„A szülőség legyen a társadalmi közbeszéd része” – interjú Cserey Miklóssal

Kiknek és milyen céllal szervezed a Szülőnek lenni konferenciát?

A konferencia elsősorban szakembereknek szól, szülői kérdésekről. A szakemberek ebben az esetben azok, akik gyerekekkel, szülőkkel és családokkal találkoznak a napi munkájuk során. Azért szervezem, mert azt szeretném, hogy egy-egy témát körül járva, közösen gondolkozzunk azon, hogy mivel lehet a családokat, a szülőket segíteni abban, hogy jól tudják segíteni a gyerekeik felnövekedését.

Az idei már a hatodik alkalom lesz. Hogy kezdődött?

Az első ötletet az a felismerés adta, hogy nagyon sok tudás áll rendelkezésre már a szakemberek körében, de ezekről a szülők keveset tudnak. Ezért azt mondtam, hogy csak akkor tudunk előre lépni, ha többet foglalkozunk társadalmilag is a szülőséggel.  Akkor, 2012-ben az volt a mottónk, hogy „A szülőség legyen a társadalmi közbeszéd része, a szülőségről összegyűlt tudások váljanak a családok hétköznapjainak gyakorlatává”. Most ezt a mottót használom a szülő-családi tanácsadó képzésnél is.

Milyenek a visszajelzések?

Sokszor elhangzik, hogy hasznos, jó, érdekes, de számomra a legfontosabbak a délutáni beszélgetésekkel kapcsolatos visszajelzések: hogy nagyon jó közösen gondolkodni, közösen beszélgetni egy-egy témáról, nemcsak hallgatni az előadókat, hanem elmondani a tapasztalataikat, megvitatni a véleményüket, hiszen ezek a konferenciák arra is jók, hogy találkozzanak a hasonló nehézségekkel küzdők és véleményt, tapasztalatot cseréljenek.  A témajavaslatokat mindig szívesen veszem, az előzetesen kapottakat beépítem az adott, az utólag érkezőket a következő konferencia anyagába. Számomra fontos visszajelzés az is, hogy vannak, akik már februárban érdeklődnek, hogy pontosan mikor is lesz az idei konferencia.

Pontosan mikor is lesz az idei konferencia?

A konferenciát mindig májusban, a gyereknap előtt utolsó kedden tartjuk, így akár 15 évre előre is ki lehet számítani, hogy mikor lesz a konferencia. A konferenciának az ELTE PPK ad otthont térítésmentesen az első alkalom óta, és azóta is szakmai-szellemi támogatóink.  Szintén az első alkalom óta a Magyar Pedagógia Társaság is társszervező és segíti a konferencia megvalósítását. A konferencián a kezdetektől kezdve több, mint száz fő szokott részt venni, remélem ez idén is így lesz. Jelentkezni a honlapon lehet.

Melyek a fő témák idén?

Az idei téma a család és iskola. Azt szeretném, ha arról esne szó, hogyan tudják egymást segíteni, kiegészíteni, hogyan kapcsolódnak a gyerek fejlődéséhez. Az iskola fontos intézmény a gyerek életében, de ha azt nézzük, hogy ez igen hosszú idő, mert 6 éves kortól legalább 14, de sokszor 18, vagy akár huszonéves korig is tart, akkor be kell látni, hogy nem az egyetlen és egyáltalán nem kizárólagos eleme a gyerekeink életének és fejlődésének. Ez alatt az időszak alatt megy végbe a személyiségfejlődés jelentős része, a nemi érés, a szocializációs fejlődés, az érzelmi és értelmi fejlődés jelentős szakaszai. Azt is látni kell, hogy az iskola elsősorban, tudatosan a tudás fejlesztését végzi, ami csak egy része az értelmi fejlődésnek is, hiszen annak része az újdonságokkal való kapcsolat, a kreativitás, a tanulásmódszertan, és még sok más.

Mit tehet a család?

A család jól teszi, ha továbbra is fontosnak tartja a gyerekének a fejlődését és nemcsak az iskolának való megfelelést tűzi ki célul. A konferencián nem az iskolai és oktatási rendszerrel szeretnék foglalkozni, hanem azzal, hogy még mennyi dolga van ebben az időben a gyerekeknek, a saját fejlődésüket illetően és ezt hogyan tudja a család és iskola egymással együttműködve segíteni. Sok jó példát ismerünk, amikor az iskola bevonja a szülőket is a saját feladatainak támogatásába, amikor segítséget nyújt a modern problémák, mint pl. a cyber bullying, megismerésében és megoldásában. Remélem, hogy idén is lesz sok pedagógus is és sok kérdésre kapunk egymástól választ.

Volt valami konkrét oka a témaválasztásnak?

Azt hiszem azért választottam ezt a párosítást, mert most egy kicsit azt érzem, hogy túlsúlyos lett az iskola, és mintha néha a szülők is úgy gondolnák, hogy az iskolának kell olyan dolgokat is megoldani, ami igazán családi kérdés és helyzet.

Egyéb eseményei is vannak a Szülőnek lenni programnak az éves konferencián kívül?

Amellett, hogy magam számára a szakemberekkel való kapcsolatot tartom elsődlegesnek, mert így több emberhez jutnak el a közösen kidolgozott gondolatok, természetesen különböző témákban szülői, párkapcsolati és családi programokat is szervezünk.

Vannak iskolai csoportok, ahol a szülőkkel félévente 4-5 alkalommal találkozunk rendszeresen és beszélgetés, tapasztalatcsere és tudásbővítés célzattal mindig körüljárunk egy-egy témát, hogy mindenki el tudjon gondolkozni magán, a helyzetén, és a gyerekével, gyerekeivel való kapcsolatán. A csoportos beszélgetésnek kifejezetten előnye, hogy találkoznak azzal, hogy másoknak is hasonlók a problémáik, és sokféle, mások által is alkalmazott megoldást látnak, nemcsak egy szakértő mondja el a szentenciákat. Amit mi mondunk el, az inkább a tudományos háttér, hiszen tudjuk, hogy az elmúlt években, évtizedekben sok minden megváltozott, mert vizsgálták, kutatták, kísérleteztek. Ma már például tudjuk, hogy a dicséret önmagában inkább árt, mint használ, és csak akkor használ, ha az erőfeszítést dicsérjük, s nem az eredményességet.

Ezen túlmenően vannak nagyobb munkahelyen is csoportjaink, és csinálunk egy-egy témában tematikus csoportot is, így például mozaik-családos csoportot is. Ezt személy szerint nagyon fontosnak tartom, mert ezek olyan helyzetek, amelyekben kevés még a megelőző generációs és így az ún. társadalmi gyakorlat, de egyre többeket érint.  A csoportos programok azért fontosak, mert ugyan már sok mindenről van nagyon jó szakkönyv is, de a személyesség, a „nekem az a fő kérdésem” csak ilyen körülmények között jön elő. Nemegyszer arra is van igény, hogy egy-egy résztvevőnek ún. egyéni alkalmat is biztosítsunk.