Szenvedélye: bababirodalom

"Minden nap tanulok valamit az anyukáktól. Sok derűt hoznak, mind ők, mind a gyermekeik az életembe(...)sajnos magas a csonkacsaládok, az egyedül nevelő édesanyák száma, ezért fontos, hogy egy olyan "nyugalom-szigetet" varázsoljunk a mai igazán stresszes világban, ahol anyák - babák együtt, barátaikkal jól érezhetik magukat."

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. október 10. czefernek.lena

“Minden nap tanulok valamit az anyukáktól. Sok derűt hoznak, mind ők, mind a gyermekeik az életembe(…)sajnos magas a csonkacsaládok, az egyedül nevelő édesanyák száma, ezért fontos, hogy egy olyan “nyugalom-szigetet” varázsoljunk a mai igazán stresszes világban, ahol anyák – babák együtt, barátaikkal jól érezhetik magukat.” Ujvári Andreával, a Varázskert BabaMamaHáz Zuglói Gyermekközpont megálmodójával beszélgettünk.


 

-Hogyan jut el valaki oda, hogy humánpolitikusi végzettséggel, a közszférában megélt évek után egyszer csak arra adja a fejét, hogy a gyógypedagógiával foglalkozzon, majd egy igazi babáknak kitalált kis birodalmat hozzon létre Zuglóban?

Mindig is emberekkel szerettem foglalkozni, először az egészségügyben, intenzíves szakápolóként, majd az egyetemi évek alatt az egészségügyi minisztérium felsővezetését kiszolgálva, utána kabineten és népegészségügyi kormánymegbízott mellett. A pörgés jellemezte az összes munkámat, szerveztem többek között a mellrák-, méhnyakrák-, parlagfűellenes kampányokat. Akkoriban úgy éreztem, a helyemen vagyok. Majd sokáig tartó vágyakozás és küzdelem után, megszületett kisfiam Zétény és egyértelművé vált volt, hogy a családomtól nem akarok, nem vehetek el napi 12-14 órát. Még javában gyesen voltam, amikor kidolgoztam a gyermekfejlesztő központ szakmai programját és mellette Kerekítő Ölbeli Játékklubot tartottam több helyen az édesanyáknak. Ehhez hasonló intézmény korábban nem létezett, így arra sem volt jogszabály, hogy mi kell ennek a létrehozásához. Végigjártam a hivatalokat, ám időközben kiderült, hogy a fejlesztőközpont működtetéséhez nem elegendő a diplomám. Két év alatt gyógypedagógiai és zenei vonalon is tovább képeztem magam. Igyekeztünk mindent a családommal közösen, a saját kezünkkel létrehozni. Így a Varázskert BabaMamaHáz Zuglói Gyermekközpont 2010 őszén megnyithatta kapuit.

– Hol van a határ a hobbi, az elhivatottság és a munka között a te életedben?

Nem tudom, hogy a szerencsének vagy a kitartó munkának köszönhetően, de azon emberek közé tartozom, aki több éves előkészület után elmondhatja a munkája a hobbija is egyben. Benne van a BabaMamaHáz minden szegletében a szívem, a lelkem. Minden nap boldog lehetek, hogy a munkám során kiszolgálva a családokat, értékes programokat, játékokat biztosíthatok mindenkinek. Az elhivatottság pedig ennek a minőségbiztosításában is rejlik. Már az elején eldöntöttem, próbálok az erőmből, legyenek azok fizikai illetve anyagi lehetőségek, maximálisat nyújtani és ha nehezen is, de ma már egy profi fejlesztő pedagógusokból álló csapat áll mellettem.

Minden nap tanulok valamit az anyukáktól. Sok derűt hoznak, mind ők, mind a gyermekeik az életembe és bízom benne, hogy sokszor nemcsak a foglalkozásokra jönnek közvetlenül a családok, hanem a hely hangulata és a kedves körültekintő kollégák miatt is ellátogatnak hozzánk.

– Úgy tudom, hogy te a hazai Helen Doron angolnyelvtanításban is úttörő szerepet játszol?

Annyiban csak, hogy a zuglói Helen Doron nyelviskolát vezetem.

Annak idején a BabaMamaHáz létrehozása mellett egy már régen elismert nyelvtanulási módszer kezdett érdekelni. Miután a gyermekközpontban is kialakítottunk egy gyermekangol oktató termet, észrevétlenül elköteleztem magam a Helen Doron módszer mellett. Így a másik része az életemnek észrevétlenül a gyermekkori angol nyelvoktatás lett. Boldog voltam, hogy helyet adhattam egy ilyen egyedülállóan, már 3 hónapos kortól anyanyelvi elsajátítást adó módszernek. Még inkább örültem, amikor felkértek a zuglói nyelviskola vezetésére.

