A cunami sokkolta a japán gyerekeket

Pszichológiai gondozást igényelne azoknak a kisgyermekeknek a negyede, akiket közvetlen vagy közvetett módon érintett a Japánban 2011. március 11-én bekövetkezett szökőár – derül ki egy jelentésből, amely az ellátás azonnal megszervezését szorgalmazza.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
cunami
2014. január 27. bencze.aron

Pszichológiai gondozást igényelne azoknak a kisgyermekeknek a negyede, akiket közvetlen vagy közvetett módon érintett a Japánban 2011. március 11-én bekövetkezett szökőár – derül ki egy jelentésből, amely az ellátás azonnal megszervezését szorgalmazza.


A jelentés szerzői szerint a megfigyelt, 3 és 5 év közötti gyermekek 25,9 százaléka szenved magatartási zavarokban – akár dühkitörésekben vagy elzárkózásban –, illetve különböző más tünetekben, mint szédülés, hányinger, fejfájás – írja az MTI.

A Tohoku Egyetem tanára, Kure Sigeo által vezetett kutatócsoport 2012 szeptembere és 2013 júniusa között 178 gyermeket vizsgált meg a három leginkább sújtott prefektúrában. Az ott tapasztalt arány háromszorosa a katasztrófa által nem érintett térségekben megfigyeltnek. A kutatócsoport a Gyermekviselkedési Kérdőív (CBCL) módszerével dolgozott, amely lehetővé teszi az összehasonlításokat.

 

Az egészségügyi minisztérium által megrendelt vizsgálat szerint a pszichológiai zavarokban szenvedő gyermekek közül sokan elvesztették a barátjukat, a házukat, vagy szemtanúi voltak annak, amint a cunami lecsapott a part menti városokra. Sokak a szüleiktől is távol kerültek.

Ezek a gyermekek, ha nem részesülnek haladéktalanul megfelelő gondozásban, fejlődésüket és tanulási képességeiket illetően később sokkal súlyosabb gondokkal is szembekerülhetnek – figyelmeztetett a tanulmány. A 178 gyermeket a kutatás keretében még tíz éven át figyelik.

A kilences erősségű földrengést követő óriás szökőárban több mint 8000-en haltak meg a szigetország északkeleti részében, a cunami súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőművet is. Eddig a kutatások a szökőárnak főként a felnőttekre gyakorolt hatását vizsgálták, csak kevesen foglalkoztak a kisgyermekekkel.

„Ez az első eset, hogy adatokkal alátámasztva tárjuk fel a helyzetet” – hangsúlyozta a Mainicsi Simbun című lapnak nyilatkozva Okujama Makiko, a Nemzeti Gyermek-egészségügyi és Fejlődési Központ munkatársa. Az orvos, aki maga is részt vett a kutatásban, aggodalmát fejezte ki, hogy a tanulmány csak a katasztrófa után másfél évvel készült, holott „ismert tény, hogy a természeti katasztrófa sújtotta gyermekekkel azonnal kell foglalkozni”. „Azonnal intenzív pszichológiai ellátásban kell részesíteni azokat a gyermekeket, akik hasonló traumán estek át” – mondta Fudzsivara Takeo is.