A koraszülés növeli az asztma veszélyét

A 37. hét előtt született gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki a későbbi életkorban asztma, nehézlégzés. A PLoS Medicine folyóiratban közölt kutatás az asztma kezdeti tüneteinek felismerésére is felhívja az érintett szülök figyelmét.

A hetek számával csökken a kockázat

A kutatók mintegy 1,5 millió gyermek kórtörténetét tartalmazó tanulmányok összevetésével fedezték fel a kapcsolatot a szülés időpontja és az asztma kialakulásának esélye közt. Vizsgálódásaik során azt is megállapították, hogy minél korábbra esik a szülés időpontja, a kockázat annál nagyobb: a 37. hét előtt 46 százalékkal magasabb, a 32. hét előtt született gyermekek esetében háromszoros, időre született társaikhoz képest. Az eredmények alapján a kutatást végző szakemberek úgy vélik, hogy a koraszülés élethosszig kihat a tüdő működésére, ezért különösen fontosnak tartják, hogy a szülők felismerjék a betegség tüneteit.

Az asztma tünetei

Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel jól kontrollálható, a betegek életminősége, a betegség lefolyása jelentősen javítható. Lényeges azonban, hogy már a kezdeti jelekre is figyeljünk, így a súlyosabb rohamokat is nagy eséllyel megelőzhetjük – hangsúlyozza a betegség idejében történő felismerésének fontosságát dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. Gyermekkorban az asztma megjelenésének időpontja óvodás- kisiskolás kor környékén jellemző, a betegség kezdetben nem okoz súlyos panaszokat. Asztmára utalhat: ha a gyermek légúti fertőzések kapcsán nehézlégzésre, zihálásra panaszkodik, a szokásosnál lassabb a gyógyulás; ha sírása, vagy nevetése rendszeresen köhögési rohamot vált ki. Ha futás, vagy egyéb testmozgás során könnyen kifárad, nehezen kap levegőt, köhög.

Asztmás kismamák figyelmébe!

Koraszülés több okból is bekövetkezhet, asztmás kismamák esetében kockázati tényező a nem megfelelően kontrollált betegség is.  Sokan tartanak a várandósság alatti gyógyszerszedéstől, de félelmük az asztma esetében alaptalan – hívja fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi. Léteznek olyan készítmények, amelyek a magzat egészségét nem veszélyeztetik, de segítségükkel a betegség jól kontrollálható, az akár koraszüléshez is vezető súlyos, oxigénhiányos állapotot elkerülhető. A fenntartó kezelésre használt készítmények szinte kizárólag inhalativ ( belégző) gyógyszerek, így csak  a betegség helyére juttatjuk be , szisztémás hatása szinte teljesen kiküszöbölhető. 

Szülés után

Asztmás kismamák esetében egyébként is magasabb a gyermeknél jelentkező betegség kockázata, az asztma kialakulásában ugyanis fontos szerepet játszik az öröklődés; így azokban a családokban, ahol előfordul a betegség, még inkább ügyelni kell a megelőzésre. A várandósság alatt ez a megfelelő asztma-kontrollt, a gyermek születése után pedig a környezeti kockázati tényezők minimalizálását jelenti. A genetikailag hajlamos egyéneknél ugyanis különféle környezeti tényezők, károsító ágensek is hozzájárulnak a tünetek megjelenéséhez. A kisgyermek környezetében ezért kerüljük a dohányzást, szobája kialakításánál legyen fő szempont az allergének minimalizálása.