Új Btk: “fókuszban az emberi jogok”

Tettarányos, következetes és igazságos lesz az új büntető törvénykönyv (Btk.) – állítja Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. A Családháló annak járt utána, vajon ezek a kitételek a családokra, elsősorban a gyerekekre vonatkozó jogszabályokban is nyomon követhetőek-e?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. június 04. bencze.aron

Tettarányos, következetes és igazságos lesz az új büntető törvénykönyv (Btk.) – állítja Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára. A Családháló annak járt utána, vajon ezek a kitételek a családokra, elsősorban a gyerekekre vonatkozó jogszabályokban is nyomon követhetőek-e?


– A Btk. változásai közül melyiket tartja az egyik legérdekesebbnek?

– A számtalan módosításokat (több mint száz – a szerk.) leszámítva a jelenlegi Btk. szerkezete az 1978. évi IV. törvényre épül, és sajátossága, hogy a törvénykönyv Különös Része, ami az egyes bűncselekményeket tárgyalja a védett jogi tárgy szerint csoportosítva az államellenes bűncselekményekkel kezdődik. Mi szakítottunk ezzel a hagyománnyal, és az új tervezetben az emberi jogok kerülnek a fókuszba.

– Ehhez képest egyes jogvédő szervezetek a bigámia területén vélnek felfedezni komoly hiányosságokat…

– Az új Btk. egy 2009 óta létező szabályt szűntetne meg, mely nemcsak a kettős házasságot, hanem a kettős élettársi kapcsolatot is tiltotta. Véleményünk szerint az előző kormány egy jogalkotói túlzásként bővítette ki ezt a kört, mi pedig a szűkítés pártján állunk. Mindez nem azt jelenti, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló nyilatkozatot a jövőben kockázat nélkül lehet meghamisítani, hiszen az okirathamisítás továbbra is büntetendő kategória, azonban, a bigámia egy házasságot védő tilalom, másra nem terjed ki. A családhoz ugyanis többletjogok fűződnek, és egy házasság nem egyenértékű az élettársi kapcsolattal.

– Miért tartották fontosnak a családokkal, elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos jogszabályok szigorítását?

– A család, mint alkotmányos intézmény eddig is központi helyet foglal a büntetőjog védettségi körében, azonban nemzetközi egyezmények és szervezetek iránymutatásai alapján a szigorítás mellett döntöttünk. Sok esetben a gyermekek minősítése más országokban a 18. életévig terjed ki, ezért minden olyan bűncselekmény, ahol súlyosabb kategóriának a 14 év alatti életkor számított, ott a védelmet kiterjesztettük egészen 18-ig. Ráadásul a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elévülés szabályai változnak: a sértettnek a 18. életévének betöltése után is van lehetősége 5 évig feljelentést tenni, azaz további 5 évig még nem évül el a cselekmény. Erre azért van szükség, mert a gyermek a családi környezetből kikerülve szembesülhet igazán a szörnyűségekkel, és ennek tudatában dönthet egy feljelentés megindításáról.

– Más is megteheti helyette?

– Nem, kizárólag a sértett. Ugyanakkor az is hozzátartozik ehhez, hogy ennyi év távlatában a bizonyítása kétségtelenül bonyolult procedúra lesz. Ennek ellenére hasznos a változás, elsősorban preventív jellege miatt. Egy ”komisz szülő”, vagy mostoha sem nyugodhat meg, ha a gyermek felnő, akkor is számolnia kell tetteinek következményeivel. Én magam is kíváncsi vagyok a gyakorlati hasznára, alapvetően a visszatartó erejét tartom erősebbnek.

– Cserében aggódhatnak a kiskorú bűnelkövetők is. A tervezet szerint tizenkét éves kortól büntethetők lennének az élet elleni bűncselekmények elkövetői, igaz, az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg. Egy lopás esetében ez például miért nem szempont?

– Kezdjük az elején: a 12-14 év közötti gyerekek körében is egyre nagyobb mértékben terjedt el az erőszakos érdekérvényesítés, ezért volt szükség a büntethetőségi korhatár módosítására. Az általános büntethetőségi korhatár nem változik, marad 14 év. Ettől fiatalabb személyt, 12 éves korhatárig, kizárólag emberölés esetén lehetne büntetni.  A büntetés végrehajtási gépezet kizárólag a belátási képesség ismeretében indulhatna meg erőszakos és élet elleni támadás esetében. A vagyon elleni bűncselekményre is ad választ a jog, ám ott nem a gyereket, hanem a felbujtót vagy a szülőt büntetjük kiskorúak veszélyeztetése miatt.

