A dohányzó, asztmás kismamák súlyosan veszélyeztetettek

A dél-ausztrál Adelaide Egyetem kutatói újszerű következtetésre jutottak: az asztmatikus megbetegedésben szenvedő dohányos anyukák a várandósság alatt nagyban növelik a magzatot és a mamát érintő komplikációk esélyét. Terhességi cukorbetegséggel, koraszüléssel, korai burokrepedéssel és számos más veszélyeztetettségi faktorral kell számolni.

Ausztrália az asztmatikus megbetegedések tekintetében a világelsők között van. A lakosság mintegy 10 százaléka érintett. Az Adelaide Egyetem Robinson Intézetében nem kevesebb, mint 170.000 ausztrál nőt vizsgáltak 1999-től napjainkig, hogy összefüggéseket találjanak az asztmás és dohányzó kismamákat érintő egészségügyi problémák között – adja hírül a Science Daily portál.

A világon egyedülálló felmérés alapján Nicolette Hodyl kutatásvezető hangsúlyozta, hogy az asztma és a dohányzás terhességre gyakorolt hatását eddig külön-külön vizsgálták és így is bebizonyosodott, hogy mindkét tényező veszélyezteti az anyát és a magzatot. Az azonban már e nagyszámú alanyt szerepeltető felmérés alapján derült csak ki, hogy együtt a kettő szintén nagyban emeli a veszélyeztetettségi faktorokat.

Koraszülés és vérzések

Ezek a faktorok egyrészt a szülést megelőző szüléscsatornai vérzést, húgyúti fertőzést, korai burokrepedést, alacsony születési súlyt, császármetszéses beavatkozást és 37 hétnél hamarabb bekövetkező koraszülést eredményezhetnek. Rossz hír, hogy a veleszületett rendellenességek és a terhességi cukorbetegség szintúgy valószínűsíthetőek.

Megvizsgálták a koraszülések számát is. Az adatok alapján a nemdohányzó és asztmában nem szenvedő anyukák közül 5,8 százalékánál indult be a kívánatosnál hamarabb a szülés, a dohányzóknál 9,4 százalék, az asztmásoknál 6,5 százalék, míg a dohányos és asztmás kismamáknál ez a koraszülési arány majdnem a duplája, azaz 12,7 százalék volt.

Veszélyes számok

Ha ez még nem lenne elég elrettentő, a tudósok arra is fényt derítettek, hogy az asztmás kismamák nem kevesebb, mint negyede dohányzik. Noha a leszokás embert próbáló feladat, a veszélyeztetett anyukáknak tudnia kellene, hogy minden egyes szál cigaretta növeli a fent felsorolt komplikációk veszélyét – figyelmeztetnek az orvosok.

Különösen érdemes ezt megszívlelni, ha tekintetbe vesszük, hogy az asztma, mint a légutak krónikus gyulladásos betegsége ma a világon körülbelül 300 millió felnőttet és gyermeket érint. 2025-re további 100 millióval növekedhet ez a szám a Gina (Global Initiative for Asthma) nemzetközi szervezet szerint.

Az asztma egykor és ma

A légúti gyulladásos betegség története – ki hinné – az ókori Egyiptomig nyúlik vissza, ahogy arról a Medical News Today is beszámolt. Az 1870-ben talált Georg Ebers papirusz hieroglifái 700 gyógymódról adnak hírt. Egyikük forró téglán melegített gyógynövények inhalálását ajánlotta. Az ókori Görögországban az orvos Hippokratész tett róla először említést: maga az asztma szó is ógörög eredetű. A középkori Spanyolországban élő rabbi és gyógyító, Maimonidész asztmás betegeinek tyúkhúslevest ajánlott gyógyírként. A huszadik század elején az asztmás pszichoszomatikus betegségnek hitték, és a kor tudósai összefüggést láttak a depresszió és a légúti megbetegedés között. Gyulladásos megbetegedésként csak az 1960-as években kezdték kezelni.