A gyerek legyen engedelmes?
Nemrég egy tanfolyamon feltettem a kérdést a szülőknek, elgondolkodtak-e már azon, hogy mekkora áldás, ha a gyerekük mer nemet mondani, ellenszegülni. Először furcsán néztek rám… Ha a gyerekünk ellentmond, akkor vannak saját gondolatai, ötletei. Van elképzelése arról, hogy mit szeretne – még ha az általunk javasoltat éppen nem is tenné erre a listára. Ez nekünk, szülőknek persze nem mindig lelkesítő.
Nemrég egy tanfolyamon feltettem a kérdést a szülőknek, elgondolkodtak-e már azon, hogy mekkora áldás, ha a gyerekük mer nemet mondani, ellenszegülni. Először furcsán néztek rám… Ha a gyerekünk ellentmond, akkor vannak saját gondolatai, ötletei. Van elképzelése arról, hogy mit szeretne – még ha az általunk javasoltat éppen nem is tenné erre a listára. Ez nekünk, szülőknek persze nem mindig lelkesítő.
Gyerek egyéni ötletekkel
A folyamatosan engedelmeskedő gyerek behódolt a külső elvárásoknak és nem a saját elvei, értékrendje szerint hozza meg a döntéseit. Ez lehet kényelmes számunkra szülőként, amíg mi vagyunk az elvárások legfőbb forrásai. Azonban ezek a napok meg vannak számlálva.
Ezzel szemben az a gyerek, akinek vannak ötletei és más javaslatokkal jön, amikor mi döntési helyzetbe hozzuk, nagyobb valószínűséggel találja meg a helyét nélkülünk is más csoportokban – mint óvoda, iskola, majd párkapcsolat és munkahely.
Természetesen nem az a cél, hogy az ellenszegülést dicsőítsük, vagy erre buzdítsuk a gyerekeinket. Ám érdemes megnézni, mi történhet, ha valaki ragaszkodik egy adott döntéshez, és ahhoz, hogy másoknak megfeleljen.
Mindig hasznos a megfelelés és a következetesség?
Tegyük fel, hogy kamasz gyerekünk van, akire már elég erősen hat a csoportnak való megfelelés, a többiek véleménye. Otthon azt tanítottuk neki, hogy nagyon fontos az engedelmesség, a szófogadás – mindegy, hogy az adott szabállyal, helyzettel ő mennyire ért egyet.
Folytatás a Képmás magazin honlapján!