Nagyon fontosnak tartom és jó volna, ha gyermekeink, nem a poroszos módon, könyvek fölött görnyedve tanulnák a nyelveket, ahogyan azokat mi is tettük nagyon sok tanulással évekig, hanem játékosan, énekelve, mozogva, dicséretekkel és meglepetésekkel gazdagodva „ragadna rájuk” az angol nyelv, ahogy az a Helen Doron nyelviskolákban valósul meg. Ingyenes óráinkon ezt is megmutatjuk az anyukáknak.

– Van létjogosultsága egy ilyen BabaMamaHáznak? Kik hozzák a Varázskertbe a gyermeküket?

Azok a családok jönnek hozzánk, akik jó társaságban, barátságos környezetben szeretnének kikapcsolódni. Itt lehetőség van ismerősökkel találkozni, vagy új ismerősöket szerezni. A kicsiknek a társaságba beilleszkedést megszokni (szocializálódni), új benyomásokat szerezni. Sok esetben nem erőltetjük a fejlesztést, hanem olyan foglalkozásokat tartunk, ahol a kicsik jól érzik magukat és ezáltal, automatikusan fejlődnek – a szakemberek szerint a kisgyermeket a mozgás és a zene fejleszti leginkább, ezek által fejlődnek leginkább az agyi funkciók, melynek hatására a többi képességük is fejlődik, ezért tartunk többféle zenés és mozgásos foglalkozást. Továbbá nekünk is fontos és lassan a köztudatba is beépül, hogy a MESE világa milyen nagy szerepet játszik a gyerekek érzelmi és értelmi fejlődésében egyaránt, ezért tartjuk Haboskakaó mesedélután foglalkozásunkat, melyen egy speciális papírszínházban meséket elevenítünk fel, diafilmet vetítünk, bábozunk ahol a legkisebbek és visszahúzódó gyermekek is megnyílnak.

– Mi az a plusz szolgáltatás, amellyel ki lehet tűnni a konkurenciához képest?

Ilyen „intézmény” kerületünkben korábban nem létezett. Szerencsére hamar elterjedt a hírünk, leginkább szájról-szájra terjedtünk, mert a komoly marketing eszközökre nem is volt anyagi lehetőségünk. Most is úgy érzem, hogy inkább a kiszolgálásra költünk, a teljesen ingyenes „törődésre” mint a minőségi tea, limonádé vagy a gyermekarcfestés a mindennapokban, ami komfortérzetet és jó érzést biztosít egy fáradt anyukának és boldogságot egy kisgyermeknek.

Plusz szolgáltatásként bevezettük a só-homokozót, azaz „somokozót”, ahol a gyerekek himalája sóval játszhatnak, közben erősíthetik immunrendszerüket, fejleszthetik koncentrációs képességüket. Nálunk a zenepedagógia, a logopédia, a mozgásfejlesztés éppúgy jelen van, mint a játszóház, és a születésnapi zsúr lehetősége.

A lényeg mindig a minőségben és az olyan apróságokban rejlik, mint a kedvesség, szakértelem, tisztaság. Mi ezekre törekszünk és, hogy olyat tudjunk adni, ami érdekli a szülőket és a gyerekeket egyaránt.

– A férjed, gyermeked hogyan viseli, hogy ilyen sok energiát fektetsz bele a családon kívüli álmaid megvalósításába?

A férjem a legelső perctől támogat, és úgy érzem, hogy semmi nem valósulhatott volna meg mindebből, ha ő nem biztosít nekem ilyen erős támaszt. Nemcsak háttérországot biztosít nekem a mindennapokban, hanem fizikailag is mindent vele valósítottam meg, amiben még édesapámra számíthattam és számíthatok a mai napig.

