A munkahely potenciális életveszély!
Ha Ön is érezte már azt, hogy a munkahelye tönkreteszi úgy lelkileg, mint testileg, ne habozzon, helyezze tudományos alapokra!
Ha Ön is érezte már azt, hogy a munkahelye tönkreteszi úgy lelkileg, mint testileg, ne habozzon, helyezze tudományos alapokra!
Munkahelyi Stressz Információs Oldalt indított a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport. Az a céljuk, hogy egy könnyen elérhető, hiteles információs felületet biztosítsanak mindazon érdeklődők számára, akik a munkahelyi stressz negatív hatásairól, a megelőzési és megoldási lehetőségekről, valamint a pszichoszociális kockázatértékelésről szeretnének tájékozódni.
Az oldalon nagyszabású kérdőíves felmérést is indítottak, amelyet bárki kitölthet név nélkül. Természetesen mi is kitöltöttük. Körülbelül 10 percet vesz igénybe, és átfogó, komoly, grafikonos ábrákkal megtámasztott véleményt közöl arról, milyen mértékben és persze merrefelé – pozitív vagy negatív arányban – befolyásolja életünket a munkahelyünk.
Az Európai Unióban minden 4. munkavállaló szenved a tartósan fennálló, a testi-lelki jól-létet megterhelő munkahelyi stressz káros következményeitől, amely mind szervezeti, mind társadalmi szinten jelentős többlet terhet jelent.
A mi esetünkben a szoftver így összegzett:
“Ön a stressz szintjét alacsonynak értékeli.
Stresszel összefüggésbe hozható testi tünetei enyhék.
Stressz csökkentő technikák elsajátítása javasolt.”
és:
“Stresszel összefüggésbe hozható lelki tünetei enyhék.
Stressz kezelő technikák elsajátítása javasolt.”
A kérdőív sok mindenre kitér. Szondázza például a szexuális zaklatás, az erőszakkal való fenyegetés kérdését, de főképp munkahelyünk szervezeti viszonyaira, kapcsolati viszonyaira, illetve szakmai előmenetelünkre, a családi élettel való összeegyeztethetőségre koncentrál, megmutatva, mennyire befolyásol minket testi és lelki egészségünkben a munkánk.
Megtudhatjuk, hogy saját munkahelyi stressz pontszámaink hogyan viszonyulnak az országos és ágazati átlagokhoz, illetve észlelt stressz szintünk, stresszel összefüggésbe hozható testi tüneteink jelentős egyéni kockázatot jeleznek-e.
Tény, hogy a nagyfokú munkahelyi stressz
►pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és
►szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom)
megbetegedések rizikótényezője.
A hazai és nemzetközi kutatások szerint a munkahelyi stressz negatív egészségi hatásai a munkavállalók egynegyedét érintik.
A mostani felmérés eddig több mint 15 országban sikerrel alkalmazott, hatékony kockázatértékelő eszköznek bizonyult. Az itthoni felmérés célja, hogy országos és ágazati szintű referenciaértékeket határozzanak meg és feltérképezzék a legjellemzőbb pszichoszociális stressz tényezőket, illetve védő faktorokat. Fontos célkitűzés továbbá, hogy beazonosítsák a leginkább veszélyeztetett szakmai csoportokat is.
A Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. „Az elmúlt években több ajánlás is megjelent, amely a pszichoszociális kockázat felmérésének lehetőségeit foglalja össze, azonban továbbra sem áll rendelkezésre egységes, magyar nyelvű mérőeszköz ezen a területen. Kutatócsoportunk ezt a hiányt szeretné pótolni a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív magyar verziójának kidolgozásával.” – hangsúlyozta Dr. Stauder Adrienne, pszichiáter, pszichoterapeuta, a Magatartástudományi Intézet Munkahelyi Stressz Kutatócsoportjának vezetője.
A most zajló felmérés mellett a honlapon rövid összefoglalók formájában olvashatók a legfontosabb információk, melyek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára hasznosak lehetnek a helyes gyakorlat, ezáltal egy egészséges munkahely kialakításához.