– Ugyancsak a szülők felelősségét hangsúlyozza az “együtt élők közötti lelki bántalmazás” néven bevezetendő új vétség. Ezen a kifejezésen mit kell érteni?

– Megvizsgáltuk a civil szervezetek által felvetett élethelyzeteket és tipikus elkövetési magatartásokat, és azt tapasztaltuk, mindegyike szinte kivétel nélkül olyan bűncselekmény – testi sértés, zaklatás, becsületsértés, szexuális bűncselekmény – melyet kezel a Btk., csakhogy arra nem találtunk egyetlen passzust sem, ami a lelki, a hosszantartó, visszatérő, rendszeres lelki gyötrelemmel foglalkozna. Álláspontunk szerint ezt a magatartást is szankcionálni kellene, igaz nem a legsúlyosabb büntetéssel, ugyanis ez az előszobája a családon belüli erőszaknak.

– Hasonlóan nóvumnak számít az úgynevezett számítógépes adattól való elzárás lehetősége is.

– Amennyiben például számítógépes tartalmak keringenek a világhálón a jog nemcsak az elkövető megbüntetését teszi lehetővé, de a számítógépes adattartalmat is megsemmisíti, vagy elérhetetlenné teszi. Miután a pedofíliát a világ szinte összes országában üldözik, ezért külföldi szervereket is lehet blokkolni, és a tartalomszolgáltatókat is lehet jogkövető magatartásra kötelezni.

– Radikális változásról cikkeknek a lapok az önvédelem témakörében: a lakásba való behatolásnál például minden esetben az élet elleni támadást is feltételezné a törvénytervezet. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a besurranó tolvaj is retteghet az életéért?

– Amennyiben egy többszintes vagy társasház alagsorába törnek be, akkor nem, hiszen a személy elleni támadás veszélye nem áll fenn, azonban egészen más a helyzet, ha a hálószobában találkozunk össze a betörővel. Ebben az esetben az arányosság mérlegelésével nem kell foglalkoznia a tulajdonosnak, bármilyen eszközzel elháríthatja a támadást. Eddig a támadó mellé állt a törvény, fura módon a betörő életét védte a jog, azonban szándékaink szerint megfordul a szemlélet, és azt üzeni a támadónak: ne kockáztass!

(Az interjú elkészülte után, hétfő este tárgyalta az alkotmányügyi bizottság az új büntető törvénykönyvhöz érkezett képviselői módosító indítványokat. Sem a kormány, sem a parlamenti szakbizottság nem támogatja ugyanis a jogos védelem szabályainak kiterjesztését oly módon, hogy büntetlenséget kapjon, aki az élet kioltására is alkalmas eszköz telepítésével védi magát vagy tulajdonát, és a támadó halálát okozza. A tárgyaláson történtek itt olvashatók.)

– Vajon fel van készülve a társadalom erre a változásra?

– Érdemes leszögezni: a Btk. nem ad fegyvert senkinek sem a kezébe. A jog egyszerűen az áldozat mellé áll, megteremtve a lehetőségét az önvédelemnek. Azonban a törvénynek egyáltalán nem célja a lakosság felfegyverzése. A fegyvertartás szabályait továbbra is komoly kontroll alatt kell tartani, ahol nemcsak pszichikai, de etikai alkalmasságnak is meg kell felelnie a jelentkezőknek.

– A tervek szerint a jövőben vétségnek számít a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés. Például az, ha valaki egy állampolgárság megszerzése érdekében köt házasságot vagy fogad örökbe egy gyermeket. Mennyire jellemző a névházasság a magyar állampolgárság megszerzéséért?  És az örökbefogadás?

– A bevándorlási hatóságok gyanúja szerint az ilyen jellegű ügyek száma az utóbbi években jelentősen megemelkedett. Természetesen továbbra sem az érdekházasság válik büntethető kategóriává, kizárólag csak akkor, ha mindezt az állampolgárság motiválja. Az örökbefogadás elsősorban olyan esetekben lehet visszás, amennyiben a magyar állampolgárságú házaspár számára ismeretlen külföldi gyermeket fogd örökbe, elsősorban anyagi előnyszerzés céljából. Azt szeretnénk elérni, hogy tudatosodjon a társadalomban: a jövőben ezeknek a lépéseknek lesz kockázata. Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki anyagi haszonszerzés céljából, kizárólag tartózkodási jogosultságot igazoló okmány vagy családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében létesít családi kapcsolatot, vagy az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz hozzájárul, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel lesz büntethető.

Fotó: Ancsin Gábor