Testvércsalád Találkozó: mert a szeretet elűzi a félelmet

Erdélyi János és felesége Munkácson látogatott meg egy családot nemrég a Testvércsalád Mozgalomnak köszönhetően. Szeretetükről és támogatásukról biztosították a családot, akikkel a találkozás első pillanatában közös nevezőn voltak.

Miért döntöttek úgy, hogy meglátogatnak Kárpátalján egy családot?

Emberi kapcsolatok létesítése és az aktív segíteni akarás vezetett arra az elhatározásra, mely egy vészhelyzetbe sodródott, szükségben lévő nemzetrész felé irányította tájékozódásunk.

Milyen volt a találkozás? Hogy érezték magukat?

A személyes találkozás az azonos hullámhosszon lévő, emberileg egymásra utaltak esetében mindig pozitív kicsengésű, esetünkben is ezzel számoltunk, s a konkrét megtapasztalás sem cáfolt rá erre. Nagyon meleg fogadtatásban volt részünk, s ez a rövid idő  maradandó emlék marad.

Mesélt a vendéglátó családjuk az ottani életükről?

Ottlétünk alatt természetesen első kézből tájékozódtunk az ottani helyzetről, személyes vonatkozásokon túlmenően, érintve az egész közösség problémáit és a segítség lehetséges formáit.

Mennyi időt töltöttek együtt? Nehéz volt az elválás?

Sajnos időnk igen szűkre szabott volt, de intenzíven kihasználtuk az egész hétvégét: péntek este  érkeztünk, de hétfőn már kora reggel utaztunk is hazafelé.

Tartani fogják a kapcsolatot a későbbiekben is?

A kialakult kapcsolat kölcsönösen mindenképp arra érdemesít, hogy hosszú távon tartsuk fenn.

Önök fogadják majd a családot Magyarországon?

Mi felvidékiek vagyunk, s természetesen lakóhelyünkön látjuk majd szeretettel viszont testvércsaládunkat bármikor, amikor csak alkalom nyílik részükről az utazásra.

Mit tanácsolna azoknak, akik nem mernek belevágni a testvércsalád programba?

Próbáljanak egy kicsit magukra átvállalni a mások gondjaiból, többet törődni a rászorulókkal, mint önmagunkkal: mert a szeretet elűzi a félelmet. Akik ezt megtapasztalják, azoknak a kölcsönös lélekbeli gazdagodás a jutalmuk.

Testvércsalád programunkhoz folyamatos a jelentkezés!