1800 adag meleg ebédet osztanak ki a belvárosban
Az október 16-án, vasárnap ételosztást tartanak az Élelmezés és a Szegénység elleni küzdelem Világnapja alkalmából. Többek között szeretnék felhívják a figyelmet a világban tapasztalható nagymértékű nélkülözésre, szegénységre és éhezésre, amely ellen felelős gondolkodással, tenni akarással és közös erővel lehet fellépni.
Az október 16-án, vasárnap ételosztást tartanak az Élelmezés és a Szegénység elleni küzdelem Világnapja alkalmából. Többek között szeretnék felhívják a figyelmet a világban tapasztalható nagymértékű nélkülözésre, szegénységre és éhezésre, amely ellen felelős gondolkodással, tenni akarással és közös erővel lehet fellépni.
Ezt a program önkéntesei nap mint nap bizonyítják, hiszen 1800 adag meleg ebédet osztanak szét naponta Budapesten, több kerületben a családsegítő szolgálattal együttműködve.
Az Ételt az Életért Program, a Krisna-hívők szegényélelmezési missziója idén már a harmadik kiemelt fővárosi ételosztását rendezi meg a belvárosban, a Blaha Lujza téren. Az előző évekhez hasonlóan ezúttal is több vallási felekezet csatlakozik az akcióhoz, az együttérzés és kegyesség jegyében.
Az 1600 fős ételosztás népkonyhai jellegű, így bárki, aki türelemmel végigállja a sort, részesülhet a friss meleg ebédmenüben, és egy igen gazdag tartós élelmiszercsomagot is hazavihetnek. Az élelmiszercsomag mintegy 25 különféle összetevőből áll, a tartós élelmiszerekből a rászoruló családok, nyugdíjasok és tartós munkanélküliek hosszabb ideig otthon is készíthetnek maguknak főtt ételt.
A szervezők szeretnék felhívni a figyelmet arra az ellentmondásra is, hogy míg a fejlett országokban a bőség sohasem tapasztalt formája jellemző, addig a világ szegényebb régióiban gyermekek milliói küzdenek naponta az életükért. Egy szeptemberi ENSZ jelentés szerint az aszály és a háborús konfliktusok hatására az éhezés borzalmas méreteket öltött például Afrikában, ahol a jelen pillanatban is 300 ezer 5 év alatti szomáliai gyermek lebeg élet és halál között.
Az ellentmondások csúcspontja mégis az, hogy a fejlett országokban az étkezési kultúra erőteljesen a feldolgozott és egészségtelen ételek irányába mozdult el, az élelmiszerek összetevői egyre többször hagynak kívánnivalót maguk után, kialakult a minőségi éhezés jelensége, népbetegséggé vált a diabétesz, a magas koleszterinbevitelhez köthető szív- és érrendszeri panaszok és más betegségek, és sosem látott mértékben nő az élelmiszer allergiával küzdők száma.
A bőséget pedig a jóléti államban élők többsége nem is érzékeli, mert az anyagi termékek szakadatlan özöne mellett megfeledkezik a lelki éhségéről, a szellemi, lelki, érzelmi intelligencia fejlesztéséről. Pedig épp ez segítene felismerni azt, hogy mohóságunk és birtoklási vágyunk az egyszerűbb anyagi életvitel és a magasabb rendű, emelkedett gondolkodásmód kialakításával elégíthető ki igazán.