Újrahasznosítás vagy újrahasználat? Ami nekünk szemét, másnak érték!
Hány alkalommal fogjuk a fejünket: na, ezt a hulladékot most hová tegyem? Sokan "egy könnyű" mozdulattal megoldják a problémát. Számtalan helyen gyomorforgató szemétkupacokkal találkozhatunk az út szélén.
A fővárosi lakosoknak már könnyebb a dolguk: a valódi- akár veszélyes hulladék mellett leadhatják a számunkra feleslegessé vált, de más számára még hasznos eszközöket, tárgyakat is. A Károlyi Sándor úton található létesítményhez egy egyedülálló hulladékudvar is tartozik. A szemléletformálás fontosságáról Kőrös Gábor csoportvezetővel beszélgettünk.
Családháló: Mit adhatunk itt le, és hány Hulladékudvar található Budapesten?
Kőrös Gábor: Ez az itteni Budapest legnagyobb és legkomplexebb Hulladékudvara. Három fő csoportja adható le a hulladékoknak.
A csomagolási hulladékok, amelyeket már sokan jól ismernek: műanyag, papír
A veszélyes hulladékok, ez az amire leginkább felhívnám a figyelmet, mert Budapest szerte elég kevés az a hely, ahol veszélyes hulladékot lehet leadni. Két megoldás létezik jelenleg, amivel élhet a lakosság: az egyik a lomtalanítással egybekötött veszélyes hulladékgyűjtési akció, ami egy-egy ponton, egy-egy időpontban áll rendelkezésre, illetve a hulladékudvari hálózat. Jelenleg 17 darab Hulladékudvart üzemeltetünk Budapest szerte, ezekből ez a Károly Sándor utcai a legnagyobb, legszélesebb hulladék átvételi lehetőségekkel rendelkező Hulladékudvar.
CSH: Pontosan milyen hulladékokat adhatunk itt le? Milyen csoportokra oszthatóak ezek a veszélyes hulladékok?
KG: A veszélyes hulladékoknál, és az összes hulladéknál alapvetően a lakosságnál keletkező hulladékokat vettük számításba, tehát a háztartásokból kikerülő veszélyes hulladékok, például gépjármű üzemeltetéséből akkumulátor hulladék, fáradt olaj hulladék, szűrő, és ilyen és ehhez hasonló gépjárműből kikerülő hulladékok, emellett elektronikai eszközök, száraz elem, hordozható kis akkumulátor, fénycsövek, világító testek, növényvédő szerek, festék hulladék, ezek mind-mind leadhatóak ebben a létesítményben.
CSH: Mikor hozhatjuk ide azokat a hulladékokat, amelyeket máshova nem vihetünk?
KG: Nyitvatartási idővel üzemel a létesítmény, hétfőtől szombatig reggel 8 és este 8 óra között van nyitva, egyedül vasárnap vagyunk zárva.
CSH: Mellettünk hatalmas sárga konténerek vannak, mi ezeknek a funkciója?
KG: A lakosság a gépkocsijával, utánfutóval, esetleg kis furgonnal hozza be a hulladékokat, amelyeket itt a kollégák átvesznek, mérlegelnek, és utána kerülnek bele a megfelelő konténerbe, fajtánként elkülönítve. Minden hulladéktípus egy-egy ilyen sárga konténerbe kerül begyűjtésre.
CSH: Ha én hulladékot szeretnék ide hozni, milyen anyagi vonzata van ennek?
KG: Budapesti lakosok lakcím kártyával és érvényes díjbefizetést igazoló dokumentummal tudják igazolni a közszolgáltatási díj fizetését, akkor egy bizonyos mennyiségig ingyenesen adhatóak le a hulladékok, ez a mennyiség, normál életvitel kapcsán reálisan keletkező mennyiség, ez meg van határozva, a honlapunkon fel is van tüntetve, hogy melyik hulladékból milyen mennyiség ez. Van egy napi korlát és egy éves korlát. Ezt általában a lakosok nem szokták kitölteni. Ha valaki vállalkozásból termel hulladékot, azt csak térítés ellenében tudjuk a területen befogadni.
CSH: Mi történik a veszélyes hulladékkal?
KG: A veszélyes hulladékoknak a túlnyomó többsége is újrahasznosításra kerül. Az általunk begyűjtött hulladékok 98 százaléka gyakorlatilag anyagában újrahasznosítható. Egyedül a festékhulladéknál és növényvédő szernél van ez másképp, mert azt veszélyes hulladékégető műben, a jogszabályoknak megfelelően ártalmatlanítják.
CSH: Itt egy újra használati központ is működik, a hulladékudvarban azokat a veszélyes hulladékokat illetve nem veszélyes hulladékokat gyűjtik, amelyek anyagukban újrahasznosíthatóak. Tisztázzuk a különbséget az újrahasználat és az újrahasznosítás között.
KG: Az újrahasznosítás azt jelenti, hogy a hulladék alap anyagát különféle eljárás kapcsán újrahasznosítjuk, tehát ebből újabb tárgy készül, míg az újra használatnak a lényege a hulladék keletkezésének megelőzése. Az újrahasználatra leadott tárgyak funkciójukban élnek tovább, amire valakinek már nincsen szüksége, de a funkcióját még betölti, azt más lakos itt a helyszínen egy csekély tárolási díj ellenében kiválthatja, és újra használatba kerül az adott tárgy.
