Petrás Mária: “Lassan az egész világ fél. Hol van a hitünk? Ha erősebb lenne a hitünk, akkor semmitől a világon nem félnénk!”

Családháló: Mit ad Önnek Húsvét?

Petrás Mária: Húsvét az egyik legnagyobb ünnepe a kereszténységnek. Mint minden nagy ünnepünk, egy hatalmas misztérium. Nekem még azt tanították, hogy egész nagyböjtben böjtölnünk kell, hogy megéljük, hogy megértsük azt a misztériumot, amit egy ilyen nagy ünnep adhat nekünk.

Hogy kaphassunk erőt, kaphassunk egy pillanatot, amely erőt adjon, hogy tovább tudjunk élni. Ilyenkor otthon mindig nagyon felkészülünk. Csángóföldön is sok minden változott. A múltat emlegetem sokszor, a múltba nyúlunk vissza sokszor, hogy valami értékesebbet, értéket megragadjunk, és megpróbáljuk a mai életbe beplántálni.

Sokat beszéljük a családban is, hogy meg kell tartanunk az ünnepeket és meg kell, hogy kapaszkodjunk a keresztény értékekbe.

Lassan az egész világ fél. Hol van a hitünk? Ha erősebb lenne a hitünk, akkor semmitől a világon nem félnénk.

CSH: A népszokásokat mennyire ápolják a családjában? Készülnek a Húsvét hétfőre?

PM: Teljes mértékben. Az unokáink is olyan óvodákba, iskolákba járnak, ahol fontos a néphagyományok ápolása. Ott is készítenek tojásokat, de itthon is festünk, csángó és magyar ételeket is készítünk.

Szokás nálunk, hogy Húsvét reggelén tojást teszünk vízbe, és azzal mossuk meg az arcunkat. Csángóföldön nincs locsolkodás Húsvét hétfőn.

CSH: Ott, milyen szokások vannak?

PM: Mátkázás van. Húsvét utáni vasárnap a mátkázó vasárnap. Ma már kevésbé tartják, de régen, amikor két lány kinézte egymást életre szóló barátságra, azok mátkák lettek, és egy életen át tartó barátságot kötöttek. A mátka többet jelentett, mint testvér.

Amikor például férjhez mentek, akkor ez a barátnő vigyázott rá, segített neki mindenben. Amikor szükség volt rá, azonnal ment.

CSH: Hazamennek Húsvétkor Csángóföldre, vagy Magyarországon ünnepelnek?

PM: Én most voltam otthon édesanyámnál. Az ember itt is akar lenni, és ott is. De már öt unokám van, és számítanak rám a gyerekeim.

CSH: Az unokáknak már megmutatta, hogyan kell tojást festeni?

PM: Persze, szoktunk. Viszonylag kevés tojást írunk, de azokat levelekkel bekötözzük, és úgy tesszük be főni lila és veres hagyma héjba. Amíg megfő a tojás, addig be is festik a levelek. Nagyon szép színek lesznek ezekből.

CSH: Hétvégén együtt van a család?

PM: Mi hétvégén minimum egyszer együtt vagyunk. Nem csak ünnepekkor. Szomszéd telkeken lakunk a fiammal és a lányommal. Tízen ülünk le egy asztalhoz, amikor összejövünk. A legkisebb unokám 1 hónapos, már ő is ott van velünk.

CSH: Milyen ételek kerülnek ilyenkor az asztalra?

PM: Ahogy említettem magyar ételek, sonka, tojás, töltött káposzta. Van a csángó tőtike, amit csinálunk, ez szinte csak zöldségekből áll, sok gabonából és nagyon sok fűszerből. Több, mint 40 féle összetevője van. Kocsonyát is szoktunk csinálni.

Pászkát is készítünk, kalács tésztából egy kerek alapú lepényt gyúrunk, torta alapra rakjuk, túrós tojással megkenjük, mint a bélest, a széleit behajtjuk, majd tojással megkenjük. Nap formája lesz.

Egész nagyhéten kitisztítják magukat az emberek Csángóföldön. Az idősebbek nagyon szigorú böjtöt tartanak. Testileg is kitisztítják magukat, és lelkileg is. Nagyhéten gyónnak, kibékülnek a haragosokkal, kicsit visszahúzódik ilyenkor magába az ember. Többrétű tisztulás.

Krisztus feltámadása az anyagtól való felszabadulás. Hogy legyőzte az anyagot. Mi emberek, meg sem tudjuk közelíteni ezeket a dimenziókat, jó ha mindig ott van előttünk, mivel keresztények vagyunk. Én azt gondolom, hogy ez egy csodálatos dolog, és törekednünk kell rá, hogy Krisztusból valami csodát próbáljunk megfogni.