Zéti kisbaba kora óta nagyon aktív gyermek, így sokat jártunk mozgásos és zenés foglalkozásokra. Úgy éreztem, hogy a remek programokat méltatlan helyszíneken, sokszor kopott termekben tartották. Így jött a sok beszélgetés után édesanyámtól a remek gondolat, hogy ha már úgy is egész nap énekelek, furulyázok a kicsinek, talán méltó otthont tudok létrehozni ezeknek a foglalkozásoknak. Az elején még eszem ágában nem volt egy csöpp kuckónál nagyobban gondolkodni, ha a férjem nem ösztönzött volna. Ő a mai napig a munkája mellett kiveszi az itthoni feladatokból is a részét. Néha félek bevallani, hogy nálunk ő főz és ő is vásárol, de a családi tűzhely melegét már ketten adjuk. Nem tudom elképzelni, hogy ne próbáljam megadni kisfiamnak a legtöbbet, amire minden gyermek vágyik és az a kiegyensúlyozott, boldog család. Számomra is ez az első. Ugyan sokszor repítené el a telefonomat az óperenciás tengeren túlra és van olyan is sokszor hogy a férjem viszi őt óvodába, de nem fekszünk le összebújós esti mese és fürdés utáni hancúrozás nélkül még ha anya utána sokat dolgozik is és a közös reggeliket sem adom fel. Nálunk inkább a minőségi idő számít és a sok kacagással teli közös programok adják meg színét az életünknek, mint a mennyiségi együttlétek.

Zéti egyenlőre nagyon élvezi a BabaMamaHáz nyújtotta rengeteg játéklehetőséget és a Helen Doron által nyújtott észrevétlen változatos angoltanulást is, amit minden héten nagyon vár Robi bácsinál!

– Hogyan látod ma a magyar gyerekes családok helyzetét? Mit tapasztalsz, mint a BabaMamaHáz vezetője?

A magyar családok helyzete a mindennapok során is nagyon nehéz. Nemcsak anyagi okok, hanem családszerkezeti okok miatt is. Kevesebb a szoros családi kapcsolat, mint régen, ma sok helyen nemcsak az édesapák dolgoznak reggeltől késő estig, hanem a nagyszülők is még, illetve mivel a fiatalok sokszor csak a fővárosban találnak munkát vidéken messze élnek, nem tudnak aktívan bekapcsolódni a családi életbe. Nemcsak a segítség kevesebb ezáltal, de a közös játék is más személyekkel, az édesanyán kívül. Pedig ez is hozzátartozik a szocializáció folyamatához. Mi egyrészt abban szeretnénk segítséget nyújtani az édesanyáknak, hogy egy igazán bababarát helyen tudják rövid időre biztonságban hagyni gyermeküket, ha valamilyen elintéznivalójuk van, másrészt abban is, hogy ha társaságra vágynak, egy nyugodt helyen tudjanak értékes időt tölteni gyermekükkel. Mindezt próbáljuk a legkedvezőbb áron nyújtani, hogy minél többek számára elérhető legyen ez a lehetőség.

De sajnos magas a csonkacsaládok, az egyedül nevelő édesanyák száma is, ezért fontos, hogy egy olyan “nyugalom-szigetet” varázsoljunk a mai igazán stresszes világban, ahol anyák – babák együtt, barátaikkal jól érezhetik magukat, új ismerősöket szerezhetnek és segítünk nekik akár a pszichológiai terén is.

– Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Esetleg bővítés, további központok nyitása?

A jövőben nem célom a bővítés, hiszen kimondhatom, hogy nem a profit határozza meg az életemet. Ennek a családias helynek a fenntartása is komoly feladat a magas bérleti díj mellett. Célom leginkább, hogy folyamatosan még jobb, még színesebb és még több foglalkozás mellett baráti légkörben minőséget adjak a családoknak, hogy megosszák velünk örömüket, bánatukat és várják a következő találkozást. Ez az, ami a szívügyem.

Másik amivel még foglalkozom és a jövő zenéje, hogy egy olyan érdekképviseletet tűztünk ki céljaink közé, ami a gyermekek, családok védelméről szól, pontosabban a gyermek-fogyasztóvédelemről. Úgy gondoljuk, az esélyegyenlőség az egész társadalomra vonatkozik, így minden generációra. A gyerekek védelmét azonban nem képviselik kellőképpen legyen az játék, ruházat vagy élelem, pedig nap, mint nap ők is befolyásolják a családok fogyasztását. Ők a legkiszolgáltatottabbak. Nagyon sokan fordulnak hozzánk családok, szülők felháborodva játékokkal, szolgáltatásokkal, étkeztetéssel, ruhákkal és egyéb gyermekek fogyasztóvédelmi problémákkal kapcsolatban.

A Gyermekfogyasztóvédelmi Tanácsot ezért hozzuk létre, hogy a kifogásolt és problémás termékekről közzétegyen elemzéseket, jelentéseket és javaslatot tegyen a Szülők és Gyerekek által ajánlott minőség cím elnyerésére is. Olyan szaktekintélyek és szervezetek álltak szakmailag mellénk, mint a UNICEF, a Gyerekparlament, a Fogyasztóvédelmi Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium.