: “Rossz filmet csináltam. De nemtelent soha.” Igaz ez a Pesty Fekete Doboz március 7-i, cigányokról szóló adására is?
Maradéktalanul.

Nem csinálna semmit másképp, nem változtatna a forgatókönyvön?
De.

És pontosan miben?
Nézzük a film szerkezetét. Az ellenvélemények valóban nem nagyon jelennek meg, inkább Forgács István nézőpontja dominál benne végig. Mi megkérdeztünk olyan embereket, akik nem értenek egyet Forgács Istvánnal, sőt radikális ellenvéleményt képviselnek, de nem ültek le a kameránk elé. A filmből viszont ez a momentum hiányzik. Ha beletettük volna, akkor talán kisebb port kavar a dolog, kevesebb vád ér bennünket.

Ön szerint valójában mi az, ami felbőszítette a különböző jogvédőket?
Magam sem értem. Az biztos, hogy Forgács véleménye élesen eltér a megszokottól. Én ezt mutattam be. Lehet, hogy ennyi elég is volt nekik. Azt nem vitathatják el tőlem, hogy elkötelezett vagyok a romák mellett.

Nem egyszerű provokáció volt ez a film?
Miért, bűn provokálni? Az volt az eredeti célunk, hogy végre megmozduljon az állóvíz: hát tessék, most megmozdult.

Olyan kritikák is megfogalmazódtak, hogy a magyarországi cigányság egészének életét egyoldalúan sötéten, drámaian mutatták be. Ön szerint milyen a helyzetük?
Teljességgel drámai.

Mit tudhat erről egy jómódú, budai értelmiségi?
Miért nem mondja ki, hogy budai úri gyerek?
Huszonhárom éve foglalkozom roma-kérdéssel, számtalan telepen jártam, nemcsak idehaza, hanem más országokban is, többek között Romániában, ahol igen hasonló a helyzet a magyarországihoz. Azt hiszem, igazán nem vagyok azzal vádolható, hogy innen az I. kerületből ítélném meg a kérdést.
Először 1989-ben jártam roma-telepen, még a múlt rendszerben, amikor a miskolci rendőrkapitány azt találta ki, hogy a városból kitelepíti a romákat Miskolc mellé, úgynevezett „csökkentett komfortfokozatú”, úgynevezett „CS”- lakásokba. Ez azt jelentette a gyakorlatban, hogy néhány négyzetméteres betonkockákba tették volna őket, ahol víz és gáz nélkül éltek volna.
Ez ellen léptünk fel mi, illetve polgárjogi aktivisták. Ekkortájt elég „mélyre” ástuk magunkat a kérdésben, azért is mondom, hogy drámai a helyzetük, mert nem nagyon változott azóta semmi.

Rosszabb lett?
Egyértelműen: a rendszerváltás nem tett jót a roma társadalomnak. Elvesztették azokat a még létező munkalehetőségeket, amelyeket például a nagyipar biztosítani tudott. A munkahelyhiány óriási mértékben hozzájárult a további lecsúszásukhoz.

Orbán Viktorék egymillió új munkahelyet ígértek…
Sajnos most nem úgy áll a helyzet, hogy ez sikerül, ám nem a jelenlegi kormányzat intézkedései miatt, sokkal inkább a kilátástalannak tűnő európai gazdasági helyzet miatt. A szociálpolitikában vannak persze jó kezdeményezések, ilyen például a Hegedűs Zsuzsáék által vitt Minden gyermek lakjon jól program, de ez önmagában azért kevés.

Ha lenne munkahely, elmennének tömegesen dolgozni a romák?
Meggyőződésem, hogy igen. Persze ezen a ponton újabb sarkalatos probléma jön a rendszerbe: a kvalifikáció hiánya. A munkahelyteremtés mellett a taníttatás, az oktatás a legfontosabb a romák helyzetének javításában, ennek megvalósultával épülhetne ki egy ütőképes roma középosztály.

Lesz folytatása a filmnek?
Tervezzük. De ilyen formában biztosan nem. Dobozban van egy második rész, amely roma művészekről szól, a dolgozó, alkotó roma réteget mutatja be, vagyis árnyalja a képet a romákról.

A munkahelyteremtésen és az oktatáson túl megoldás lehet – a filmjéből is ez derül ki – egy újfajta, például vallási közösségbe való bevonás. Az uszkai példa egyedülálló vagy elterjedt?
Kis- és nagyegyházak egyaránt felismerték ezt a lehetőséget. A romák megtérítése társadalmi békét hozhat. Magam is vallásos ember vagyok, hiszek abban, hogy a vallás élet- és szemléletmód-váltást hozhat. Szinte mindegy ki térít meg valakit, ha a megtérés életmódváltást hoz. Nyilván ezzel sem értenek egyet sokan, ettől még igaz lehet.