Segíts, hogy magam csinálhassam!

Sok gyereknél nem az orvostudomány vagy kezelés, hanem a pedagógia nyújthat segítséget. Ez a Montessori program jelszava. Az alternatív oktatási módszerről, a gyerekek fejlődéséről és készségeiről beszélgettünk Király Anikóval, a Ficserke Családi Központ vezetőjével.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2016. október 11. Vajda Boglárka

Sok gyereknél nem az orvostudomány vagy kezelés, hanem a pedagógia nyújthat segítséget. Ez a Montessori program jelszava. Az alternatív oktatási módszerről, a gyerekek fejlődéséről és készségeiről beszélgettünk Király Anikóval, a Ficserke Családi Központ vezetőjével.


Családháló: Mennyire elterjedt Magyarországon, mennyien használják? A Waldorf módszer közismertebb talán.

Király Anikó: Egyre elterjedtebb, és nemcsak magán intézményekben, hanem állami intézményekben is használják ezt a módszert.

CSH: Beszéljünk a módszertanáról. Miről szól ez a módszer?

KA: Akik hallottak már a programról, azok tudják a szlogent: „Segíts, hogy magam csinálhassam” és ez a pedagógus szerepét jelöli ki nagyjából ebben a pedagógiai módszerben, amit akár otthon is alkalmazhat a saját módszereivel az ember. Ami azt jelenti, hogy a felnőtt csak egy segítő. Tehát nem direkt tanítási helyzet, folyamat van, mint mondjuk a legtöbb iskolában, hanem egy nagyon alaposan előkészített környezetben vannak a gyerekek, nálunk a családi napköziben is, és tulajdonképpen a gyerekek szabadsága és az, hogy mivel foglalkoznak, mit választanak, ez teljesen jól megnyilvánul. Ez nem szabadosságot jelent, hanem szabadságot. Minden Montessori oktatási formát választó intézményben megvan a napirend, vannak szabályok. Például melyik játéknak hol van a helye és azt oda rakjuk vissza.

CSH: Milyen fejlesztési területek vannak a programban?

KA: Öt fejlesztési terület van. Nálunk bölcsődés korú gyerekek vannak. Az ő esetükben a mindennapi élethez való praktikumok jöhetnek szóba. Például, hogyan hajtogatunk, hogyan csavarozunk, hogyan terítjük meg az asztalt.  Van az érzékszervek fejlesztése – öt érzékszerv fejlesztésére szolgál. Itt lehetséges még a tapintás fejlesztése.

Van a matematikai képzés fejlődésére szolgáló eszközrendszer, van az írás, olvasás előkészítésére vonatkozó eszközrendszer és van még a kozmikus eszközrendszer, ami tulajdonképpen a környezetünk megfigyeléséhez és tanulmányozásához kapcsolódó eszközöket öleli fel, és ide tartozik a kertészkedés is például. Mi is sokat kertészkedünk a gyerekekkel, ültetünk, betakarítjuk a termést.

Ez a program alapja. Ezt Magyarországon kiegészítjük az anyanyelvi képzéssel, versmondás, éneklés, plusz a szerepjátékokkal. Ezek is nagyon fontos területek.

CSH: Eszközközpontú pedagógiai módszer. Eredeti eszközökkel. Ez mit jelent?

KA: Az eredeti eszköz alatt azt értjük, amit Maria Montessori maga fejlesztett ki és készített el. Vannak azonban olyan eszközök is, amiket a pedagógia tanulás során mi magunk találunk ki tárgyakat.

CSH: A szülőket is meg lehet tanítani erre a módszerre?

KA: Ha van igény a szülőknek erre – vannak olyanok, akik kifejezetten a módszer miatt keresnek fel minket- évente kétszer ősszel és tavasszal is szoktunk a szülőknek képzést tartani. Ezen megmutatjuk, hogy otthon milyen eszközöket tudnak elkészíteni a szülők. Nálunk minden eszközrendszer külön polcon van, ezekkel tudnak játszani a gyerekek nap, mint nap.

CSH: Mérhető, hogy miként kerülnek a gyerekek óvodába, iskolába tőletek? Fejlettebbek, ügyesebbek a módszernek köszönhetően?

KA: Öt éve indult a Ficserke, az első gyermekeink már első osztályosok és nagyon büszkék vagyunk rájuk, mert nagyon ügyesek, visszajárnak hozzánk. nehéz ilyen felmérést készíteni. Az óvodából kapunk visszajelzéseket, hogy önellátóak és önállóak azok a gyerekek, akik tőlünk mennek el. Ez mindenképpen öröm a számunkra.

Maria Montessori (1870-1952) Olaszország első orvosnőjeként, Róma pszichiátriai klinikáján kezdte pályafutását. Ott találkozott fejlődésben elmaradt és fogyatékos gyermekekkel. Munkája során feljegyzéseket készített a gyermekekről, hogy miként tanulnak, hogyan boldogulnak mindennapi tevékenységeik során. Montessori a hagyományos pedagógiai módszerek hibáját abban látta, hogy a pedagógusok nem ismerik igazán a gyerekeket. 1907-ben nyitotta meg első intézményét, a „Casa dei Bambini-t” a „Gyermekek Házát”. Intézményeiben biztosította a szabad tevékenység lehetőségét. Hangsúlyozta, hogy minden gyermek egy önálló egyéniség, eltérő ütemben fejlődik, egyéni nevelési módszereket igényel.